Elmaradt az elemzői várakozásokról az HSBC harmadik negyedéves profitja, ennek ellenére a brit bank bejelentette: 3 milliárd dolláros részvény-visszavásárlást tervez.
Az elmúlt hónapokban lejtmenetben haladtak a vezető kínai részvénypiacok, most egy vezető kínai hedge fund arra kéri a kínai kormányt, hogy hozzon létre egy befektetési alapot részvények vásárlására, ezzel stabilizálva a helyi tőzsdéket, írja a Bloomberg.
Többek között a feltörekvő piaci sztorikkal is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
A Magyar Telekom elmúlt hetekben, sőt valójában az elmúlt egy évben bemutatott brutális emelkedése nagyon beszédes sztori arról, miért jó aktívan gondolkodni a befektetéseinkről.
Többek között a magyar részvényekkel, így a Magyar Telekom papírjaival is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
Nem teljesítettek jól a részvénypiacok szeptemberben, bár az ősz első hónapja historikusan is gyenge időszaknak számít a hozamok tekintetében. A nemzetközi eseményeket tekintve a Fed kamatdöntő ülése volt a legmeghatározóbb, ahol ugyan nem emeltek kamatot, viszont bejelentették: idén még egy emelés várható, jövőre pedig csak két vágásra számíthatnak a piaci szereplők. Ez a bejelentés még inkább megerősítette az alapkezelőket abban, hogy elkerüljék az amerikai részvénypiacot, többen inkább a távol-kelet felé kacsintgattak. A magyar gazdaság szempontjából az infláció és a forint stabilitása lesz a meghatározó tényező a következő időszakban.
Több mint 11%-ot emelkedett a német tőzsdén a Commerzbank árfolyama, miután a társaság közölte, hogy átalakítja osztalékfizetési politikáját, és 2024-re a nyereség legalább 70%-ának kifizetését tűzte ki célul.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják:
320 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a SAFIS EVO Inc.-re engedély nélküli befektetési alapkezelési tevékenység végzése miatt, továbbá egy magánszemélyre 32 millió forint összegű piacfelügyeleti bírságot rótt ki annak a jogosulatlan tevékenységben való közreműködése miatt. A jegybank a bírság mellett azonnali tiltásról is döntött és feljelentést is tesz.
Az Unicredit vezérigazgatója, Andrea Orcel kijelentette, hogy az olasz kormány által augusztusban bevezetett váratlan bankadó nem befolyásolta jelentősen a bank eredményét, de aggasztó az a bizonytalanság, ami körülveszi a rendeletet.
Az Oroszországban működő nyugati vállalatok pénzügyi kényszerzubbonyba kerültek, mivel a Kreml továbbra is blokkolja, hogy hozzáférjenek több milliárd dollárnyi nyereségükhöz. A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) által összeállított adatok szerint a tengerentúli vállalatok által 2022-re bejelentett 20 milliárd dolláros oroszországi profitból mintegy 18 milliárd dollárnyit bukhatnak el - számolt be a Financial Times.
Az Amerikai Egyesült Államok 2022. júliusában jelentette be, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatást elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt. Bár az USA adóegyezmény rendelkezései az adó megállapítása szempontjából 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, az adóegyezmény hiánya 2024. január 1. után komoly, adóforintokban mérhető hatással lesz a magánszemélyek és a társaságok tevékenységére, melyre érdemes időben felkészülni.
A leggazdagabb oroszok az orosz-ukrán háború kirobbanása óta már legalább 50 milliárd dollárnyi vagyont költöztettek haza Oroszországba – írja a Bloomberg.
Az OXO Technologies idei első félévi tőzsdei beszámolója szerint a befektető társaság a szektort érintő gazdasági kihívásokra megfelelő stratégiával hatékonyan reagált, az iparági szereplők élesedő versenyében megszilárdította kedvező helyzetét – előkészítve ezzel a más külföldi nyilvános piacon történő új kibocsátást és a jövő évben esedékes potenciális osztalékfizetést is. A félév 1 092 018 eurós pozitív adózás előtti eredménnyel zárult, eszközállománya pedig 1,9 millió euróval növekedett tovább, nagyságrendileg 16 millió euróra.
Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank bejelentette, hogy 3 milliárd rubellel (mintegy 32 millió dollárral) járul hozzá az állami költségvetéshez a kivetett extraprofitadó részeként. A Vlagyimir Putyin által a hónap elején törvénybe iktatott adó célja, hogy 300 milliárd rubel bevételre tegyen szert az állami költségvetésre nehezedő nyomás enyhítésére.
Kevés szó esik egy magyar papírról, mely egyedülálló módon az elmúlt 10 évben stabilan veri még az amerikai részvénypiac teljesítményét is. És még mielőtt a forint leértékelődésének egyik következményeként gondolnánk erre a teljesítményre, kihangsúlyozzuk, mindezt dollárban mérve teszi meg. Ez a részvény nem más, mint az Állami Nyomda.
Oroszország egyelőre nem szigorítja a tőkekorlátozásokat, miután informális megállapodást kötöttek az exportőrökkel, írja a Bloomberg a Vedomosztyi című üzleti napilapra hivatkozva.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a bosszúintézkedést tartalmazó rendeletet, amely felfüggeszti a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat számos állammal, köztük Magyarországgal is. Ez a lépés a kamatok, osztalékok és jogdíjak csökkentett adókulcsait érinti, így sok magyar társaság és magánszemély aggódhat. Az Egyesült Államok hasonló lépése is súlyos terheket ró az érintettekre, így pedig elmondható, hogy egyszerre folyamodott ugyanahhoz a szankcióhoz egy szövetséges és egy barátságtalan ország is.
Jelentős profitnövekedésről számolt be a K&H anyabankja, a KBC: 2023 második negyedévében 966 millió eurós eredményt ért el a pénzintézet, amely 6%-kal haladja meg az előző negyedéves és 13%-kal az egy évvel korábbi értéket. Az első és második negyedév profitját összeadva a bank féléves nettó nyeresége 1,848 milliárd euró, amely 38%-kal magasabb a 2022 első félévére szóló adatnál. A bank a jelentése szerint 2023 novemberében részvényenként 1 eurós időközi osztalékot fizet majd.
Az MNB 17,4 millió forint bírságot szabott ki a Hold Alapkezelőre és 12,3 millió forint büntetést az Adalfa Alapkezelőre, egyebek közt azért, mert javadalmazási modelljük – és ezen belül a változó javadalmazásnak minősülő osztalékkifizetés – túlzott kockázatvállalásra, a kezelt alapok és a befektetők érdekével ellentétes lépésekre ösztönözhette az osztalékra jogosult azon munkavállalókat, akik egyben az alapkezelők tulajdonosai - derül ki az MNB közleményéből.