Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is elviselhető terhet jelentene. Ilyen az a mentőcsomag, amelynek ötlete tegnap látott napvilágot. Vannak ugyan kockázatai, ám a választásokra készülő kormánypártok számára valószínűleg vonzó megoldás, és a devizahitelesek sem utasítanák vissza. Állami részvétel mellett talán a bankok is belemennének. Lássuk, miről is van szó!
A Portfolio.hu kételemű elemzői konszenzusát 12%-kal meghaladó második negyedéves veszteségről számolt be az FHB Jelzálogbank a csütörtöki piaczárást követően közzétett gyorsjelentésében. A társaság 3,0 milliárd forintos adózás utáni veszteséget könyvelt el a március végétől június végéig tartó időszakban.
A gyorsjelentés fontosabb részletei:
- a vártnál jobb bevételi és céltartalék számok mellett attól elmaradó nettó eredmény - a bank eredményét a negyedévre jutó bankadó 706 millió forinttal, a tranzakciós illeték elmaradását pótló befizetés felének elszámolása pedig 294 millió forinttal rontotta, míg az árfolyamgát 130 millió forintos mínuszt hozott - a bank hitelállománya és a hozzá kapcsolódó bevételek egy év alatt csökkentek, de például a betétállomány jelentősen nőtt - a bank megkezdte a Növekedési Hitelprogram keretében igényelt 30 milliárd forintnyi hitel folyósítását - június végéig a jogosultak 45%-a jelezte részvételi igényét az árfolyamgátra, 37% szerződött le.
A csütörtöki piaczárást követően közzétette második negyedéves gyorsjelentését az FHB Jelzálogbank. A társaság ezen három hónap alatt 3,004 milliárd forintos adózott veszteséget könyvelt el, ami banki különadó nélkül 2,004 milliárd forint lett volna. Az eredmény elmarad az elemzői konszenzustól, ugyanakkor a nettó kamat-, valamint díj- és jutalékbevételek meghaladják azt.
Az MKB Bank Zrt. 2013. augusztus 15. napján részvény adásvételi szerződést írt alá a bulgáriai MKB Unionbankban meglévő befektetésének (100%-os közvetlen részesedés) teljes eladásáról - olvasható a cég által kiadott közleményben.
Örvendetes módon megállt a nem teljesítő lakossági hitelek arányának (NPL-ráta) emelkedése a második negyedévben - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A 18,0%-os lakossági NPL-ráta azonban önmagában csalóka: a jelzáloghitelek esetében 17,6%-ról 18,3%-ra emelkedett az arány három hónap alatt, a többi hitelnél pedig inkább a banki követelés-eladások csökkentették az arányt. A devizahiteles mentőcsomag szempontjából érdekes devizaalapú jelzáloghiteleknél mára 21,2%-ra emelkedett a nem teljesítési arány, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében még a lakáshiteleknél is durvább a helyzet. Egyelőre nem világos, elsősorban a késedelembe esett hitelek számát kívánja-e az új tervekkel mérsékelni a kormány, pedig leginkább emiatt lenne szükség sürgősen egy banki kompromisszummal kialakított, az erkölcsi kockázatot tovább már nem növelő csomagra.
Ősszel a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről, más néven a magáncsődről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek nyomán 2014 januárjától működhet ez az intézmény - közölte Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A ma hajnalban közzétett gyorsjelentés után kiadott elemzésében a Concorde kiemelte, hogy az OTP-nél a portfólió romlás üteme aggasztó mértéket öltött. Az orosz bank gyenge teljesítménye miatt az eredményvárakozások további csökkenésével számol az elemzőház, fenntartják egyenlő súlyozás ajánlásukat, de megítélésük szerint a kockázatok egyértelműen lefelé mutatnak.
Az OTP piac részesedést szerez Magyarországon, ez a trend tovább folytatódhat a hazai hitelpiacon. Míg vállalati hitelezés a bankrendszer szintjén 10 százalékkal csökkent idén az első fél évben, addig az OTP-nél a hitelezés 2 százalékkal nőtt, a bank részesedése a vállalati hitelállományból jelenleg 11,1 százalék, ez az érték 2008-ban 7,5 százalék volt, mondta el a ma közzétett gyorsjelentést
A pénzintézetek napja a mai: az OTP után ma reggel 7 órakor a CIG Pannónia jelentett, a kora esti piaczárás után pedig majd az FHB fogja közzétenni második negyedéves gyorsjelentését. Ami a biztosítót illeti, ha kicsit is, de ismét nyereséges lett a társaság (hasonlóan 2012 negyedik negyedévéhez), felülmúlva az elemzői várakozást.
Fontosabb részletek: - Magyar számviteli szabályok szerint ismét nyereség, szemben a veszteségről szóló elemzői várakozással (IFRS szerint még veszteséges negyedév) - Visszaeső díjbevételek és nagyon gyatra értékesítési eredmények - Csökkenő szerzési és igazgatási költségek, amelyek szintén hozzájárultak a javuló eredményhez.
Több mint 10 milliárd forinttal lett magasabb az OTP negyedéves profitja, mint amire az elemzők számítottak, és bár már hozzászoktunk, hogy az OTP rendre felülteljesíti az elemzői becsléseket, a mostani felülteljesítés kiugrónak mondható. A vártnál magasabb profit mögött részben az áll, hogy a bankcsoport összes bevétele, azon belül pedig főként a magyar, az orosz és az ukrán operációnak köszönhetően a díj- és jutalékbevételek alakultak a vártnál jobban. Ezen felül pozitívan hatott a sajátrészvénycsere ügylet egyedi eredménye, a magyar állampapír portfólión realizált árfolyameredmény javulása és egy adópajzs hatás miatt az effektív adóterhelés jelentős csökkenése. Sok tétel kellett tehát ahhoz, hogy az OTP profitja alapján első ránézésre erősnek értékeljük a második negyedévet. A hitelportfólió romlása miatt azonban vegyes a kép, szinte minden operációban tovább emelkedett a késedelmes hitelek aránya, ráadásul a portfólióromlás ismét gyorsuló ütemet mutat, megtörni látszik tehát a 2009 eleje óta kirajzolódó trend a portfólióromlás ütemében. Ezen felül annak sem örülnek majd a befektetők, hogy az orosz leánybank sem muzsikál fényesen, az ottani hitelek több mint ötöde késedelmes, a bank profitja pedig a korábbi töredékére esett vissza.
A fontosabb eredménysorokon látható felülteljesítés alapján jónak tűnik a gyorsjelentés, a felszín alatti folyamatok alapján azonban valami megint kezd elromlani az OTP-nél.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
A fontosabb eredménysorokon a bank felülmúlta az elemzői várakozásokat, adózott eredmény soron a felülteljesítéshez sok extra tétel kellett
A hitelportfólió minősége gyorsuló ütemben romlik, a bank nem minden esetben megy utána céltartalékolással
A leánybankok proft-hozzájárulása jelentősen csökkent
Belassult az orosz OTP, romlik a hitelportfólió, magas a céltartalékolás, töredékére esett vissza a profit
A bank likviditási és tőkehelyzete erős
A negyedévet terhelte az extra pénzügyi tranzakciós illeték-befizetés, amelynek társasági adó utáni negatív eredményhatása 13,2 milliárd forint volt
A JP Morgan korábbi alkalmazottainak botrányos, londoni bálnaként emlegetett ügyében ma ismertették a vádpontokat: Javier Martin-Artajo és Julien Grout ezek szerint csalást követhettek el, amikor könyvelések és egyéb dokumentumok meghamisításával fedték el az általuk okozott több milliárd dolláros veszteséget - írja a Marketwatch.
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) szerint az elmúlt hetekben zavarkeltő információk jelentek meg a takarékszövetkezeti integráció megújításával kapcsolatban, egyúttal hangsúlyozzák, hogy az együttműködés megújulása révén stabil piaci szereplőkké válhatnak a takarékszövetkezetek.
Az Allianz Hungária működési nyeresége 3,5 milliárd forintra nőtt 2013 első fél évében. A tavalyi első hat hónapban 1,7 milliárd forint volt a cég profitja, a növekedés azonban annak tudható be, hogy a vállalat a pénzintézeti különadó teljes összegét lekönyvelte az elmúlt év első felében. A biztosítótársaság díjbevétele éves alapon jelentősen csökkent, elsősorban a nem-élet üzletágban bekövetkezett viasszesés következtében - derül ki a társaság MTI-hez eljuttatott közleményéből. Az élet- és egészségbiztosítási üzletágban ezzel szemben több mint 10 százalékkal nőtt az Allianz díjbevétele.
Augusztus utolsó hetében új szabályozási javaslattal fognak előállni amerikai döntéshozók arra vonatkozóan, mekkora részét tartsák mérlegükben a bankok értékpapírosított, kockázatos jelzáloghiteleiknek - írja a Bloomberg két bennfentesre hivatkozva.
Sorozatban hét negyedéven keresztül nőtt a kínai bankok bedőlt hiteleinek állománya, amire legalább kilenc éve nem volt példa - írja a Bloomberg. A bankok profitja eközben tovább nőhet, de már kisebb ütemben a tavalyinál.
Állítólag nem kér a bankszövetség a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekből. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetők (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenő nyilatkozatok mellett. Most például egy olyan lehetőség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülő magáncsőd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentőcsomagra esélyes hitelszerződések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tűnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprő lavina készülődik. Egy viszonylag szűk kört érintő, de végtörlesztésszerű megoldás lehetősége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderről, a végső döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülő javaslatát.
Augusztus 1-jétől megváltozott a pénzügyi szervezetekre kivetett tranzakciós illeték mértéke, amelynek áthárítása révén a szerződésekben kikötött díjak, költségek mértéke emelkedhet - hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Az eurózónában rekordszintre emelkednek az idén a nem teljesítő hitelek, arányuk elérheti a 7,5 százalékot, a helyzet azonban már jövőre javulhat és a hitelezés is bővülhet - állapítja meg az EY (korábban Ernst & Young) Európai Banki Barométere, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a tanácsadó cég.
Ázsia egyes jelentős piacain a bankok két fontos tekintetben európai társaik előtt járnak: általában véve tőkeerősek, és a Bázel III. szabályozásban foglaltaknak is többnyire megfelelnek - írja a Financial Times. Az európai bankok azonban tömeges kötvénykibocsátásra készülnek, amivel behozhatják a lemaradást. Így a túl későn kapcsoló ázsiai bankoknak drága mulatság lehet a tőkehelyzetük megerősítése.
