Megkezdődik ma a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumán az első olyan devizahiteles per tárgyalása, amelyet hitelintézet indított a magyar állam ellen a szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma eddig 19 keresetlevelet utasított el formai okokból - válaszolta az Index azon kérdésére a bíróság, valóban tömegesen elutasítják-e a bankok kereseteit. A gond az, hogy próbálkozni csak egyszer lehet: nincs lehetőség hiánypótlásra, és akit elutasítottak, az nem próbálkozhat többször. Azt nem árulták el, hogy melyik bankról vagy pénzügyi vállalkozásról van szó.
Pénteken tárgyalja a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma az első olyan devizahiteles pert, amelyet hitelintézet indított a Magyar Állam ellen a szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban most állítják össze az ügyvédi irodáknak szóló felhívást, ami alapján kiválasztják az államot képviselő ügyvédeket azokhoz a perekhez, amelyeket a bankok indítanak majd a hitelszerződések jogszerűségének bizonyítása érdekében - írta a Magyar Nemzet.
A Citroen Hungária mind tartalmában, mind a bírság mértékében elfogadhatatlannak tartja a GVH határozatát, amely szerint a Citroen Autócsere Program keretében megtévesztette volna fogyasztóit - tudatta a társaság közleményben. Ezért bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
A korábban kedvezményesen végtörlesztők kimaradnak a mostani devizahiteles csomagból, de ez nem jelenti azt, hogy a Kúria legutóbbi döntése alapján ne indíthatnának pert. Ráadásul a pernyertességre nagy eséllyel pályáznak - derül ki a Népszabadság cikkéből.
Intézményi nagybefektetők közösen pereltek be hat nagybankot Amerikában. Az érintett bankokat nagyon hasonló szövegezésű vádiratban azzal perelik, hogy nem látták el megfelelően a befektetők védelmét a válság előtti időszakban a rossz minőségűnek bizonyuló jelzálogfedezetű értékpapírok kapcsán - írja a Financial Times. A mostani ügyekben olyan értékpapírok miatt perelnek a befektetők, amelyekre az eddig kötött megállapodások és bírságok nem vonatkoznak.
Június 16-án, vagyis hétfőn 12.30-kor tájékoztatja a sajtót a Kúria a Polgári Kollégium nem nyilvános ülésének eredményéről - közölte az intézmény. Az ülésnek óriási a tétje: az árfolyamrés tisztességtelensége mellett az egyoldalú szerződésmódosításokról (kamatváltoztatások) és az árfolyamkockázat ügyfélre hárításáról is jogegységi döntés születhet.
Az árfolyamrés semmis, a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is - mondta ki a Kúria egyetlen devizahitel-szerződésről. Mivel nagy az esélye, hogy a kormány várható csomagja nyomán ez lesz érvényes az összes lakossági devizahitelre, két okból is negatív a hír a bankoknak:
1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.
2. Jogszerűtlen törlesztési árfolyam: 2005 eleje óta becsléseink szerint több mint 4000 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztőrészletet fizettek a devizahitelesek, amiből mintegy 60 milliárd forint visszajárhat nekik. A nem lakáscélú hitelek esetében a jövőbeni törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet nagyjából évi 5 milliárd forinttal.
Mindezek fényében a Kúria döntése egyértelműen kedvezőtlen a bankok, köztük a terhek több mint egyötödét viselő OTP számára. E becsléseink a felső korlátot jelentik (igaz, esetleges késedelmi/kamatos kamatok nélkül, nominálisan), és a már lezárt devizahiteleket is tartalmazzák. Nagy kérdés, a kormány tömegessé tenné-e a pénzvisszatérítést, az azonban biztosnak tűnik, hogy a Kúria egyértelmű iránymutatását fel fogja használni.
Per dönthet a szigetközi Héderváron álló kastély sorsáról, amelyből szerződésének lejárta után évekkel sem költözik ki az egykori bérlő - írja az MTI a Kisalföld információi alapján.
Közzétette nagy jelentőségû ítéletét az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP ügyében. Az ügy a devizahitelek árfolyamrésének alkalmazásával kapcsolatos, de kihat az egyoldalú szerződésmódosítások sorsára is. Az Európai Bíróság feljogosítja a Kúriát arra, hogy tisztességtelennek minősítse a magyar jog alapján az árfolyamrést, igaz, ennek ellenkezőjére is. A szöveg első értelmezése alapján a Kúria olyan jogegységi határozatot hozhat, amely a saját megítélése szerint akár az árfolyamrés (és ez alapján az egyoldalú szerződésmódosítások) tisztességtelenségét is megállapíthatja a hazai lakossági devizahitel-szerződések esetében, és új rendelkezést állíthat a helyére. Ez mindenképpen fokozza a bizonytalanságot a bankoknál.
Fontosabb részletek
A Kúriának kell döntenie arról, hogy az árfolyamrés a szerzõdés alapvetõ eleme-e (vagyis hogy ez alapján vizsgálható-e a tisztességessége).
Az Európai Bíróság szerint a hitelszerzõdésben meghatározott árfolyamrés nem tekinthetõ ellenszolgáltatásért fizetendõ díjazásnak.
Szintén a Kúriának kell eldöntenie, világos és érthetõ-e az árfolyamrésre vonatkozó szerzõdéses feltétel.
A bíróságok helyettesíthetik egy másik rendelkezéssel a vitatott szerzõdéses feltételt, a lehetõ legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerzõdés egészének érvényességét.
A Kúria jelezte: a Kásler-ügyben még a nyári szünet elõtt várható ítélet.
Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni.
Visszakapta régi tulajdonosa a zalakarosi MenDan Hotelt, amelyet előzőleg azért volt kénytelen elhagyni, mert a svájci frank alapú lízingdíj részleteit nem tudta fizetni.
A fővárosi önkormányzat újabb pert nyert a Bálna (korábban CET) beruházással kapcsolatban, ezúttal az MKB-val szemben - közölte Tarlós István hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján.
Első fokon a KDB Bankkal szemben is pert nyert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézet által - jogsértően - az ügyfelekre áthárított tranzakciós illeték ügyében. Az MNB jogelőd felügyeleti hatósága tavaly májusban kötelezte a bankot a jogtalanul beszedett új díj visszafizetésére az ügyfeleknek - tette közzé a jegybank.
Jogerős ítéletet hozott a héten a Fővárosi Törvényszék egy autóhiteles ügyben: mivel az autókereskedő nem volt jogosult a hitelszerződés aláírására, a szerződés érvénytelen. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó ügyvéd szerint több ezer hasonló szerződés lehet.
Elkezdődött pénteken a Fővárosi Törvényszéken annak a pernek a tárgyalása, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére. Mulasztás miatt a Fővárosi Törvényszék 200-200 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a magyar államra és a többi alperesre az első tárgyaláson.
Horvát bankok első fokon pert nyertek szlovén pénzintézetek ellen a zágrábi járási bíróságon, annak ellenére, hogy Horvátország nemzetközi szerződésben vállalta az eljárás ideiglenes felfüggesztését az ügyben - jelentette kedden este a horvát köztelevízió.
Az OTP Bank egyik ügyfelének devizahiteles szerződését megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék - írja az Index. A Budapest Bank elvesztett pere után tehát egy újabb szerződést ítéltek semmisnek. Az OTP kérdésünkre elárulta, hogy a döntést vitatják, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához.