Ma tette közzé az első, dedikáltan a közép-magyarországi régió számára szóló új EU-s pályázatot a kormány, megjelent ugyanis az "Ifjúsági Garancia a Közép-magyarországi régióban" című kiemelt felhívás. A pályázat keretösszege 4,2 milliárd forint, és a pályázatokat már holnaptól be lehet adni egészen idén szeptember 30-ig. Mivel kiemelt felhívásról van szó, így erre csak előre meghatározott állami szereplők nyújthatnak be pályázatot.
Kedden tett közzé egyszerre három kutatás-fejlesztési és innovációs EU-s pályázatot a kormány 71 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek közül a legnagyobb, 50 milliárd forintos GINOP 2.1.1. kódszámú kiírás nagyon sok cég - akár nagyvállalat - fantáziáját is megmozgathatja. Váczi Dávid, a Budapest Bank EUBázis 2020 projektiroda szakértője úgy látja, hogy a vállalkozások széles körének szóló felhívással talán az eddigi legösszetettebb pályázati kiírás született meg. Meglátása szerint ez, megfelelő szakmai ismeretek birtokában a vállalkozások igen széles körében ad lehetőséget a pályázásra, egyedi igényekre szabott projektek összeállítására. Éppen ez, a sokféle lehetőség támogathatósága az, ami miatt Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezetője azt valószínűsíti: már az október 31-i első pályázati szakasznál kimerülhet a teljes pályázati keret.
Az augusztus 25-én megjelent 3 pályázati felhívás a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának növelését ösztönzi, összesen 71 milliárd forint értékben - hangsúlyozta az új pályázatok kapcsán kiadott közleményben Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára - amint arra tegnapi cikkünkben mi is rámutattunk - többek között azt emelte ki, hogy a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázaton nagyvállalatok is indulhatnak. Ez kivételes lehetőség a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, mivel a kiírások döntő többségében a nagy cégek nem "rúghatnak" labdába.
Megjelent ma a kormány hivatalos pályázati oldalán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében három olyan, a vállalatok által már régóta nagyon várt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat, amelynek augusztusra előrehozását már nyár elején jelezte a kormány. A mai megjelenés miatt a pályázatok beadhatósága nagyjából egy hónap múlva indul el és a felhívások az új szabályok alapján 2 évig, illetve keretkimerülésig nyitva lesznek. A három pályázat együttes keretösszege egyébként 71 milliárd forint, ami sokkal magasabb a tavasszal jelzett eredeti terveknél. A keretemelés azonban nem váratlan az elmúlt hónapokbeli kormányzati jelzések alapján.
A két tavaly őszi gazdaságfejlesztési pályázat kapcsán az eredetileg ígért egy hónap helyett még nyolc hónap alatt sem ismerhette meg minden pályázó azt, hogy végül hogyan értékelték az anyagukat, így ez a projektek megkezdését, illetve majdani lezárását is jelentősen csúsztatja. A Portfolio információi szerint azonban ez a kedvezőtlen helyzet rövidesen megváltozhat, hiszen sok milliárd forintot tesznek ki a már elbírált nyertes pályázatok, amelyek már csak a végső aláírásra várnak ahhoz, hogy eredményt lehessen hirdetni. Közben viszont az továbbra is probléma, hogy akik elkezdték megvalósítani a projektjüket, még az előleg kifizetést sem tudják kezdeményezni, mert az elektronikus pályázói felület ezt a modult még nem tartalmazza.
A keddi közmeghallgatáson kapott reakciók alapján az látszik, hogy az Európai Parlament is elismeri a magyar kormány azon elmúlt ötévi erőfeszítéseit, hogy olyan intézményrendszert alakítson ki, amely lehetővé teszi az uniós források maximális felhasználását és ezáltal a régió legversenyképesebb gazdasága legyen 2020-ig - többek között ezt emelte ki egy mai sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára számos példát mondott arra, hogy milyen sok fejlesztés valósult meg az elmúlt években az EU közös kasszájából, illetve az itt elköltött milliárdok milyen jelentős mértékben segítettek a külföldi cégeknek is. Azt is elárulta, hogy jelenleg hány ügyben vizsgálódik az EU Csalás Elleni Hivatala, illetve azt is, hogy a múlt csütörtökön elindult két feldolgozóipari kapacitásbővítő pályázatra már 1250 pályázati dokumentum érkezett be.
Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.
Magyarország a beadott pályázatok számát és értékét tekintve is a 16. helyezést érte el a tagországok között az EU kutatás-fejlesztésre kiírt, tavaly zárult hétéves pályázati ciklusában - tette közzé a projektek ellenőrzéséért európai szinten felelős KPMG. Programszinten a beadott 7391 magyar pályázatból kereken 1500 nyert összesen 278 millió eurót. A legsikeresebb magyar pályázó a Budapesti Műszaki Egyetem volt a maga 113 sikeres projektjével.
Egy-egy nyertes uniós pályázat átadására lehetőséget biztosítanak a jogszabályok, de csak akkor, ha az új kedvezményezett megfelel minden pályázati követelménynek, ellenkező esetben az érintett minisztériumok nem járulnak hozzá az átadáshoz -hívta fel a figyelmet a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy szigorúan ellenőrzi a fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázatok átadására vonatkozó kérelmeket, mert korábban többször előfordult, hogy visszaélések társultak az ilyen ügyletekhez.
"Olykor kifejezetten durva volt" a magyar kormány és az Európai Bizottság között a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteinek kialakításáról szóló vita, amelynek végül az lett az eredménye, hogy csak nagyon kevés területen kaphatnak a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő pályázati forrást - árulta el a háttérinformációt a Piac&Profit mai pályázati konferenciájának nyitóelőadásában Glattfelder Béla. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a fenti vita eredményével magyarázta azt, hogy a minap megjelent három gazdaságfejlesztési pályázatnál miért csak a feldolgozóipari cégeket preferálják. Elismerte, hogy ezeknél valóban nagyon nehéz lesz nyernie a cégeknek, mert tudatosan úgy alakították ki a pontozási rendszert, hogy plusz feltételeket kelljen vállalni a nyeréshez. Ezen logika alapján azt is igyekezett tudatosítani a vállalkozókban, hogy az előző ciklussal ellentétben a 2020-ig tartó időszakban "nem pénzosztás fog folyni", hanem a jó fejlesztésekhez lehet majd forrásokat szerezni.
Öt olyan új uniós pályázat is várható a délelőtti bejelentés alapján már júliusban, amely a kis- és középvállalkozói kör számára érdekes lehet, de fontos tisztában lenni néhány fő tendenciával a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál - hívta fel a figyelmet Dr. Somogyi Andrea a Napi Gazdaság mai konferenciáján.
Június 30-ig elkészül a gazdaságfejlesztési pályázatok éves menetrendjének átalakítása, mert a kutatás-fejlesztési pályázatok meghirdetése már júliusra előrejön, közben viszont a visszatérítendő támogatási konstrukciók meghirdetése várhatóan 2016-ra csúszik át - hangzott el a Napi Gazdaság mai konferenciáján a Portfolio által a napokban már előrevetített módosítás. A második változás fő oka az, hogy a visszatérítendő forrásokat elosztó pénzügyi közvetítői kör kiválasztási folyamata részben Brüsszel tétovázása miatt még csak a koncepcióalkotás fázisában jár, de néhány alaptétel már látszik. Mindez abba az irányba mutat, hogy idén a cégvezetők még bőségesen számíthatnak a vissza nem térítendő forrásokra a GINOP-pályázatokban, de 2016-tól a fókusz teljesen átfordul a visszatérítési kötelezettséggel járó pályázatok felé. Ez pedig nyilván jelentősen befolyásolja majd egy fejlesztés üzleti tervét, finanszírozását.
Számos jel abba az irányba mutat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban, hogy egy tucatnyi gazdaságfejlesztési pályázat meghirdetése több hónappal csúszhat, és emiatt rövidesen át kell írni az egész évre megfogalmazott hivatalos menetrendet is.
A minap megjelent két GINOP-os gazdaságfejlesztési pályázat sok tekintetben hasonlóságot mutat a 2014 végén megjelent mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című kiírással, de vannak új, illetve váratlan elemek, illetve kedvező feltételek is a kiírásokban. A WTS Klient szakértői egyrészt ezeket foglalják össze az alábbi összesítésben, másrészt a kisebb keretösszegű pályázatnál a különbségek kiemelésére fókuszálnak.
Olyan fejlesztésekbe érdemes az államnak befektetni a 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs EU-forrást, amelyeknél megvan az az esély, hogy a végtermék a világpiacon is eladható - hangsúlyozta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint ugyanis ez teremti meg az alapot arra, hogy 2020 után is tartós növekedési pályán maradjon az ország és közben az államnak a startup cégek kinevelésében is segítenie kell egy újfajta kockázati tőkeprogram keretében. Leszögezte, hogy az uniós forrásokat okosan kell felhasználni, mert "ha elkövetjük azt a hibát, hogy az eddig finanszírozott projekteket a hazai helyett uniós pénzből fizetjük tovább, nem jutunk előbbre", így tehát "az uniós forrásokra nem helyettesítőként, hanem kiegészítőként kell gondolni".
Az intézményrendszer mindenképpen igyekszik tartani a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban lefektetett idei pályázati menetrendet, így őszre megjelenhetnek a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok, noha érzékelhető még a nézetkülönbség a szakpolitikát képviselő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, illetve az uniós ügyeket koordináló Miniszterelnökség között - mutat rá az aktuális helyzetre Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezetője.
Az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatójával nagyon konstruktív légkörben zajlott a mai egyeztetés, amelynek keretében megállapodtunk abban, hogy minél hamarabb, célom szerint még júniusban elérjük a 663 milliárd forintnyi, jelenleg nem folyósított uniós forrás brüsszeli kifizetésének újraindítását - többek között ezt jelezte a mai brüsszeli rendkívüli sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a konstruktív hozzáállás jegyében és a 100%-os uniós forráslehívás érdekében hozzátette, hogy ha más lehetőség nincs, akkor a kormány elfogadja a Bizottság pénzügyi korrekciós javaslatait az egyes programok kapcsán. A jelek szerint az aszfaltügyben nem sürgős a kormánynak lépni, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság struktúrája megváltozhat a brüsszeli ellenállás miatt, az Altus ügyében pedig nem közeledtek az álláspontok a felek között..
A brit választások is azt mutatják, hogy olyan kihívások terhelik jelenleg az Európai Uniót, amelyek megkérdőjelezik a kohéziós politika fenntarthatóságát 2020 után, azaz a 2014-2020-as fejlesztési ciklus talán az utolsó program, amivel ilyen jelentős, mintegy 12 ezer milliárd forintnyi EU-forrást lehet bevonzani - többek között ezt hangsúlyozta a napokban a Parlament Tv-nek adott hosszú interjújában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtikára.
A fürdőket érintő idei európai uniós pályázati lehetőségek gyógyhelyek fejlesztését, energetikai korszerűsítések megvalósítását, beruházások kedvezményes hitelekkel történő támogatását célozzák - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára a Magyar Fürdőszövetség nyíregyházi közgyűlésének szerdai sajtótájékoztatóján.
A sajtóban megjelent hírekre reagálva másfél oldalas közleményt adott ki a Miniszterelnökség, amely az elmúlt évekbeli hasonló fejlesztésekkel igyekszik alátámasztani a 600 millió forintos turisztikai célú felcsúti kisvasút projekt fejlesztéspolitikai hátterét. A tárca hangsúlyozza, hogy "a felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban", ami feltehetően a sajtóban megjelent brüsszeli vizsgálatra utal.
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
