Új osztalékpolitikai szabályokat fogadott el a bankok számára 2023-ra a lengyel felügyelet, a KNF. A meghatározott százalékos osztalékfizetéshez bizonyos kritériumokat kell teljesíteniük a bankoknak – közölték a Reuters szerint.
Egyre több norvég milliárdos gondolkodik a külföldre költözésben, miután Norvégia azt tervezi, hogy magasabb adókat vetne ki a vagyonosabb állampolgárokra – számol be a hírről a Bloomberg.
A fővárosi önkormányzat vissza tervezi vásárolni a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) 25 évvel ezelőtt eladott kisebbségi részvénycsomagját - írja a Népszava.
Tartózkodniuk kellene a nagyszabású osztalékkifizetési ígéretektől a bankoknak a Bundesbank szerint.
A szeptember 30-i energiatanácsi ülésen elfogadták a rendeletet, aminek értelmében a nem fosszilis alapú áramtermelőkre, illetve az olaj- és gázcégekre jóváhagyták EU-s szinten az extraprofitadót. Az energiacégek a meredeken emelkedő gáz-, olaj- és áramár miatt valóban hatalmas extraprofitra tesznek szert, de pontosan hogyan alakultak a számok a brutális második negyedév utáni három hónapban, a harmadik negyedévben? Megnéztük, hogy mi a helyzet a legnagyobb európai olaj- és gázipari vállalatoknál, mekkora profitot érnek el, a cégek vezetői hogyan értékelik az energiapiaci kilátásokat, illetve azt is megnézzük, hogy a profitjukat mire használják fel a cégek.
Alapos vizsgálat alá vette az Európai Központi Bank az euróövezeti bankok osztalék- és más típusú kifizetési terveit, mivel a gazdasági kilátások romlanak, a piacok pedig volatilisek - mondta Andrea Enria, az EKB felügyeleti vezetője hétfőn.
Az Európai Központi Banknak nem tetszik az UniCredit terve, amelyben készpénzt juttatna vissza a részvényeseinek, ahogyan az sem, hogy továbbra sem szüntette meg oroszországi jelenlétét. A hírnek nem örülnek a befektetők, az UniCredit részvényeinek árfolyama 4%-os mínuszban van.
Az OMV ma reggel tette közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, a magasabb olaj- és gázáraknak köszönhetően egészséges harmadik negyedéves működési eredményről számolt be a vállalat. Jelentősen megnőtt a cég készpénzállománya, a befektetők honorálása érdekében pedig extra osztalék kifizetését is javasolták.
Közzétette friss számait a UBS svájci nagybank, melyekben bár verte az elemzői konszenzusban szereplő számokat, 24%-os profitcsökkenésről számolt be. A nyitás előtti kereskedésben közel 3%-ot erősödik az árfolyam.
Egyre reálisabb veszélyként fenyeget a recesszió, a mögöttünk álló hónapokban rég nem látott bizonytalanság uralkodott és uralkodik a tőzsdéken, a globális események valósággal szétzúzták a befektetői hangulatot. Persze nem minden eszközosztály esett, a nyersanyagpiacon több olyan termék is van, amelyek árfolyama továbbra is jóval feljebb van év elejéhez képest, elsősorban az energiapiaci termékekre lehet itt godolni az Európára leselkedő energiaválság apropóján. Ilyen bizonytalan szituációban és "az ablakon kopogó recesszióval" a tudatban felértékelődhetnek a biztos pénzáramot generáló osztalékrészvények a befektetések területén, és mivel jelenleg az energiaszektor van a figyelem fókuszában, érdekes lehet megnézni a magas osztalékot fizető, legnagyobb energiavállalatok helyzetét és kilátásait.
2019 után a Fidelity ismét megrendezte az ázsiai befektetésekre fókuszáló eseményét, az Asia Roadshow-t, az előadások és a panelbeszélgetések fókuszában Ázsia „újragondolása” állt. A konferencia házigazdája Al-Hilal István, a Közép- és Kelet-Európai üzletág értékesítési vezetője volt, az előadásokon többek között szó volt a világ második legnagyobb gazdaságának rövid távú kihívásairól, illetve hosszú távú befektetési lehetőségeiről is, de a gazdaság motorjának számító fogyasztói szokások várható alakulásáról is értekeztek a szakértők, illetve a saját, ázsiai piacon gyakorolt befektetési stratégiáját és filozófiáját is bemutatta a Fidelity portfóliómenedzsere.
Jelentősen átalakultak a befektetési portfóliók azzal, hogy év eleje óta minden eszközosztály jelentős esést produkált. Most a kezelt vagyon nagy részét alacsony kockázatú, készpénz-közeli eszközökben tartjuk, míg a kisebb része kifejezetten nagy árfolyamváltozásra képes instrumentumokból áll – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Zakár Tivadar, az SPB Befektetési Zrt. portfóliómenedzsere. A szakember szerint a mostani energiaválságban jól teljesíthetnek az olajvállalatok, az osztalékfizető papírok, sőt, még a magyar tőzsdén is érdemes körülnézni. Azoknak pedig, akik az államkötvények komfortzónájában maradnának, vannak olyan lehetőségek, amelyekkel a magyar inflációt meghaladó hozamokat is zsebre tehetnek.
Az orosz jegybank közlése szerint az orosz bankok 1500 milliárd rubelt vesztettek el az orosz-ukrán háború következtében – számol be a hírről a Reuters.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a SAFIS EVO Inc.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben - derül ki az MNB közleményéből.
Korábban írtam arról, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A felmondás 2024 elejétől hatályos, és nagyon komoly hatással lehet a hozzám hasonló, elsősorban amerikai részvényekre fókuszáló befektetőkre. A júliusi írást pozitív hangvételben, azzal zártam, hogy remélhetőleg nem maradunk egyezmény nélkül. Ezzel együtt jó ötletnek tartottam „körbekérdezni”, hogy kedvezőtlen kimenetel esetén melyik EU-s ország látna szívesen az adózói között, megfelelő feltételekkel. Egyszerűen látni szerettem volna az alternatívákat. Jó hír, hogy nem csaptam fel hirtelen nemzetközi adózási szakértővé. Az összeállítás elkészítésében a TaxLab Kft. ügyvezetője, Lénárd András volt segítségemre, aki mindenek előtt helyre tette a fejemben, mit is jelent, mivel jár az adóügyi illetőség megváltoztatása. Merthogy messze nem elég egyszerűen rábökni egy országra, hogy „ott szeretnék adózni
10%-kal, részvényenként 0,55 dollárra tervezi emelni osztalékát a svájci UBS, és a korábban jelzett 5 milliárd dollárnál nagyobb részvény-visszavásárlást hajtana végre idén – számolt be a Reuters.
Az Európai Bizottság elnöke ma egy sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy az energiacégek a meredeken emelkedő gáz-, olaj- vagy áramár miatt hatalmas extraprofitra tesznek szert, ennek egy részét pedig el kellene vonni tőlük, hogy abból többek között a bajba jutott vállalatokat támogassák. De valóban keletkezik extraprofit az energiacégeknél? Megnéztük, hogy mi a helyzet a legnagyobb európai olaj- és gázipari vállalatoknál, mekkora profitot érnek el, a cégek vezetői hogyan értékelik az energiapiaci kilátásokat, milyen lépéseket tettek és terveznek tenni az energiabiztonság elérése érdekében, illetve azt is megnézzük, hogy a profitjukat mire használják fel a cégek.
Az orosz gázóriás Gazprom rekordszintű, 2,5 milliárd rubeles nettó nyereséget ért el 2022 első félévében, a vállalat igazgatótanácsa időközi osztalékfizetést is javasolt, miután júniusban 1998 óta először nem történt kifizetés - közölte a vállalat kedden.
Olaf Scholz német kancellár pénteken a törvényhozók előtti meghallgatáson visszautasította a hamburgi polgármesterként elkövetett több milliárd eurós adócsalással kapcsolatos vádakat – számol be a hírről a Reuters.
Az uniós jogból eredő követelményeket lehet alkalmazni a befektetési alapkezelők javadalmazási politikája alá tartozó, részvényesnek is minősülő alkalmazottaknak történő osztalékfizetésre – döntött hétfői ítéletében az Európai Bíróság. A nemzeti bíróság feladata, hogy a konkrét ügyet az Európai Bíróság határozata alapján elbírálja – mondták ki.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára mondta el meglátásait.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
