Tavaly 11,2%-kal 216 milliárd forintra hízott a teljes magyarországi reklámköltés - közölte a friss adatot kedden a Magyar Reklámszövetség. Első ránézésre biztatónak tűnnek az adatok, azonban érdemes a háttérben zajló folyamatokat is figyelni. Figyelemre méltó adat, hogy a nemzetközi szereplők az online reklámköltésekből már 51%-os szeletet hasítottak ki.
Kósa Lajos a parlament gazdasági bizottságának nevében beterjesztette a reklámadóról szóló törvénymódosítás módosítását.
Új fejezetéhez érkezett a reklámadóról szóló, soha véget nem érő történet. Amikor már mindenki arra számított, hogy jön az utolsó felvonás, akkor jött csak az igazi fordulat. Egy furcsa adóemelés margójára.
A tervezett 9 százalék helyett 7,5 százalék lesz a reklámadó mértéke - közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, jelezve, hogy erről megegyeztek a nemzetgazdasági tárcával. Itt azért jegyezzük meg, hogy a jelenlegi adómérték 5,3%, vagyis méretes emelésről beszélünk még így is.
Jövőre nem 9 százalék lesz a reklámadó - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A parlament levette eheti napirendjéről a reklámadóról szóló törvény módosításának vitáját, és arról is döntöttek, hogy ezen a héten csupán keddig üléseznek, a szerdára tervezett pontokat kedden tárgyalják.
Az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás miatt a kormánynak nem a szakmai szervezetekkel kell egyeztetnie a reklámadóról, hanem a Bizottsággal - fejtette ki pénteki sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy újságírói kérdésre.
Várhatóan nem lesz kifogása az új reklámadó-szabályozással az Európai Bizottságnak - nyilatkozta az Indexnek Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője.
Kedden mindenkit meglepett a reklámadót módosító törvényjavaslatával a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca nem részletezte, hogy miért rohan ennyire a tervezettel, a magyarázatot azonban meg lehet találni egy múlt heti luxemburgi bírósági döntésben.
Szakmai egyeztetést és magyarázatot vár a Magyar Reklámszövetség a reklámadó módosításával kapcsolatban. Szerintük a kormány a reklámadó 9%-ra emelésével egyértelműen hadat üzent a hazai média iparnak.
Két címet idézünk egymás mellé: "Varga Mihály szerint szó sem lehet a közterhek emeléséről" és "Váratlan adóemelésről döntött a kormány".
A reklámadóról szóló törvény módosítása nemcsak az adó mértékének emelését tartalmazza, hanem azt is, hogy az elmúlt bő 3 év során beszedett reklámadó visszajár az érintett médiacégeknek. Vagyis ebben a tekintetben a magyar kormány meghátrál az Európai Bizottság határozata előtt.
Néhány oldalas, a reklámadót érintő törvényjavaslatot nyújtott be a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ebből kiderül, hogy váratlanul, az év közben változik az adó mértéke: az eddigi 5,3%-ról idén május 31-ig 0%-ra csökken, de június elsejétől 9%-ra emelkedik és innentől ezen a magasabb szinten is marad. A kormány arról is döntött az Európai Bizottság felszólítása miatt, hogy az eddig befizetett reklámadót visszafizeti az érintett cégeknek.
Az Európai Bizottság pénteki döntése szerint a magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítottak egyes vállalatoknak. A Bizottság elismeri, hogy 2015-ben változott a reklámadó-szabályozás, azonban ezt a magyar kormány nem egyeztette a Bizottságal és nem kezelt minden felmerült aggályt. Ezért Brüsszel felszólította a kormányt, hogy szüntesse meg a reklámadó szelektivitását. A Nemzetgazdasági Minisztérium szinte azonnal közölte, hogy megvédi a magyar reklámadót és egyben parádés indoklással állt elő.
Nincs többé akadálya annak, hogy Magyarországon ismét beszedjék a reklámadót - tudta meg a Népszabadság. A lap szerint ugyanis érvényét veszítette az EU versenyhatóságának márciusban hozott felfüggesztő határozata.
A kormány benyújtotta pénteken a parlamentnek a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát. Az Európai Bizottság kifogásai ellenére a javaslat szerint a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén.
A reklámadóról szóló szabályozás módosítása következtében a kormány várakozásainál is több bevétel folyhat be ebből az adónemből - számol be a Népszabadság. Például a nagy áruházláncok minimum 2 milliárdot fognak fizetni az ingyenes reklámújságjaik után.
Mindenki felkötheti a nadrágját, mert a héten nyilvánosságra került törvénytervezet alapján gyakorlatilag minden vállalkozásnak, amelynek reklám közzétételi tevékenységből bevétele származik adófizetési kötelezettsége fog keletkezni - mondja Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adómenedzsere.
A szakmai szervezetek továbbra is egyeztetéseket sürgetnek a kormánnyal és azt kérik, hogy a kormány fontolja meg az adó eltörlését annak káros gazdasági hatása miatt.
A 100 millió forintos adóalaprészig 0 százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén - áll a kormany.hu-n hétfőn közzétett módosító javaslatban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
