Megkezdődött a Gellért-hegyi sikló építése érdekében elindított bírósági per a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A jogi eljárást a beruházás megvalósítására vállalkozó Gellérthegyi SIKLÓ Kft. indította azzal a céllal, hogy a bíróság mondja ki, a Fővárosi Önkormányzat idén februárban jogellenesen kezdeményezte a Gellért-hegyi sikló megépítését célzó 2009-es szerződéstől történő elállását. A Gellért-hegyi sikló több mint egy évszázados terv, amely látványos és környezetbarát megoldással kapcsolná be az ikonikus városrészt Budapest közlekedésébe, véli a beruházó.
Hosszú évekre ellehetetlenül a Gellért-hegyi sikló építése a Fővárosi Közgyűlés február 23-i döntése következtében, ugyanis a testület szerdai szavazása értelmében a Fővárosi Önkormányzat eláll a Gellért-hegyi sikló beruházásról és földhasználati jog alapításáról szóló, 2004 óta hatályos szerződéstől - reagált a döntésre a beruházó, Gellérthegyi SIKLÓ Kft. menedzsmentje.
A fővárosi önkormányzat eláll a Gellért-hegyi sikló és az alsó állomáshoz tervezett autóbuszparkoló megépítésére vonatkozó 2009-es szerződéstől - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Megkapta a Gellért-hegyi sikló beruházásához kapcsolódó gyalogos aluljáró és a Hegyalja útra felkötő lépcső építésére szóló engedélyt az előkészítés alatt álló fejlesztést jegyző Gellérthegyi SIKLÓ Kft. A Hegyalja út alatt átvezetendő gyalogos alagút és lépcső a Gellért-hegy oldalában futó majdani sikló alsó állomásának megközelíthetőségét biztosítja majd az utasok számára.
Pár napja a fonódó villamos új szakaszának megvalósításáról fogalmazott meg kritikákat a Főváros, ezúttal viszont a Gellért-hegyi sikló kapcsán fejezte ki aggályait. A tervek áttekintése után ugyanis Budapest vezetése mindenképpen közberuházásban képzeli el a Gellérthegyi-sikló fejlesztését - írja az Index. Bár a projekttel egyetért a Főváros, azt nem tudják elfogadni, hogy az magánberuházásban valósuljon meg.
Új építési engedélyt szerzett, a korábbi, 2022. február 1-ig érvényes építési engedély mellé a Gellérthegyi Sikló Kft. a Gellért-hegyi sikló megvalósítására. A Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott újabb, azaz második engedély kézhez vételével újabb akadály hárult el a beruházás megkezdése elől. A jelenlegi tervek szerint az utazóközönség 2023 második felében veheti használatba az új siklót.
Buda egyik meghatározó és igazán turistacsalogató projektje lehet a gellérthegyi sikló, ami egyre közelebb kerül ahhoz, hogy valósággá váljon. Novemberben írtunk róla, hogy a környezetvédelmi engedély kiadásával elhárult az építkezés megkezdése előtt álló legfontosabb akadály, ezt megelőzően pedig a siklóberuházás ügyvezetőjével készítettünk exkluzív interjút és mutattunk be néhány látványtervet. Ahogy a beruházás halad előre, egyre több részlet derül ki, most az építészfórum mutatott be újabb látványterveket.
A környezetvédelmi engedély kiadásával elhárult a legfontosabb akadály a gellérthegyi sikló megépítése előtt - írja a Népszava.
Több évtized után kelt új életre a Gellért-hegyi siklóberuházás ötlete. A magánbefektetőkből álló, és 25 százalékban a Főváros tulajdonában lévő projektcég már közelít a rajtvonalhoz, amikortól elkezdődhet egy új turisztikai látványosság kivitelezése. Az már biztos, hogy az új siklóhoz kapcsolódó buszparkoló nem épül a Tabánnál, a kivágott fák helyett pedig tízszer annyi új, és egészséges fát fognak telepíteni. Az akadályokról, a várható hasznokról, a projekt teljes költségéről beszélgettünk Walton Imrével, a Gellért-hegyi siklóberuházás ügyvezetőjével.
Világörökségi hatásvizsgálat készül a Gellért-hegyi sikló tervezéséhez, az UNESCO előírásainak megfelelően. A felméréshez kapcsolódóan olyan látványképek is készültek, amelyek bemutatják, hogy a fővárosi turisztikai látványpontokból hogyan fog látszódni a felvonó.
Az I. kerületi városvezetés elvárásainak megfelelően aktualizálják a Gellért-hegyi sikló építésének terveit, a hamarosan induló beruházás keretében kevesebb, mint másfél év alatt megépülhet a Tabán és a Citadella közötti felvonó. A sikló megvalósítása teljes egészében képes lesz kiváltani a Gellért-hegy közútjait megterhelő turistabusz-forgalmat, jelentősen javítva a városrész élhetőségét és környezeti mutatóit - szerepel a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. közleményében.
A kormány tegnap hozott döntésével megerősítette: készek átvállalni a jelentős budapesti városfejlesztések megvalósítását, a költségek teljes fedezetét, és így tehermentesíteni a fővárosi költségvetést - közölte a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerdán az MTI-vel.
Az elmúlt hónapokban új lendületet kapott a már hosszú évek óta ígért gellérthegyi siklóprojekt, a mai nap pedig újabb részletek derültek ki főváros sajtótájékoztatóján - írja a hvg.
Egy hete írtunk arról, hogy újabb lökést kaphat a Gellért-hegyi siklóprojekt. A pénteki Magyar Közlönyből viszont már egyértelműen kiderül, hogy a kormány támogatja a Tabánból induló, a Gellért-hegy új kötöttpályás megközelítését lehetővé tevő, a turistabuszok forgalmát kiváltó, környezetbarát és akadálymentes közlekedést biztosító sikló megépítését. Emellett a Gellért-hegyi városi park átfogó közterületi megújításával is egyetért, melyek előkészítésére összesen 1,5 milliárd forintot biztosít.
Újabb löketet kaphat a már hosszú évek óta ígért gellérthegyi siklóprojekt. Az elmúlt hónapokban nemcsak a főpolgármester nyilatkozott pozitívan a projektről, de egy építőipari nagyvállalkozó is bekerült a projektcég tulajdonosai közé - írja a 24.hu.
Megerősítette a Főpolgármesteri Hivatal a g7.hu-nak a Gellért-hegyre tervezett sikló projektjét. Az Erzsébet híd budai hídfője környékén valóban a projekttel kapcsolatos régészeti feltárás zajlik. Míg a befektetők korábban nem kívántak céldátumokat mondani, a főváros most azt közölte, hogy a tényleges építési munkák a következő fél évben kezdődnek és várhatóan 15 hónapig fognak tartani, ami azt jelenti, hogy 2020 nyarán már siklóval lehetne menni a Gellért-hegyre.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?