Az amerikai kormány az iráni pénzügyi korlátozásokhoz hasonló szankciók bevezetésével fenyegeti az oroszokat - írja a Financial Times. A banki korlátozásokat abban az esetben vezetik be, ha az orosz hadsereg bevonul Kelet-Ukrajnába. A kereskedelmi és tőkepiaci szankciók ötletéről egyelőre csak tárgyalások folynak, eközben az uniós diplomaták már elérték, hogy Janukovics és korábbi vezetőtársainak számláit befagyasszák.
Jelentõsen enyhült hétfõ este óta a feszültség az orosz-ukrán válságban és így a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon is, hiszen elõbb kedd reggel Vlagyimir Putyin orosz államfõ visszarendelte a hadügyi egységeket Oroszország nyugati részérõl, majd déli sajtótájékoztatóján jelezte: most nincs szükség katonai beavatkozásra Ukrajna területén. A jogot mindenesetre fenntartja magának Oroszország, hogy a Krím-félszigeten élõ oroszok védelmében beavatkozzon, de szavai szerint a háború csak a legvégsõ eszköz a célok elérésére. Az Egyesült Államok felõl formálódó orosz politikai-gazdasági szankciókra Moszkva kemény választ adna, igaz sok múlik még azon, hogy az európai állam-és kormányfõk csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján milyen közös álláspont születik.
Fontosabb részletek
Napok óta rendkívül feszült a helyzet a szomszédban. Folyamatosak az üzengetések Oroszország és Ukrajna között, megy az erőfitogtatás, a szankcióval fenyegetés a nyugati államok és Moszkva között. A konfliktus esetleges negatív hatásairól több cikkünkben is beszámoltunk, de most titeket kérdezünk: a mostani helyzetben mennyire féltek a szomszédban zajló eseményektől?
Hétfõ délutánra pattanásig feszült helyzet alakult ki a hétvégi orosz-ukrán konfliktus után. Az Interfax beszámolója szerint az oroszok hétfõn gyakorlatilag ultimátumot adtak az ukrán erõknek kedd hajnalig, Oroszország azonban cáfolta a hírt. Közben a nyugati hatalmak minden fronton támogatásukról biztosították Ukrajnát, Kína pedig az oroszok oldalára állt. Az ukrán miniszterelnök komoly megszorítást jelentett be.
Fontosabb részletek
Eddig sem volt túlságosan drága az orosz részvénypiac, az elmúlt napok zuhanása után azonban még olcsóbbak lettek az orosz részvények. A helyzet azonban most kezd eldurvulni, így korántsem lehetünk biztosak abban, hogy nem folytatódik az esés, hiszen az orosz-ukrán félháborús helyzet eldurvulása és elhúzódása esetén akár jelentősebb tőkemenekítés is megindulhat az orosz piacról, a kockázatok pedig jelentősek, így korai lehet még betárazni a moszkvai papírokból.
Egyes piaci elemzők szerint a hétvégi ukrán-orosz fejlemények után elindult piaci zuhanás nem tart hosszú ideig és hamar elmúlik a pánikhangulat. Más elemzők viszont úgy ítélik meg, hogy a konfliktus miatt elhúzódhatnak a tárgyalások Ukrajna pénzügyi kimentéséről, ami pedig megviselheti az ukrán eszközöket.
A hétvégén jócskán túlhaladták az ukrán események azt az állapotot, amit a tőkepiacok a pénteki kereskedés során még árazni, értékelni tudtak. Az ukrán, az orosz, valamint a feltörekvő piacok látványosan reagálhatnak a hétfői nyitáskor.
Váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat szombaton az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére - miszerint minden ukrajnai intervenciónak ára lesz - bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást.
Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna területi épségét - jelentette ki szerdán az MSNBC televíziónak nyilatkozva John Kerry amerikai külügyminiszter.
Oroszország azzal számol, hogy folytatja Ukrajna decemberben megkezdett segélyezését, de előbb pontosan tudnia kell, hogy ki a partner az ukrán oldalról - jelentette be az orosz gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn Washingtonban.
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert a paksi beruházásról is faggatták a Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában. Azt a kérdést megkerülte, hogy ki futja a 10 milliárd eurós, Oroszországtól érkező hitel árfolyamkockázatát. Beszélt azonban arról, hogy a tervezetet a kormány a szerdai ülésén elfogadta és hamarosan beterjesztik a Parlament elé.
Részben a feltörekvő piacokról történő tőkekivonás, részben pedig az extrém ukrán feszültségek hatására az orosz rubel az elmúlt hetekben intenzív gyengülési hullámon esett át, ma pedig új történelmi mélypontra zuhant. Ezt részben az a friss orosz pénzügyminisztériumi bejelentés is táplálta, hogy tárca szeretné feltölteni a szuverén állami alapokat (devizával), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesebb napi kerete marad a rubel megvédésére.
Oroszország a héten újabb csomagban, ezúttal 2 milliárd dollár értékben vásárol eurókötvényt Ukrajnától.
Késő estébe nyúlóan tárgyalt az orosz jegybank, az FSB nemzetvédelmi hatóság és a belügyminisztérium a virtuális pénzekről, amelynek végén kimondták: a Bitcoin és más virtuális pénzek olyan kockázatokat rejtenek, ami miatt nem szabad használni ezeket Oroszországban - számolt be az RT.com. Mint kiderült, a szuperpénz legnagyobb tőzsdéjéről ideiglenesen nem lehet kiutalni a Bitcoinban tárolt összegeket.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adja ki azokat a dokumentumokat, amelyekre az új paksi bővítésről megkötött megállapodást alapozták - számol be a 444.hu. Az adatokat az Energiaklub kérte ki a szaktárcától, de azokat 10 évre titkosították.
Az orosz államkötvények piacának megnyitása a külföldiek előtt 2013-ban jótékony hatással járt, a kereslet szépen emelkedett, hasonló felfutásra azonban nem lehet számítani a vállalati kötvénypiacon. Elvileg január végétől már nem kellene helyi brókercég közreműködése rubel kötvények vásárlásához, mert az Euroclear rendszerén keresztül ezt már meg lehetne tenni. Sajnos nagyon sok más tényező van, amely fagyos hónapokat jelez előre a kötvénypiacon. A befektetők most inkább kockázatkerülők és a vállalati kötvényeket Oroszországban nem keresik, a helyi nyugdíjalapok ráadásul eladóként lesznek jelen 2014-ben, ráadásul a helyi kötvények alacsonyabb hozamon forognak mint a rubel eurókötvények - írja a Bloomberg.
Érdeklődésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette azokat az információkat, miszerint Orbán Viktor oroszországi megbeszélésein előkerült a Dunaferr helyzete. A paksi ügylet államadósságra gyakorolt hatásáról még nem tudott tájékoztatást adni a minisztérium.
Czomba Sándor hétfő reggel a Kossuth Rádió műsorában megerősítette, hogy a kormány február elején tárgyal a Dunaferr tulajdonosaival. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár tájékoztatása szerint "több szempontból" is egyeztetnek. Miközben azonban a vételi ajánlattal kapcsolatos hosszú történet újabb felvonását látjuk, addig a gyárral kapcsolatban nem túl biztató hírek érkeznek.
A nemzetközi sajtó is foglalkozott a paksi megállapodásról. Orosz lapok szerint is váratlan volt a megállapodás, bár egyes szakértők szerint előre tudni lehetett, hogy Oroszország nyerheti el a beruházást. A FT eközben Oroszország kelet-európai befolyásszerzéséről, és a Fidesz éles politikai fordulatáról ír..
A Moszkvából hazatérő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedd este a HírTV-nek adott interjút az Oroszországgal kötött megállapodás részleteiről. Beszélt arról, hogy miért nem volt tendereztetés, és hogy az oroszok miért megbízhatók. Arról is szólt, hogy ez nem egy titkos paktum. Határozottan cáfolta azokat a híreket, hogy a magyar kormány megállapodott volna egy új hosszú távú gázszerződésről.
Egy nappal az előző eset után.
83 év felett a várható élettartam.
Közel 35 ezer választóval bevonásával készült reprezentatív felmérés.
Nem ez volt az első alkalom.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
