A héten kezdődött, és a következő hetekben folytatódik a nagy lakossági állampapír-kamatfizetés, a legtöbb pénzt a prémium magyar állampapírtól várhatják a magyarok. De mihez kezdenek ennyi kamattal, és vajon mi lesz a sorsa annak a 6500 milliárd forintnyi tőkének, ami nem jár le idén, de az eddigi 18-19% helyett 4-5%-kal kamatozik tovább? Neked van PMÁP-od? Akkor töltsd ki a rövid kérdőívünket!
Rengeteg pénz landol idén a PMÁP-befektetők számláján és nagyot esnek a kamatok, nagy kérdés, vajon mennyi pénz marad állampapírban az inflációkövető papírban heverő közel 7000 milliárdból? Két precedenst is megvizsgáltunk a múltból, ami támpontot adhat az idei évre: egyrészről azt, hogyan reagált a tavalyi PMÁP-kamatkifizetésekre a lakosság, és ebből a pénzből mennyi mehetett vissza az alacsonyabb kamatozású állampapírokba, másrészről a MÁP Plusz számai alapján mennyien lehetnek azok, akik sokszor a racionalitással szembemenve is tartják a kedvezőtlenebb kamatozású papírokat. Mutatjuk a számokat.
Lezárul az eddigi és január 27-től vásárolható az új, 2028-ban lejáró Euró Magyar Állampapír.
Elkezdődött a korábbi magas inflációhoz kötött kamatok kifizetésének éves időszaka az állampapírok esetében, és így most más befektetésekre is nagyobb figyelem irányul. Az érkező összegekből a lakosság egy része otthoni, családi terveit valósítaná meg, de jelentős az a pénzmennyiség is, amit különböző megtakarítási formákban helyeznének el. A Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatás arra kereste a választ, hogy mit tesz a magyar lakosság, ha nagyobb összeghez jut a következő hónapokban.
Ahogyan már többször is beszámoltunk róla, elindul a nagy állampapír-pénzeső, idén ma fizet először a prémium állampapír kamatot a befektetőinek, méghozzá nem is akármelyik PMÁP. A legnagyobb vagyonnal bíró, 2033-ban lejáró sorozat fizet ki ma 17,85% kamatot, azaz mintegy 130 milliárd forintot. Ezt követően a 2033/I kamata 3,95%-ra csökken. Mutatjuk a részleteket és a tudnivalókat.
Kivételes helyzetbe került a lakossági megtakarítási piac: mivel az inflációkövető állampapírok kamata a közeljövőben lecsökken, 2025 első hónapjaiban pedig sor kerül a korábbi magas hozamok kifizetésére, ennek eredményeként közel 20 százalékos pluszt könyvelhetnek el az érintettek – közölte a K&H Értékpapír, amely egyúttal ismertette azt is, miben gondolkodnak az ügyfelei a kamatfizetést követően.
Az összességében kedvezőnek mondható piaci hangulat, az ügyfélszámlák bővülése és a friss pénzek bevonzása a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyonra is pozitívan hatott tavaly. A Portfolio friss, Privátbanki Felmérése szerint december végén a magyar gazdagok számlája új mérföldkövet tudhat maga mögött, a rajtuk lévő vagyon már meghaladta a 11 ezermilliárd forintot. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de ádáz harcok dúlnak a legnagyobb szolgáltatók sorában. Idén további löketet adhatnak a privátbanki vagyonnak a prémium állampapírból származó kifizetések, becslésünk szerint legalább 1700 milliárd forintot tesz ki a teljes privátbanki portfólión belül a magyar állampapírok részaránya.
Január 20-tól új sorozat indul a Fix Magyar Állampapírból, a konstrukció fontosabb paraméterei ezúttal sem változnak: marad a 3 éves futamidő, évi 6,5%-os kamattal. A lépés azért érdekes, mivel csak december végén jött ki a legutóbbi FixMÁP, de azt máris lezárják.
Őrület jön a lakossági állampapíroknál idén, utalt ezzel a minap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra, hogy mintegy 3000 milliárd forintot fizet ki az államkassza a lakosságnak 2025-ben. Ennek java része a prémium állampapírok kamataira megy el, pár nap múlva jön is az első komolyabb pénzeső. A kormányt nagyon is foglalkoztatja, mit kezdenek a magyarok ezzel a pénzzel, az állampapír-piaci likviditás és az önfinanszírozás fenntartása érdekében még a bankoktól való visszavásárlások korlátozását is belengette a miniszter. De mit jelent ez a bankoknak és az államnak, és legfőképpen: mit fog lépni a magyar lakosság?
Több lakossági állampapír-sorozat esetében is mától indul az értékesítés, úgy tűnik, 2025-ben ismét meg kell barátkozni az 5-7% közötti kamatokkal. Mutatjuk, hogy melyik állampapírral mekkora kamatot lehet most zsebre tenni.
Ma és holnap még befizethet a Babakötvényre az, akinek van 18 év alatti gyermeke és még nem merítette ki az idei évre vonatkozó 1,2 millió forintos befizetési összeghatárt. A tét nem kevés, ugyanis a kötvény februárban 20,6%-os kamatot fizet. Sőt, akinek az első sorozatú Babakötvénye van, mostantól egy évig 21%-on fialtathatja a babakötvényes pénzt.
10 ezermilliárd forintnyi kezelt vagyon, nyomás a belépési limiteken, exponenciálisan gyorsuló digitalizáció és mesterséges intelligencia, állampapír-kamatfizetések sorsa, volatilisebb forintárfolyam, nem várt geopolitikai feszültségek - nagyjából ezek jellemezték a 2024-es évet és ezek a főbb kérdések várhatóak 2025-ben a magyar privátbanki piacon. A Portfolio megkérte a legnagyobb hazai privátbanki szolgáltatók vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2025-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2024-et saját privátbanki szolgáltatója és a privátbanki szektor szempontjából?
2. Mit tekint saját privátbankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2025-re?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2025 saját privátbankjánál, illetve a privátbanki szektorban?
December 20-án kamatot fizet és egyben le is jár a 3 éves 2024/K jelű prémium állampapír, a befektetők összesen mintegy 85 milliárd forintra számíthatnak. Sokakban felmerülhet a kérdés, mibe érdemes befektetni a likvid megtakarításokat. Az egyik kézenfekvő, olcsó és adótakarékos megoldás továbbra is az állampapír, ezek között pedig kitűnik egy igen magas kamat: a Prémium Magyar Állampapír 7,9%-a. Csakhogy ez a kamat már korántsem 7,9%, mutatjuk, miért, és milyen kamatra kell számítani 2025-ben.
Jövőre összesen 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a lakosságnak, ennek mintegy 63%-át az első negyedévben. Úgy gondoljuk, hogy a kamatok fele visszajön állampapírokba, a maradék pedig új megtakarításokba vándorol – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A szakember arra számít, hogy az emberek valószínűleg nem fogják tömegesen eladni a megmaradó prémium állampapírt, hiszen az infláció továbbra is jelen van, a privátbanki ügyfeleknek pedig külön üzent. Kiderültek a részletek a bejelentett állampapírcsere funkcióról is, de aki abban reménykedett, hogy megússza a visszaváltás költségét, az csalódni fog.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
2025-ben eddig soha nem látott összegű kamat kerül kifizetésre a lakossági befektetők részére, melynek túlnyomó része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. Ezek az állampapírok most fizetik ki a 2023-as inflációhoz kapcsolódó kamatot. A következő hónapok két fontos kérdése az lesz, mihez kezdenek a lakossági befektetők a több százmilliárd forintnyi bevétellel, illetve hogyan reagálnak majd az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatára. Az ÁKK arra számít, hogy a kamat nagy részét továbbra is állampapírba forgatják majd vissza a tulajdonosok, illetve nem épül le a lakossági állampapírok állománya, ezek a termékek ugyanis továbbra is versenyképesek más megtakarítási termékekhez képest.
2025-ben közel 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatkifizetés terheli majd a magyar államkasszát, ebből 1800 milliárd forintot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak, aminek a java része jövő év első negyedévében lesz esedékes. Az egyik legnépszerűbb hazai állampapír, a PMÁP kamata alaposan visszaesik jövőre, nagy kérdés, hogy mi történik majd a közel 6500 milliárd forintnyi állománnyal. Nagy átalakulások várhatók tehát a hazai állampapírpiacon, kérdés, hogy a kiáramló megtakarítások hol találják meg a helyüket: erre keresték ma a választ az alapkezelői és ingatlanpiaci szakemberek a Portfolio Investment Day konferencián.
Szeptemberben és októberben két lépésben, 25-25 bázisponttal csökkentette a lakossági állampapírok kamatait az ÁKK, de az érdeklődés továbbra is erős a lakossági állampapírok iránt. A döntésekkel az ÁKK követte a jegybanki alapkamat változását. A lakossági állampapírok kamatát az ÁKK az eddigiekkel összhangban továbbra is a piaci kondíciók, a finanszírozási igény, valamint a lakossági kereslet függvényében határozza meg.
Friss inflációs adatot közölt ma a KSH, e szerint szeptemberben az egy évre visszatekintő áremelkedés 3% volt, vagyis három és fél után először elérte a jegybanki célt. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint azonban az év hátralevő részében még emelkedhet az infláció, ha igazuk lesz, az magasabb prémium állampapír-kamatokat is jelenthet jövőre.
Akik rendszeresen követik a lakossági állampapírok piacát, megfigyelhették, hogy egyre gyakrabbak a kamatcsökkentésről szóló hírek. Mostanra a megújult MÁP Plusz, a FixMÁP és a Kincstári Takarékjegy kamatát is több lépcsőben visszavágták, és a rossz hírünk az, hogy úgy tűnik, nincs itt a vége. De érdemes még ilyen környezetben állampapírt venni? Megnézzük, mennyi az annyi, és mutatunk egy titkos favoritot, amelyre lehet, hogy sokan még nem is gondolnak.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
