Közzétette szokásos éves országjelentését az Európai Bizottság a tagállamokról. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy a gazdasági növekedésünk a legnagyobbak között volt, és általában jók a makroadataink, a számok mögé nézve azonban struktárlis problémákat fedezett fel a Bizottság. A jelentés szerint amennyiben ezeken nem javítunk, akkor azok akadályt képezhetnek a jövőbeli gazdasági növekedésünk és a termelékenységi rátánk növekedése előtt.
Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Továbbra is gyenge a magyarországi lakóingatlanok energiahatékonysága - emeli ki az Európai Bizottság Magyarországról készített idei éves országjelentéséből a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). A Bizottság szerint a villamosenergia-ágazatban jelentős beruházásokra van szükség a termelés és a hálózat terén, de a lakossági energiaárak szabályozása visszaveti az ágazatba történő beruházásokat. Az árszabályozás magasabb árakat eredményez a nem háztartási fogyasztók számára, mivel a közüzemek ebben a szegmensben próbálják megtéríttetni a költségeket - áll a jelentésben.
Az egészségtelen életmódból eredő kockázatok továbbra is magasak, az ellátás minősége egyenetlen és a hozzáférés területén érzékelhető az egyenlőtlenség, miközben az egészségügyre fordított kiadások viszonylag alacsonyak. A másik oldalról viszont fontos erőfeszítések történtek a szakemberek itthon tartására, a kivándorlás lassult, kulcsfontosságú programok indultak útnak (e-egészségügy, Egészséges Budapest Program, szűrési programok), a halálozási ráták csökkennek - írja le a hazai egészségügy állapotát az Európai Bizottság legutóbb bemutatott országjelentése.
Az Európai Bizottság szerint Magyarországon stabil a gazdasági fellendülés és azt javasolja, hogy ezt kihasználva tegyen intézkedéseket a fenntartható növekedés megalapozására - olvasható ki a szerdán közzétett országjelentésből, amely sorra veszi, hogy a korábbi országspecifikus ajánlásoknak mennyiben tett eleget a kormány.
A Nemzetközi Valutaalap csütörtökön adta ki közleményét az alapokmány IV. cikkelyének keretében megvalósult budapesti látogatásáról. Az IMF szakértői szerint a gazdasági növekedés elérheti a 3%-ot és a közép távú kilátások is kedvezőek. A megállapítások között azonban van olyan is, amit a kormány nem tesz ki az ablakba és még a jegybanknak is adott tanácsot.
Az alapkészségek hiányosságait, a szegregáció meglétét és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, emellett a diplomások arányának növelését is fejlesztendő területként jelölte meg az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete.
Az IMF tavaszi Magyarországot vizsgáló éves jelentéséhez kapcsolódóan elemzést készített az ország potenciális növekedési kilátásairól. Az elemzés a feltételezett alappályában visszafogott növekedési potenciált vetít előre, míg a javasolt reform forgatókönyv megvalósulása esetén a válság előtti évek magas potenciális növekedési ütemének elérését prognosztizálja. Alábbiakban Várpalotai Viktor, az NGM főosztályvezető helyettese egyrészt azt vizsgálja, hogy mennyire megbízható az alappályaként bemutatott növekedési potenciál becslés, másrészt a javasolt reform forgatókönyv hogyan viszonyul az elmúlt évek gazdasági eredményeihez.
A Nemzetközi Valutaalap Magyarországról szóló legújabb országjelentésében elismeri, hogy beindult a gazdasági növekedés, azonban számos kockázatra figyelmeztet és továbbra is találunk benne a magyar gazdaságpolitikát kritizáló részeket. Ezek fényében javaslatokat is megfogalmaznak az IMF szakértői. Ilyen például a különadók fokozatos kivezetése, vagy például a kamatcsökkentések leállítása.
A volt német kancellár emlékiratai megjelenése kapcsán szólalt meg.
Karácsony Gergely előterjesztése nyilvános lett.
250 millió forintra bírságolta az MNB az egyik vagyonkezelőt.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
