Ma kezdődött a "Kisgyermekkori nevelés támogatása" című, EFOP-3.1.1-14 kódszámú pályázat benyújtási periódusa, amely elsősorban óvodai fejlesztéseket támogat egy jövő szeptemberben életbe lépő jogszabályváltozás alapján. A legtöbb vállalkozót valószínűleg a szerdán nyíló további pályázatok érintenek jobban, azok lényegét lentebb foglaltuk össze a szükséges linkekkel együtt.
Három alprogramra összesen 7,2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg a napokban Kutatás-Fejlesztési (K+F) nagyprojektek támogatására vonatkozó pályázatot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felettes szerve. A kiírás szerint a három alprogramra összesen 1-4 sikeres pályázatot terveznek minimum 500 millió forintos, maximum 2,4 milliárd forintos támogatási összeggel. Amennyiben kutatóhelyek pályáznak, ezen megítélt pénzek 100%-os támogatási intenzitást jelentenek, de vállalkozások esetén az alapkutatás is ugyanilyen támogatási intenzitásra számíthat. A pályázatok beadási határnapja: 2014. november 21.
Január elsejétől minden vállalkozás, amelyik az előző évben befizetett adójánál kevesebb támogatási forrást igényel az új uniós fejlesztési ciklusban, bankgarancia nélkül teheti ezt meg - többek között ezeket hangsúlyozta egy mai debreceni előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára további lényeges - már eddig is hangsúlyozott - változtatásokat is jelzett, illetve a netadóval kapcsolatos minapi viták kapcsán emlékeztetett arra, hogy a kormánynak az a célja, hogy 2018-ig az ország teljes területén legyen szélessávú internet-szolgáltatás, amire 180 milliárd forint keretösszeget különítettek el.
A beinduló magyar gazdasági növekedés legfontosabb motorja az export. De milyen forintárfolyamra számíthatunk a következő időszakban? Mi várható egyes külpiacainkon? Miként támogatja az állam a magyar cégek exportját? Milyen finanszírozási lehetőségek segítik az exportőröket és beszállítóikat? Miből finanszírozzuk exporttevékenységünket? Számtalan aktuális kérdés, melyre választ kaphat a Portfolio konferenciáján!
Megdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen. Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István. A Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk.
Az Európai Bizottság korábbi kutatás-fejlesztési keretprogramjához képest a közel egy éve létező Horizont 2020-as pályázatokra sokkal nagyobb a pályázók felől az érdeklődés, átlagosan nyolcszoros a túljelentkezés, emiatt viszont mindössze 14%-os a sikerráta - többek között ezeket a friss számokat jelezte az Innotrends konferencia H2020-as tapasztalatokról rendezett szekciójában Csuzdi Szonja. A Nemzeti Innovációs Hivatal Külkapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője arról is beszámolt, hogy idén összesen 659 magyar pályázatot nyújtottak be a különböző kiírásokra, 62 közülük már nyert és eddig összesen 10,9 millió eurót sikerült "elhozniuk" a közös kasszából.
Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és emiatt bizonyos esetekben 20-40 százalékkal felfelé árazták a beszerzési költségeket, de ebben gyökeres változást akarunk elérni - hangsúlyozta az új pályázatok minapi meghirdetése kapcsán a Portolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ennek érdekében jelezte, hogy a januártól tömegesen megjelenő pályázatok közül minden eszközbeszerzési jellegű kiírásnál megkövetelik majd a kötelező árajánlat benyújtását. A cél a korrupció elleni fellépés akár a bürokrácia növelésén keresztül is, így tehát az, hogy takarékosabban bánjon a pályázati rendszer az adófizetői pénzekkel, legyen az német, vagy magyar eredetű közpénz.
Ahhoz, hogy a jövőben a vállalkozók ne a pályázati kiírásokhoz igazítsák a projekteket, drasztikus szemléletváltás kell, amelyet több jelentős változással igyekszik elérni a kormány. Ezek közül lesznek adminisztratív korlátozások is például az építési engedélyek terén, de az ügyeskedők és a jól értesültek ellen is tudatos lépéseket terveznek. Csepreghy jelzése szerint a kiszámíthatóságot segíti majd az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik az egyes pályázatok ütemezését. Ugyanígy tudatos döntés, hogy célzott pályázatok kiírásával a potenciális pályázók körét is szűkítik. Emiatt az igényelt források mértéke is lejjebb szorítható, illetve cél az is, hogy azokat csak az igazán jól előkészített projektekre lehessen majd felhasználni.
Részletes listát hozott nyilvánosságra a legutóbbi Magyar Közlönyben a kormány arról, hogy a most induló új 7 éves uniós fejlesztési ciklus során az egyes Operatív Programokban mely fejlesztési célokra tervez állami támogatást nyújtani, figyelembe véve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályrendszert is. A pályázni kívánó vállalkozásoknak azért érdemes ezen célokkal részletesen is megismerkedni, mert így a fejlesztési elképzeléseiket a következő 2-3 hónap során jobban összhangba tudják hozni a várható kiírások kereteivel. A legutóbbi kormányzati jelzések szerint ugyanis az összes Operatív Programból "nagyüzemben" csak január-február körül várhatók a pályázatok.
A kormányzat megjelentette a 2014-20-as uniós költségvetési időszak első pályázatait és bár a ciklus várva várt elindulása üdvözlendő, de a végrehajtás módja felvet néhány kérdést - jegyzi meg rövid értékelő anyagában Szebeni Dávid. A 2014-2020-as operatív programok stratégiai tervezésében részt vett szakember alábbi cikkében a népszerű GOP vállalkozásfejlesztési pályázatok utódjának tekinthető "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" kiírással kapcsolatban tesz néhány megállapítást, illetve konstruktív javaslatot abban bízva, hogy e segítő szándék legalább olyan jóindulatú fogadtatásra lel, mint amilyennel született. Az alábbiakban az ő írását közöljük. A cikkben tárgyalt pályázat tartalmi kereteit tegnap egy külön cikkben mutattuk be.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós és hazai támogatások a külpiacokra jutásban, valamint a piaci pozíciók erősítésében támogatják a vállalkozásokat - mondta Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár ma Kecskeméten. Továbbá kiemelte, hogy a jövőben várhatóan a támogatások egyre nagyobb része lesz visszatérítendő forrás, így a vállalkozásoknak úgy kell fejlesztenie, hogy bevételeikből vissza tudják fizetni a támogatást.
A választ adók 70 százaléka szerint 2015 végéig nem lesz képes teljes egészében lehívni Magyarország a 2007-2013-as ciklusból neki járó, mintegy 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keretösszeget - többek között ez a kellemetlen kilátás derült ki a csütörtöki Budapest Economic Forum közönségszavazásainak egyikén. Mindez amellett alakult így, hogy a kormány hosszú ideje azt a célt hangoztatja: egyetlen eurócentet sem hagyunk majd a közös uniós kasszában és ennek érdekében "biztonsági játékra" törekedve az elérhető keretösszeg 110 százalékát kötötte le pályázatokkal.
A múlt héten a Miniszterelnökség által bejelentett, a kkv-k körében nagy várakozással övezetett két pályázat keretösszegét átrendezte mai bejelentésével Varga Mihály. A ma reggeli sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter ugyanis 5 milliárd forint helyett 8,5 milliárdos kerettel jelentette be a kkv-k számára rendelkezésre álló technológiai korszerűsítést jelentő pályázatot. Ezzel párhuzamosan 5-ről 1,5 milliárd forintra csökkent a kkv-k külpiacra lépését támogató pályázat keretösszege. A többi 7, múlt héten bejelentett pályázati keretösszegből azoknál, amelyek az NGM-hez tartoznak, nem történt változás. A múlt héten Csepreghy Nándor helyettes államtitkár által bejelentett pályázatok részletei, irányai:
Az augusztusi, idei rekordot jelentő 185 milliárd forinttól kissé elmaradó, de egyébként továbbra is magas ütemű volt szeptemberben az EU-támogatások magyarországi kifizetése - derül ki a Portfolio szokásos havi rövid vizsgálatából. Az év első kilenc hónap teljesítményének adata alapján igen nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy az intézményrendszer el tudja érni az egész évre meghatározott kifizetési célt.
Az idén kezdődött és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) 700 milliárd forint támogatáshoz jutnak az energiarendszereik javítására, ehhez társul még a széndioxid kvóta eladásából származó évi 10 milliárd forint, a kettő együtt a hétszerese az előző időszak ilyen célú támogatásának - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára szerdán, egy budapesti energetikai fórumon.
A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban úgy változna majd az EU-s pályázati források lehívásához szükséges biztosíték, hogy azt a vállalkozások ügyvezetője, tulajdonosa adná, így a cégnek nem kell pénzügyi garanciákat vállalnia - fejtette ki a Napi Gazdaság online változatának adott hétvégi interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára ezzel a csütörtöki sajtótájékoztatón már elmondott üzeneteket fejtette ki bővebben.
A Fidesz a központi költségvetésből nyújtana forrást az önkormányzatoknak az európai uniós pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésére - közölte a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke egy hétvégi budapesti sajtótájékoztatóján.
Már csaknem 300 milliárd forintot tesz ki az a magyarországi uniós fejlesztésekhez kötődő számlaigény, amely az április 15.-i fontos határnap után keletkezett és amelynek kifizetését az Európai Bizottság már jóváhagyta - derül ki a Miniszterelnökség által a Portfolio kérésére küldött adatokból. Más jelzésekkel összhangban ez is alátámasztja azt, hogy Brüsszel elfogadta a két lépésben jelentősen átalakított magyar pályázati rendszer főbb kereteit, igaz a közel 300 milliárdos összeg közel felét még nem kaptuk meg átutalás formájában.
Mobilalkalmazás-fejlesztési pályázatot hirdet a Magyar Térinformatikai Társaság a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakmai együttműködésével - derül ki az utóbbi intézmény rövid közleményéből.
Közel 70 milliárd forintnyi keretösszegben hirdet meg még idén a Széchenyi 2020 program keretében pályázatokat a kormány, és az Európai Bizottságtól hullámszerűen érkező kifizetések miatt átmenetileg jelentősen, 200 milliárd forinttal meg kell emelni az egyik költségvetési sor keretösszegét - derül ki tegnapi dátummal kiadott két kormányhatározatból. A jelek szerint a vállalkozók által nagyon várt eszközbeszerzési és telephely-fejlesztési pályázatok idén mégsem "jönnek ki", igaz egyáltalán nem biztos, hogy a most megjelent pályázati lista lesz a végleges az idei évre.
700 millió forint uniós támogatást nyert az Enterprise Communications Magyarország Kft. és a Magyar Fejlesztési Intézet Nonprofit Zrt. közös projektje a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési Operatív Program "Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása" pályázatának keretében. A 910 millió forint összköltségvetésű program az intelligens diagnosztikai eljárásokat támogatja - áll a projektről szóló közleményben.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
