oroszország

Ez már az összeomlás? Nem, de már alakul

Néhány napos fellángolásoktól eltekintve, nagyon messziről nézve egyre több tőzsdei termékben látszanak a "fáradtság jelei", több feltörekvő ország részvényindexe, az emelkedést korábban vezető technológiai részvények és ipari fémek is több mint 20 százalékot estek az elmúlt hónapokban. Adódik a kérdés: beköszöntött a medve piac?

Ezek a bankok bukhatják a legtöbbet az orosz szankciókon

Az orosz tisztségviselőkkel szemben már életbe léptetett pénzügyi szankciókon túl radikálisabb lépések is elképzelhetőek, ha tovább súlyosbodik a krízishelyzet. Ezt, és a tőkepiaci lejtmenetet is figyelembe véve egyáltalán nem mindegy, melyik bankok rendelkeznek jelentős kitettséggel Oroszországban - írja a Reuters. Több európai pénzintézet mellett az OTP Bank is jelentős kitettséggel rendelkezik Oroszországban.

Nem akarja feldarabolni Ukrajnát Putyin!

"Baráti" Ukrajnáról és Ukrajna további "feldarabolásának" elkerüléséről beszélt ma az orosz parlament összevont ülésén felszólalva Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely kifejezésre a részvényindexek kilőttek és a devizapiacokon is a kockázati étvágy azonnali javulásának jelei mutatkoztak. A mozgásokat feltehetően orosz-ukrán katonai összecsapással kapcsolatos félelmek enyhülése indította el. Az orosz elnök egyúttal be is terjesztette a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződést.

Menekül a tőke Oroszországból - Recesszió lehet a vége

Ömlik ki a tőke az orosz gazdaságból az ukrajnai válság kiéleződése óta - állapították meg londoni elemzők hétfői helyzetértékelésükben. A tőkemenekítés csak az idei első negyedévben meghaladhatja az éves orosz hazai össztermék (GDP) 3 százalékát - jósolták az elemzők.

Kifolyik az orosz vagyon a nyugati bankok kezéből?

Az orosz nagyvállalatok dollármilliárdokat vonnak ki a nyugati bankokban tartott vagyonukból, ugyanis a korábban megpedzegetett amerikai szankcióktól tartanak - írja a Financial Times. A Fed által közölt friss adatok alapján az is elképzelhető, hogy az oroszok az amerikai állampapírpiaci kitettségüket is jelentősen csökkentették.

Orbán Gábor: jobban járunk az orosz hitellel

A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz hitel után kamatot csak azt követően kell fizetnie Magyarországnak, hogy valamekkora finanszírozást már lehívott, és csakis a már lehívott összeg után - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTI-vel pénteken. Orbán Gábor elmondta, hogy a paksi bővítésre az orosz féllel kötött pénzügyi megállapodásban rögzített finanszírozási konstrukció rendkívül kedvező magyar szempontból.

Megtámadták az orosz jegybankot (2.)

Hackerek támadták meg az orosz jegybank weblapját pénteken, nem sokkal a monetáris tanács kamatdöntése előtt - számolt be a Reuters.

Így fizetjük vissza az orosz gigahitelt

Az orosz kormány csütörtökön elfogadta a paksi atomerőmű bővítéséhez nyújtott 10 milliárd eurós hitelmegállapodás tervezetét. A dokumentumban a hitel minden fontos paramétere szerepel, így el lehet végezni azokat a megközelítő számításokat, hogy a magyar államnak mikor, mennyit kell törlesztenie. A tervezet szerint már 2014-ban kamatot kell fizetnünk a lehívott orosz hitelrész után (a hitelrész azonban feltehetően alacsony lesz, mert a projekt első éveiben nem jelentkeznek jelentős költségek). Az is új elem, hogy a magyar állam 20%-os önrészének (2,5 milliárd euró, mai árfolyamon számolva közel 800 milliárd forint) már a projekt indulásánál rendelkezésre kell állnia, mert az orosz kivitelező a számlát a kezdetektől benyújtja a magyar államnak is.

Merkel: ez bekebelezés

Hétfõn orosz fegyveresek tüzet nyitottak a Krím-félszigeten egy katonati bázis elfoglalása során, a NATO pedig felderítõ gépeket küldött a keleti határaihoz, azaz Lengyelország és Románia fölé. Az indoklás szerint a lépést azért tette, mert nem enyhül az orosz-ukrán konfliktus a most vasárnapi krím-félszigeti népszavazás elõtt. A szavazást egyébként a nyugati közösség illegálisnak tartja és emiatt azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy ha sürgõsen nem változtat az általa követett irányon, akkor akár még ezen a héten újabb szankciókat kaphat a "nyakába". Kedd délelõtt újra megszólalt a nyilvánosság elõtt Viktor Janukovics elüldözött ukrán államfõ, aki továbbra is államfõnek tekinti magát. Angela Merkel szerint szanckiókat kell alkalmazni Oroszországgal szemben, amelynek a krími akciói bekebelezést jelentenek.

Az oroszokat fenyegetik a britek

Nem elég az idén lejáró államadósság és kifizetetlen számlák rendezésére az ukrán jegybank devizatartaléka, ezért a mielõbbi IMF hitelrészlet lehívás reményének adott hangot mai nyilatkozatában az ukrán pénzügyminiszter. A kormányfõ csütörtökön felszólal az ENSZ BT ülésén a Krím-félszigeten március 16-ra tervezett népszavazás ügyében, közben orosz fegyveres erõk egyre nagyon befolyást szereznek az elzárt, egyelõre Ukrajnához tartozó félsziget területén. Az amerikai és a kínai elnök a tárgyalásos rendezés szükségességére szólított fel az orosz-ukrán válság kapcsán. A lengyel PKO bank jelentős veszteséget írt le Ukrájnában mûködő leányánál a krízishelyzet miatt, ami rossz óment jelenthet az OTP-nek.

Az EU nem tart újabb gázkrízistől

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint Oroszország nem állítja le és nem is csökkenti a földgázszállítást az Európai Unióba az ukrajnai válság miatt. Mindeközben a Gazprom várhatóan visszaemeli a földgáz árát Ukrajna számára.

Nagyon veszélyes pontjához ért a konfliktus

A hét végére ismét kiéleződött a konfliktus Oroszország és az Ukrajna területi egységéért kiálló nyugati hatalmak között, a krímiek elszakadása miatt. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió is kész keményen reagálni, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont nem hajlandó meghátrálni. Egyes kommentárok szerint ez ismét nagyon veszélyes helyzetet eredményez a konfliktusban.

Ukrán helyzet: bekeményít az EU és az USA

Befagyasztották Viktor Janukovics és másik 17 ukrán európai számláit, eközben ötszáz orosz deszantos érkezett Szevasztopolba és az orosz flotta két hajó elsüllyesztésével akadályozta az ukrán flotta kifutását a Fekete-tengerre. A krími parlament ma arról szavazott, hogy Oroszországhoz csatolnák a félszigetet. A mai brüsszeli csúcstalálkozó után az Európai Unió felfüggesztette Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, Obama szerint pedig nemzetközi jogokat sértett a krími népszavazás és szankciókat helyezett kilátásba.

Elfertőződhet az ukrán válság

Szerdára lecsillapodtak a kedélyek az orosz-ukrán konfliktusban, viszont a másik szálon felpörögtek az események. Az ukrán pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy tárgyalásokat kezdenek hitelezőikkel a devizaadósság átstrukturálásáról. Eközben a mai napon José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy Ukrajna 11 milliárd eurós csomagot kaphat, amennyiben megállapodik az IMF-el.

Tényleg elképesztőt léptek az oroszok

Az orosz jegybank szerdán közzétett adatai szerint hétfőn 11,4 milliárd dollárt költött a rubel védelme érdekében. Ez még nagyobb, mint a hétfői kereskedésben találgatott 10 milliárd dolláros összeg.

Banki fegyverekkel fenyegeti Amerika az oroszokat

Az amerikai kormány az iráni pénzügyi korlátozásokhoz hasonló szankciók bevezetésével fenyegeti az oroszokat - írja a Financial Times. A banki korlátozásokat abban az esetben vezetik be, ha az orosz hadsereg bevonul Kelet-Ukrajnába. A kereskedelmi és tőkepiaci szankciók ötletéről egyelőre csak tárgyalások folynak, eközben az uniós diplomaták már elérték, hogy Janukovics és korábbi vezetőtársainak számláit befagyasszák.

NATO-orosz találkozó lesz ma

Jelentõsen enyhült hétfõ este óta a feszültség az orosz-ukrán válságban és így a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon is, hiszen elõbb kedd reggel Vlagyimir Putyin orosz államfõ visszarendelte a hadügyi egységeket Oroszország nyugati részérõl, majd déli sajtótájékoztatóján jelezte: most nincs szükség katonai beavatkozásra Ukrajna területén. A jogot mindenesetre fenntartja magának Oroszország, hogy a Krím-félszigeten élõ oroszok védelmében beavatkozzon, de szavai szerint a háború csak a legvégsõ eszköz a célok elérésére. Az Egyesült Államok felõl formálódó orosz politikai-gazdasági szankciókra Moszkva kemény választ adna, igaz sok múlik még azon, hogy az európai állam-és kormányfõk csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján milyen közös álláspont születik.

Fontosabb részletek

  • Kedd hajnalra nyilvánvalóvá vált, hogy a hétfõ délutáni orosz ultimátum nem volt valós
  • Vlagyimir Putyin elnök kedd reggel azt is közölte, hogy visszavonja az orosz egységeket a nyugati határ mellõl (nem a Krím-félszigetrõl)
  • Az Európai Unió és az Egyesült Államok is célzott szankciókat helyezett kilátásba hétfõ éjszaka
  • Erre a szóbeli fenyegetések szerint kemény gazdasági válaszokat adna Moszkva
  • A következõ napok a konfliktus tárgyalásos rendezésérõl (annak kísérletérõl) szólnak
  • Közben Kijevben elindultak a hivatalos IMF-tárgyalások egy mentõcsomagról
  • Az ukrán parlament pedig elfogadott egy határozatot egy kis EU-mentõcsomag befogadásáról
  • A halmozódó ukrán gáztartozások és a gazdasági nyomásgyakorlás miatt 50%-kal megemelte a Gazprom az ukránoknak szállítandó gáz árát (a decemberi kedvezményes árhoz képest)
  • A Gazprom közben azzal is fenyegetett, hogy kész átirányítani Európa helyett az ázsiai régióba a Nyugat-Szibériában kitermelt gázt

Te aggódsz az orosz-ukrán konfliktus miatt? Szavazz!

Napok óta rendkívül feszült a helyzet a szomszédban. Folyamatosak az üzengetések Oroszország és Ukrajna között, megy az erőfitogtatás, a szankcióval fenyegetés a nyugati államok és Moszkva között. A konfliktus esetleges negatív hatásairól több cikkünkben is beszámoltunk, de most titeket kérdezünk: a mostani helyzetben mennyire féltek a szomszédban zajló eseményektől?

Elmaradt az orosz csapás

Hétfõ délutánra pattanásig feszült helyzet alakult ki a hétvégi orosz-ukrán konfliktus után. Az Interfax beszámolója szerint az oroszok hétfõn gyakorlatilag ultimátumot adtak az ukrán erõknek kedd hajnalig, Oroszország azonban cáfolta a hírt. Közben a nyugati hatalmak minden fronton támogatásukról biztosították Ukrajnát, Kína pedig az oroszok oldalára állt. Az ukrán miniszterelnök komoly megszorítást jelentett be.

Fontosabb részletek

  • Putyin megkapta szombaton az ukrajnai katonai beavatkozásra az engedélyt az orosz parlamenttõl
  • A hivatkozási alap az, hogy a Krím-félszigeten élõ oroszok védelmére kell kelni
  • Erre az ideiglenes ukrán államfõ elrendelte az ukrán haderõ riadókészültségbe helyezését
  • Éles hangú üzenetek sorát küldték a G-7 országok vezetõi Moszkva felé, de mindenki egyúttal nyugalomra int és a tárgyalásos utat részesíti elõnyben
  • A G-7 országok mellett a NATO is Ukrajna mellett áll
  • A katonai konfliktus nem elhanyagolható esélyére erõteljes negatív pénz –és tõkepiaci reakciók mutatkoztak hétfõ délelõtt
  • Az orosz tõzsde 10%-ot zuhant, a rubel a rendkívüli jegybanki kamatemelés ellenére is történelmi mélypontra esett
  • A forint is erõteljesen megérezte az orosz-ukrán válságot, kétéves mélypontja közelébe esett

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.