Közzétette a napi jelentését az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet, amelyben kitértek arra, hogy Oroszország megpróbálja meggyőzni az Egyesült Államokat az ATACMS-rakéták bevetéséről szóló döntésük visszavonásáról.
A lengyel elnök bírálja a német kancellárt és az orosz elnök közötti telefonbeszélgetést, amely szerinte alááshatja Donald Trump esetleges szerepét az ukrajnai béketárgyalásokban. Andrzej Duda szerint Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin egyeztetése kísérlet lehet arra, hogy még az új amerikai elnök hivatalba lépése előtt tűzszünetet érjenek el Ukrajnában - írta a Kyiv Independent.
Elismerte az orosz védelmi minisztérium, hogy Ukrajna amerikai ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat lőtt ki a Brjanszk régióra.
Európai támogatást és szolidaritást ígért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrán ellenállás ezredik napjára. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát mind anyagilag, mind politikailag, az ország jövőjét pedig az EU-ban képzeli el.
Az ukrán védelmi erők először mértek csapást orosz területre amerikai ATACMS-rakéták segítségével – jelentette ki az RBC-Ukraine portálnak az egyik kormányzati forrása. A probléma ezzel csak annyi, hogy a brjanszki régió elleni támadáshoz hivatalos engedélyt nem kaptak az Egyesült Államoktól.
Nagyobb mínuszban van a légiközlekedési szektor több szereplőjének árfolyama is kedden, miután délelőtt Oroszország bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta a nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat azt követően, hogy nemrég Amerika engedélyezte az ukránoknak, hogy ATACMS-rakétákkal csapjanak le bizonyos oroszországi célpontokra.
Megszólalt Dmitrij Medvegyev, a korábbi orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, amely szerint Washington engedélyezte Ukrajnának, hogy mélyen orosz területeken csapjanak le modern amerikai fegyverekkel.
Iránnak nincs szüksége az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszerekre, a saját rendszerei sokkal jobbak – jelentette ki az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik magas rangú tisztviselője a Moscow Times szerint. Feltételezések szerint az iráni pálfordulás annak köszönhető, hogy az orosz rendszer elődjének számító Sz-300-asok szinte teljesen haszontalanok voltak Izrael F-35-ös lopakodó gépei ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök november 19-én jóváhagyta az Oroszország nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat. A döntésre éppen azt követően került sor, hogy Washington engedélyezte az ukránok számára, hogy ATACMS-rakétákkal csapjanak le bizonyos oroszországi célpontokra – közölte az orosz Gazeta.
Húsz interjún alapuló összefoglalót készített az Ukrajinszka Pravda, amely részletesen bemutatta, hogyan indult és miként alakult Ukrajna „normandiai partraszállása”, azaz a 2023 és 2024 között, mintegy 9 hónapon keresztül tartó "Krinkij-hadművelet" a Dnyeper bal partján, a herszoni régióban. A harcok végül az ukrán tengerészgyalogság vereségével és visszavonulásával értek véget.
Szergej Markov, Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi tanácsadója szerint az Egyesült Államok közvetlenül belekeveredett az orosz-ukrán háborúba a vasárnapi nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó döntésével, ez pedig alapvetően változtathatja meg Moszkva hozzáállását – írja a Sky News.
A bezárt orosz konzulátus továbbra is működik Bulgária fekete-tengeri városában, Várnában, a bolgár Szocialista Párt irodájában – az ügyet a nemzetbiztonsági ügynökség elé terjesztették, vizsgálatot sürgetve az orosz befolyásolási kísérletek miatt.
Több orosz portál és Telegram-csatorna is beszámolt arról, hogy rakétacsapás történt a brjanszki területen található Karacsev közelében, a 67-es sorszámú lőszerraktár ellen. A feltételezések megoszlanak arról, hogy drón- vagy ATACMS/Storm Shadow segítségével hajtották végre a támadást.
Európa vezetői arra készülhetnek, hogy katonai erőket küldjenek Ukrajnába egy jövőbeni békemegállapodás garantálására, ha Donald Trump elnökké választása után az Egyesült Államok visszavonulna a konfliktusból. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint Ukrajna biztonságának legjobb garanciája a NATO-tagság lenne, de ennek hiányában Európának kell lépnie a hadseregei mobilizálásával.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) beszámolt arról, hogy Németországban a hadsereg elkezdett kidolgozni egy titkos dokumentumot, amelyben egy esetleges háborúra készítenék fel az országot. A stratégia átfogó tervet dolgozott ki egy nagyszabású hadműveletre.
Brutális fegyverkezést terveznek Európában: a védelmi kiadásainak drasztikus növelésére lehet szükség az orosz agresszió és az esetleges csökkentett amerikai támogatás miatt, különösen egy Donald Trump által vezetett elnökség alatt. Egy friss elemzés szerint az éves költségek akár 720 milliárd dollárra is emelkedhetnek a NATO európai tagállamai körében.
Abháziában azt követően robbantak ki tüntetések, hogy a szakadár parlament elfogadott egy törvényt, amely elsősorban az oroszoknak kedvezett volna. A demonstráció elérte az egyik célját, a tartomány elnöke lemondott – írja a TASZSZ.
Az orosz hadiipar jelentős bővítésbe kezdett, különös tekintettel a szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek gyártására. Műholdfelvételek tanúsága szerint öt telephelyen folynak fejlesztések, ami az elmúlt három évtized legnagyobb ilyen jellegű beruházása. A bővítés célja feltehetően az Ukrajnában bevetett rakétaarzenál feltöltése és fejlesztése, valamint hosszabb távon a NATO-tagállamok elleni fenyegetés fokozása lehet - közölte egy sor titkos információra hivatkozva az International Institute for Strategic Studies (IISS).
Pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – csaknem két évvel ezelőtt volt példa hasonlóra. A kancellárt még saját koalíciós partnere is bírálta, ahogy kritikát fogalmazott meg Donald Tusk lengyel miniszterelnök is. Ugyanakkor európai szempontból Donald Trump megválasztása után akár logikus lépésként is értelmezhetünk egy ilyen kapcsolatfelvételt, ahogy ez a német kormányfő indoklásában is megjelent. De miért éppen most került sor a hívásra, mit hozhat ez Scholznak és mit Putyinnak?
Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
