pályázat

Itt a nagy hír: könnyítést kapnak a cégek az őszi uniós pályázaton

Két területen is könnyítést kapnak azok a cégek, amelyek még a tavaly őszi kapacitásbővítő uniós pályázaton támogatást nyertek - derül ki egy ma közzétett szűkszavú közleményből.

Kitolhatjuk a sok EU-pályázatot, de erre érdemes figyelni

Nincs azzal gond, ha a 2014-2020-as uniós ciklus első felében hullámszerűen megjelenik az összes uniós pályázat, ha menetközben majd az igényekhez igazítják a kereteket, az intézményrendszer pedig rugalmas és megfelelő képzést kap - értettek nagyjából egyet a szakértők abban a panelbeszélgetésben, amely a keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon jött létre. A pályázatok kiírása a bankok kockázati étvágyát is fokozatosan emelheti a hitelezés terén, a hitelkeresletet pedig az is serkentheti, ha a pályázatok kiírói világosan kommunikálják, hogy mely célokra lesz, illetve nem lesz forrás. A szakértők külön-külön kifejtették véleményüket arról, hogy az eddig megjelent GINOP-pályázatok feltételrendszerét hogyan látják, tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben erről egy kormányzati konzultáció is zajlott.

Felfedte terveit a kormány: csalódás érheti a cégeket

A napokban megjelent a közép-magyarországi régió még idén megjelentetni tervezett uniós pályázatainak menetrendje, amely összesen 70,3 milliárd forintnyi forráshoz rendel dátumot. Ebből azonban mindössze 16 milliárd forintot tesznek ki azok a pályázatok, amelyekben a mikro-, kis és középvállalkozások elindulhatnak, azaz sokak számára ez csalódással felérő hír lehet . Ráadásul a táblázatban jelzett menetrend sok esetben biztosan nem tartható, hiszen már túl vagyunk a leírt hónapokon. A VEKOP Éves Fejlesztési Kerete egyúttal azokat a forrásokat is bemutatja, amelyek más, sokkal nagyobb keretösszegű EU-s Operatív Programok forrásaihoz adódva együtt alkotják egy-egy országos kihatású pályázat forráskeretét. Ezeknek a "betársuló" VEKOP-forrásoknak az összege számításaink szerint 81,3 milliárd forint, amelyeknek töredéke, mindössze néhány milliárd forint érhető majd el a vállalkozói réteg számára, már kiírt, vagy később kiírandó pályázatok formájában.

Ma szóltak, hogy az új határidő is lejárt már három hete

Hiába ömlenek az uniós K+F források, ha nem tudunk élni velük

Bár az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, akik tisztában voltak a K+F pályázati támogatásokkal, még mindig jelentős azon cégeknek az aránya, amelyek nem ismerik a K+F minősítés és az abban rejlő adókedvezmény lehetőségeit - többek között erre mutat rá a Deloitte ötödik alkalommal elkészített regionális vállalati K+F felmérése. A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a következő évekbeli uniós forrásbőség - a mintegy 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő EU-támogatás a 750 milliárdos keretből - mellett rendkívül alaposan végig kell gondolni, hogy a visszatérítendő támogatások miként kerülnek bevezetésre, mert a konzultáció nélkül a forráslehívás korlátokba ütközhet. Az anyag szerint ebből a szempontból az is hátrányos, hogy a rövidesen megnyíló GINOP 2.1.1. vállalati K+F pályázatban meghatározott időn belül létrejövő árbevételi cél is benne van a kiírásban.

Varga: négy lépést teszünk a növekedés fenntarthatóságáért

A magyar gazdasági növekedés fenntarthatósága érdekében a magyar kormány négy pontban kíván előrelépést elérni: az uniós pályázatok 2017 közepéig kiírásával a támogatások igénybevételének felgyorsításában, a hitelezési aktivitás növelésében, a rugalmas munkaerőpiac kialakításában, illetve a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzésében - hangsúlyozta Varga Mihály a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint az Audi Hungária Motor Kft. által szervezett győri szakképzési konferencián.

Gyökeres változás jön a K+F pályázatoknál - Mi a lényeg?

Az eddigi széttöredezett rendszer helyett egy egységes, átlátható kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati rendszer alakul ki Magyarországon, amely forrásokkal kapcsolatos szemléletben is gyökeres változást hoz - hangsúlyozta egy szerdai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke számos gyakorlati példával is alátámasztotta, hogy ez a változás mit jelent majd, és érzékeltette: a tét nem kicsi, hiszen a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás megfelelő, a fenntarthatóságra is koncentráló felhasználásáról van szó.

Ha nagy lesz a tolongás, nőhet a vállalati K+F pályázat kerete

Ha annyira nagy lesz az érdeklődés az október 30-án megnyíló, 50 milliárdos vállalati K+F+I pályázat kapcsán, hogy egy-két nap alatt kimerülne a keret, akkor elképzelhető annak megemelése - reagált a Portfolio felvetésére egy mai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hozzátette, hogy az Irányító Hatóságnak eleve van lehetősége egy húsz százalékos keretemelésre saját hatáskörben, de akár az is elképzelhető, hogy a GINOP - egyébként éppen tegnap este frissített - éves fejlesztési kerete módosuljon. Pálinkás hangsúlyozta, hogy a feszes ütemterv ellenére sem fog a Hivatal miatt késést szenvedni a pályázatok elbírálása, ugyanakkor elismerte, hogy kezdetben lehetnek még kapacitáskorlátok ezen pályázatok szakmai értékelése során. Pálinkás fontosnak tartja, hogy szigorú "szakmai szűrést" végezzenek, ugyanakkor rögzítette: a támogatási döntéseket azonban nem ők hozzák.

Kis forrásvesztésre és csúszó pályázatokra számít a szakma

A választ adók többsége szerint lesz némi forrásvesztés a 2007-2013-as uniós pénzekből, illetve a kormány tervével szemben nem sikerül 2017 nyaráig meghirdetni az összes új uniós pályázatot - ez derült ki a Budapest Economic Forum közönségszavazásainak eredményeiből.

Tényleg jócskán átírták az első vállalati K+F+I pályázatot

A múlt heti jelzésekkel összhangban érdemben átdolgozták a kiírók a vállalatok K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívást, és emiatt valóban október 30-ra eltolták a pályázat beadhatóságának kezdetét. A támogatható tevékenységek terén több lényeges módosítás, illetve pontosítás is bekövetkezett, emellett a mérföldkövek, az önerő kérdésében is vannak változások, valamint a pontozási táblázatban (tartalmi értékelésre vonatkozó szempontok) is figyelni kell a módosításokra. Mivel az elszámolható költségek terén is "belenyúltak" a pályázatba, így az ehhez kapcsolódó költségvetési táblázatot is át kell alakítani. A hiánypótoltatható és nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumokra is nagyon oda kell figyelni. Az első értékelési fordulót a december 7-ig beérkező pályázatokra egyszerre tartják, és könnyen lehet, hogy ezzel ki is merül a teljes, két évre nyitva tartani tervezett keret.

Milyen eddig az új uniós pályázati rendszer? - Vonjunk mérleget!

Számos területen kedvező irányba változott az új uniós pályázati rendszer a 2007-2013-as ciklushoz képest, de vannak rossz irányba mutató fejlemények is, illetve az elmúlt egy évből kedvezőtlen pályázati tapasztalatok is - mutatott rá a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Trombitás Zoltán. Az Erste Bank Hungary Zrt. EU Iroda vezetője külön kiemelte az agrárgazdasági finanszírozás különböző lehetőségeit, illetve azt, hogy a teljes pályázati folyamatban mely pontokon miben tudnak segíteni az ügyfeleknek járó EU-források lehívásában.

Itt egy rakás EU-pénz, de hogyan tudjuk lehívni?

A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet.

Vitályos Eszter: még 100 új uniós pályázat jön idén

Két évvel ezelőtt még 6-800 milliárd forintnyi EU-forrás elvesztésével kalkulált a magyar kormány, most pedig azzal, hogy a 2007-2013-as ciklus összes forrását le tudja hívni Magyarország - hangsúlyozta az elmúlt két évi megfeszített munka eredményeként előadásában Vitályos Eszter a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára rámutatott, hogy ez a megfeszített munka még a következő három hónapban is szükséges, igaz ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as ciklus forrásaira idén még mintegy 100 pályázat meghirdetése várható.

Lefeleződik jövőre az EU-pénz - Lépni fog a kormány?

A régi uniós ciklus kifutásával jókora lassulás várható a Magyarország által kifizethető EU-támogatásokban jövőre, az állami beruházásoknál erőteljes lassulásra figyelmeztet a jegybank, közben pedig nyakunkon a Volkswagen-botrány és a kínai gazdaság növekedésének lassulásáról se feledkezzünk el. Mindez nem túl szép 2016-os GDP-növekedési kilátásokat vetít előre, ami egyúttal felveti azt is, hogy esetleg a kormánynak is lépnie kell a kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében. Nem zárható ki, hogy ebben rövidesen tisztábban látunk majd.

Már 160 milliárd forintnyi K+F+I pályázat "pörög" - Mi a háttér?

Egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások kutatásfejlesztési célú együttműködésének ösztönzésére, a hazai kutatóhelyek kapacitásának bővítésére két újabb, összesen 90 milliárd forint keretösszegű pályázat nyílt meg, amellyel augusztus óta immár 160 milliárd forintnyi forrás érhető el versenyképes KFI célokra - hívja fel a figyelmet ma kiadott közleményében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).

Itt a nagy lehetőség! 90 milliárdnyi új EU-s pályázat érkezett

Pálinkás József hétfői ígéretével összhangban valóban rövid távon, már kedd este megjelent a kutatás-fejlesztési és innovációs szektor által már nagyon várt 50, illetve 40 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az biztos, hogy a nagy keretösszeg ellenére tömegek nem fognak nyerni, hiszen a projektek előírt mérete miatt legfeljebb 180 nyertessel lehet számolni a két pályázatból összesen. Ők azonban legalább jövő tavaszig izgulhatnak, hiszen a pályázatok november közepén és végén nyílnak meg, és az első értékelési szakasz csak jövő februárban, illetve márciusban lesz. Mindez tehát Pálinkás figyelmeztetésével összhangban azt is jelenti: nem érdemes kapkodni, hanem alaposan tanulmányozni kell a kiírásokat, a beleírt korlátozásokat; a kizáró tényezőket pedig mindenképpen komolyan kell venni a felesleges munka elkerülése érdekében.

Kemény üzenet jött az uniós K+F-pályázatra készülőknek

A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a kutatás-fejlesztés (K+F) csak akkor támogatható, ha annak eredményeképpen új termék születik, ha ez elmarad, akkor vissza kell fizetni a támogatást - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy mai budapesti rendezvényen.

Az állam építi a több milliárdos pécsi napelemparkot

Jókora meglepetést okozott a hazai napenergia piacon az a hír, miszerint az MVM Hungarowind építi a pécsi állami intézményeket kiszolgáló naperőművet. A kormány amellett, hogy kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, a 3,5 milliárd forintos pályázatot is úgy írták ki, hogy arra csak az MVM leánya pályázhat.

Kritikát kapott az MFB új EU-s pénzosztási terve

Amíg lesz vissza nem térítendő uniós forrás, addig csekély lesz az érdeklődés a visszatérítendő forrásokra és éppen emiatt nagyon komoly megfontolást igényel az MFB-s "programnak látszó" elképzelés - hangsúlyozta mai előadásában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Privátbankár konferenciáján leszögezte: a "teljes pénzügyi közvetítői hálózat és teljes magyar bankszektor bevonása mellett kellene megcsinálni" a vissza nem térítendő uniós források elosztását, amellyel egy friss kormánydöntés tartalmára reflektált.

Gyökeres változásra kell készülnünk az EU-támogatások rendszerében

Az elmúlt hónapokban lezajlott görög válság, a 2016-os brit népszavazás, a "német gazdasági problémák tömkelege", illetve a német vállalatok migrációs kihívásra adott eddigi reakciói mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy 2020 után gyökeresen megváltozik az EU kohéziós politikája - hívta fel ismét a figyelmet ma reggeli előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára ezzel arra utalt a Privátbankár konferenciáján: egyre több a jel arra, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus után az Európai Bizottság nem lesz képes rávenni a régi nagy nettó befizető EU-tagállamokat arra, hogy továbbra is támogassák a 2004-ben csatlakozott tagokat. Ez nemcsak az anyagiakon múlhat majd, hanem azon is, Csepreghy szerint egyre több régiós ország ismerte fel, hogy a tagság jogokkal is jár a kötelezettségek mellett, emiatt megváltozott a "testtartása", ez pedig eleve kemény vitákat generál.