Mint a tanévkezdésről szóló írásom második részében jeleztem, a mobilok iskolai használatának betiltása az elnyomó rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált, különösen miután a közoktatásért felelős miniszter elbocsájtotta egy budapesti gimnázium – a rendelkezés szellemével ellentétes magatartást tanúsító – igazgatóját. Ebben az írásban mégis kísérletet teszek arra, hogy tényekkel igazolt szakmai megfontolások alapján beszéljünk erről a témáról.
Az OECD friss "Education at a Glance" jelentése részletes áttekintést nyújt a tagországok oktatási rendszereiről. A jelentés szerint Magyarországon a középfokú végzettség nélküli felnőttek jelentős hátrányban vannak a munkaerőpiacon. Ráadásul akiknek a szülei nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, nagyon kis eséllyel szereznek diplomát. A jelentés rávilágít, hogy az oktatási rendszer finanszírozása Magyarországon alacsonyabb szinten áll az OECD átlagához képest. Megállapítják, hogy itthon – csakúgy mint sok más országban – komoly pedagógushiány van.
Az ATV információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök többek között arról is beszélt a Kötcsei pikniken, hogy 2025-ben képesnek kell lenni a 3,5 százalékos gazdasági növekedésre, ehhez pedig nagyarányú béremelésre van szükség.
A pedagógushiányról, az alacsony bérekről, illetve a pedagógustársadalom öregedéséről beszélt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. Átfogó tanulmányában megoldást is kínál a problémákra.
Mint ahogy az immár hagyományosan történik, az oktatásirányítók az új tanév elején újabb intézkedésekkel örvendeztetik meg a nevelő-oktató közönséget. Néhány példa az első becsengetés alá helyezett ajándékokból: a pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetése, mobiltelefonok betiltása és a pedagógusok vizsgáztatása a NAT-ból. Ez a cikk a második része annak a kétrészes írásomnak, amelyben azt boncolgatom, hogy miről árulkodnak ezek az intézkedések.
Mint ahogy az immár hagyományosan történik, az oktatásirányítók az új tanév elején újabb intézkedésekkel örvendeztetik meg a nevelő-oktató közönséget. Néhány példa az első becsengetés alá helyezett ajándékokból: pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetése, mobiltelefonok betiltása és a pedagógusok vizsgáztatása a NAT-ból. Kétrészes írásomban azt boncolgatom, hogy miről árulkodnak ezek az intézkedések. Ebben az első cikkben a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) és a pedagógusok vizsgáztatásának kérdésén keresztül mutatom be a jelenlegi magyar közoktatás-irányítási rendszer természetét.
Júniusban kissé lassabban nőttek a fizetések Magyarországon, mint ahogy azt sok szakértő várta - derült ki a KSH adataiból. Most pedig azt is megtudtuk, hogy mennyit keresnek az egyes jövedelmi ötödök.
A pedagógusoknak egy tíz órás online képzésen kell részt venniük a következő tanévben, hogy frissítsék ismereteiket a Nemzeti alaptanterv és az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban. Ez derült ki abból a rendelet-tervezetből, amelyet hétfőn tett közzé a Belügyminisztérium - közölte a Népszava.
A köznevelési törvény módosításával egységes szabályozást hozna létre az iskolákba be nem vihető, illetve bevihető, de korlátozottan használható tárgyakra vonatkozóan a kormány - ezzel többek között megteremtik a lehetőségét a mobiltelefon iskolai használatának korlátozására.
Az elmúlt három évben több mint ötezerrel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a köznevelési intézményekben, miközben nőtt a részmunkaidős és megbízási szerződéses tanárok, valamint a nevelést segítő személyzet létszáma - írta a Népszava.
Mivel az EU a jogállamiság lebontása miatt befagyasztotta a Magyarország számára elkülönített források kifizetését, a mai magyar közbeszédben a jogállamiság fogalma arra a két területre szűkült, amelyekre a Bizottság által rögzített jogállamisági feltételek koncentrálnak: az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségére. A jogállamiság követelményének érvényesülése azonban ennél sokkal szélesebb probléma, amit jól szemléltethet az egyik közszolgáltatási szektor, a közoktatás jelenlegi helyzetéről szóló áttekintés.
A napokban végrehajtott magyarországi pedagógusbér emelés nyomán szerdán kiadott egy közleményt az Európai Bizottság magyarországi képviselete, amelyben arra emlékeztetett, hogy a következő évekre vállalt béremelési programhoz 1,8 milliárd eurót, mintegy 700 milliárd forintot biztosítana a testület az Európai Szociális Alapból. Ahhoz azonban, hogy ezt a pénzt teljes egészében valóban le is tudja majd hívni a magyar kormány Brüsszelből az EFOP Plusz program keretében a pedagógusbérek emelésére, a Portfolio információi szerint van még két ügy, amit egy alku keretében idővel rendezni kell.
A nyugállományba vonuló pedagógusok is kapnak fizetésemelést - közölte a Belügyminisztérium (BM) kedden az MTI-vel.
Felmérést és kisebb online kutatást is indítottak a pedagógus szakszervezetek, hogy felmérjék, a tanárok, óvodapedagógusok mennyire elégedettek a pedagógusok új életpályáról szóló törvény által meghatározott bérbesorolásaikkal, vagyis az év eleji fizetésemelésükkel. A kormány átlagban 32,2 százalékos emelést ígért, de úgy tűnik, hogy azért nagy a szórás az ígért és a megvalósult béremelések között. Komoly bérfeszültség bontakozhat ki a rövidebb és a hosszabb ideje oktatók között, mert összecsúsztak a fizetések, miközben a nyugdíjba vonulás előtt állók nem kaptak béremelést, mert ez benne sem volt a törvényben, vagy a részleteket szabályozó rendeletben.
Az OECD-átlagnál kevesebb diák jut egy pedagógusra, így nem jelentős a létszámhiány az oktatásban, amit érdemben a státusztörvény bevezetése sem befolyásolt. A kormány a pedagógusbérek emelése mellett az oktatás digitalizációjára is készül, százezres nagyságrendben juthatnak laptopokhoz a tanulók és a tanárok – többek között ezekről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Növekedés.hu-nak adott interjúban.
A kormányülésen szó volt az újszülöttek SMA-szűrőprogramjának folytatásáról, valamint a pedagógusok béremelésének folytatásáról. A csütörtöki rendkívüli uniós értékelésénél a kormány arra jutott, hogy zsarolják Magyarországot az ukrajnai támogatások ügyében, ezért azt mondta, hogy nem biztos a kormány abban, hogy Brüsszelben megállapodásra jutnak. Végül a tájékoztató alatt Orbán Viktor is megszavazta a döntést, amelyről Gulyás Gergelyt is többen kérdezték. A miniszter a még befagyasztott 20,5 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási forrásnál nem látja, hogy a folyamatos tárgyalásokkal közelebb kerültek volna a feloldáshoz. A bejelentésekre akkor kerül sor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a feszült hangulatú rendkívüli uniós csúcson vesz részt. A tájékoztatót a Portfolio élőben közvetítette.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Egyre közelebb a 100 000 dollárhoz a BTC árfolyama.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
