Vasárnap szövetségi választást tartanak Németországban, mi pedig ennek apropóján pár nappal ezelőtt egy több kérdésből álló szavazást indítottunk, hogy megtudjuk olvasóink véleményét a győzelmi esélyekről, a lehetséges koalíciókról, illetve a majdani német kormány Magyarországhoz való hozzáállásáról. A válaszok alapján született eredményeket most ismertetjük.
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. A mostani az utóbbi évek legizgalmasabb választási kampánya és még jelenleg is kiélezett verseny látszódik a két legerősebb szereplő, a CDU/CSU-szövetség és az SPD között. Ennek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, az azonban biztos, hogy a mostani választás nemcsak Németországra gyakorolhat komoly hatást, hanem Európára és a német-magyar kapcsolatokra is. Többek közt ezekről beszélgetett a Portfolio Globál podcastjában Palkovics Máté, a Portfolio elemzője és Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek meggyűlhet a baja egy új német kormánnyal, ha az SPD nyeri a választást, de egy Angela Merkel nélküli CDU-val sem lenne problémamentes viszonya a politikusnak – írja a Politico.
Az SPD társelnöke, Saskia Esken újraeladósodást javasol szövetségi szinten, hogy ilyen módon tudják finanszírozni Németország jelenlegi hátrányának lefaragását, például a digitalizáció területén - írja a Süddeutsche Zeitung.
Nyakunkon a német szövetségi választás, már csak pár napot kell várnunk arra, hogy Németország választópolgárai arról döntsenek szeptember 26-án, hogy ki vezesse tovább az országukat. A mostani választás már csak azért is rendhagyó, mert ezúttal már nem méretteti meg magát Angela Merkel, aki 16 év után hagyja el a kancellári hivatalt. A verseny éppen ezért szokatlanul kiegyenlítetté vált a pártok között, amely hosszadalmas koalíciós tárgyalásokat vetít előre a jövőre nézve. Ennek ellenére a választás kimenetele igen jelentős hatást gyakorolhat mind Európára, mind pedig a német-magyar kapcsolatokra. Ön szerint ki fog nyerni? Szavazzon a Portfolio-n!
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. Bár továbbra is az SPD vezet a közvélemény-kutatásokon, így jelenleg a szociáldemokratáknak van a legnagyobb esélyük átvenni a kancelláriát, az sem kizárt, hogy sikertelen koalíciós próbálkozások esetén végül mégis a CDU vezetésével alakul kormány. Minden esetre akárki is fogja irányítani Németországot a jövőben, nagy kérdés, hogy mi lesz Angela Merkel örökségével, illetve, hogy az új kormány mennyiben kívánja folytatni a 16 éve hivatalban lévő kancellár politikáját. Többek közt ezeket a kérdéseket boncolgatja az Unicredit vezető közgazdásza kapcsolódó elemzésében.
Armin Laschet, a CDU jelöltje nem igazán találja a helyét a német választási kampányban. A politikus és pártjának népszerűsége még mindig nem tudott elmozdulni a mélypontról, az SPD-s Olaf Scholz pedig továbbra is vezet a méréseken. Laschet bízott abban, hogy legalább a televíziós vitákkal képes lesz javítani pozícióján, de csalódnia kellett. De mi állhat az enervált kampány hátterében? A Spiegel csapata egy hónapon keresztül követte Laschetet, a látottak alapján pedig öt olyan tényezőt nevezett meg, amelyek hozzájárultak az eddig nem túl sikeres szerepléshez.
Ismét 20 százalék fölé emelkedett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választásra készülő Németországban, de továbbra is a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a legnépszerűbb - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
Egyre közeledik a német választások időpontja, a pártok pedig már teljes mértékben kampányüzemmódba kapcsoltak. A CDU/CSU például az utóbbi időszakban minden erejével igyekezett szavazóit mozgósítani elsősorban azzal, hogy elmondásuk szerint csak ők képesek egy olyan koalíciót megakadályozni, amelyben részt venne a radikális Baloldal (Linke). Olyannyira, hogy még maga Angela Merkel is felszólalt a témában. Na de mi is valójában a probléma a Baloldallal, illetve mekkora esély van rá, hogy valóban a kormányrúd közelébe kerülhetnek? Elemeztük azt is, miként lehetne kancellár Armin Laschet akár egy vesztes választási eredmény esetén is.
A CDU-s kancellárjelölt a közszolgálati ZDF műsorában válaszolt az állampolgárok kérdéseire. Laschet a lehetséges koalíciókról is nyilatkozott – írja a Spiegel.
Olaf Sholz szerint személyes célja, hogy a CDU/CSU-szövetség ellenzékbe kerüljön a német szövetségi választást követően. A kancellárjelölt válaszában kitért egy baloldali kormánykoalíció lehetőségére is – írja a Süddeutsche Zeitung.
Újabb mélypontra, húsz százalék alá süllyedt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készülő Németországban egy kedden ismertetett felmérés szerint.
A német választások közeledtével a közvélemény-kutatásokon első helyezett SPD egyre inkább igyekszik kancellár-jelöltjét, Olaf Scholzot úgy beállítani, hogy benne fedezhető fel a legtöbb hasonlóság a németek körében még mindig nagyon népszerű Angela Merkellel. Scholz még Merkel ikonikus rombusz-alakú kéztartását is átvette egy címlapfotó erejéig. Közben Merkel már külön nyilatkozatban igyekezett hangsúlyozni, hogy hatalmas különbségek vannak az ő és Scholz elképzelései között. De vajon mennyi igaz ebből? A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elemzésében összefoglalta, mennyiben hasonlít Scholz a 16 éve regnáló kancellárra.
Angela Merkel vasárnap nyilvánosan méltatta utódjelöltjét, Armin Laschetet a német szövetségi választás hajrájában – írja a Hill.
Markus Söder CSU-elnök szerint a CDU/CSU-szövetségre a legnehezebb idők köszönthetnek, amennyiben nem nyeri meg a szeptemberi szövetségi választást és nem lesz képes kormányt alakítani – írja a Politico.
Közeledik a német szövetségi választás időpontja és az már most biztosan kijelenthető, hogy régen láthattunk ilyen fordulatokban gazdag kampányt az elmúlt években. Az SPD továbbra is erősödik a második helyre szorult CDU-val szemben, a kereszténydemokraták viszont több próbálkozás ellenére is képtelenek voltak lendületbe hozni kampányukat, pedig még Angela Merkel is ringbe szállt, hogy a CDU-s jelöltet, Armin Laschetet méltassa. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a választók sokkal inkább az SPD-s jelöltben, Olaf Scholzban látják Merkel örökösét, amelyet a kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitájának értékelése is jól mutat. Mindeközben Scholzra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy valljon színt annak kapcsán, hogy egy választási győzelem esetén összeállna-e a radikális baloldali Linke-vel.
Már a német közszolgálati ARD közvélemény-kutatása szerint is az SPD a legnépszerűbb párt Németországban csupán négy héttel a szövetségi választások előtt. Közben a CDU-s Armin Laschet vélhetően tanácsadócsapatot gyűjt maga köré, így próbálva lendületet adni a pártszövetség kampányának – írja a Spiegel.
Egy friss felmérés szerint a német társadalom szűk többsége úgy véli, hogy az SPD-nek is a Zöldeknek egyértelművé kell tenniük, hogy a szövetségi választást követően nem lépnek koalícióra a Baloldali Párttal (Linke) – írja a Spiegel.
Tovább erősödött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége pedig tovább gyengült a szeptemberi szövetségi parlamenti választásra készülő Németországban egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.
Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - jelentette ki az egyik legtekintélyesebb német választási szakértő csütörtökön Berlinben.
Itt vannak az ismert részletek.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
