Az ukrán parlament csütörtöki ülésén megszavazta az új védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov kinevezését. Reznyikov eddig miniszterelnök-helyettes volt, és a megszállt területek reintegrációjáért felelős tárcát vezette.
Több mint öt nap után csütörtökön délután újraindult Németország felé az orosz gázszállítás a Yamal-Europe gázvezetéken és ez a hír esést váltott ki a legnagyobb európai gáztőzsdén: a decemberi lejáratú gáz ára ismét közelebb került a 70 euró/MWh szinthez. A Gazprom exportvezérének üzenetei is nyugtatták a kedélyeket a csütörtöki kereskedésben.
Hosszas huzavona után végül sikerült nyélbe ütnie Moldovának az új, ötéves gázszerződést az orosz Gazprommal, amely korábban azzal fenyegetett, hogy elzárja a gázcsapokat, ha az ország nem egyezik bele a feltételeibe. Hogy az 1000 köbméterenkénti 450, majd 400 dolláron felül milyen árat kért Oroszország az üzletért cserébe Európa legszegényebb országától, az egyelőre találgatások tárgya, de Moszkvának feltűnően nem tetszik az új moldovai vezetés EU-barát irányvonala, és ismét szorosabb kapcsolatokat építene ki a volt szovjet tagköztársasággal. Az Európai Unió viszont azonnali pénzbeli segítséget nyújtott az országnak, és támogatásáról biztosította a nyugatbarát vezetést. Közben az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság kérdése még mindig megoldatlan, holott Maia Sandu moldovai elnök sürgeti, hogy rendezzék végre az orosz befolyási övezetbe tartozó terület státuszát.
A Pentagon szerdai közlése szerint Kína nagyon gyorsan növeli nukleáris arzenálját, 2030-ra már 1000 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet – írja a CNBC.
November elején hírszerzési adatok szerint mintegy 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.
A múlt szerdai hangzatos Putyin-ígéret több mint 20%-os gázár-szakadást okozott a rákövetkező napokban a vezető holland gáztőzsdén, de hétfőn már stagnálást láttunk, kedd óta pedig megint jókora emelkedés történt a Gazprom felőli jelek elbizonytalanító hatása miatt. A következő hónapokbeli gázbeszerzés ára ismét 70 euró/MWh fölé ugrott. Alábbi energiapiaci hírfolyamunkban számos olaj-, szén- és nukleáris energiás hírt is közöltünk.
„Remélem, nem okoz majd fennakadást, hogy a Paks II. Zrt.-nek további információkat kell adnia az OAH számára, illetve, hogy a hivatalnál is időt vesz igénybe az újabb adatok értékelése” – így reagált a Paks II. projekt orosz vezetője a Világgazdaság interjújában arra a kérdésre, hogy az Országos Atomenergia Hivatal által az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás a létesítési engedélykérelemnél okozhat-e csúszást az új erőmű üzembe helyezésének idejénél.
Moszkva elutasította szerdán Joe Biden Vlagyimir Putyinnak címzett előző napi bírálatát, amelyben az amerikai elnök azt kifogásolta, hogy orosz kollégája nem jelent meg a glasgow-i klímacsúcson, és országa nem járult hozzá kellőképpen a nemzetközi konferencia sikeréhez.
Van egy régió Európán belül, amely nem sokszor kerül a figyelem középpontjába, azonban stratégiai jelentőségét nehéz lenne elvitatni. A Baltikum ugyanis egy olyan térség, amely kiemelt jelentőséggel bír mind a NATO, mind pedig Oroszország számára, ráadásul a balti államok az utóbbi években egyre inkább hangot adtak aggodalmuknak az orosz fenyegetés miatt. De mégis miként képes Oroszország a mai napig ilyen szintű hatást kiváltani a térség országaiból, amelyek már évtizedes viszonylatban tagjai a NATO-nak?
Szerbia tárgyalásokat folytat arról, hogy 5, 10, vagy akár 12%-nyi tulajdonrészt szerezzen a paksi atomerőműben – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök a glasgowi klímacsúcs keretében. Azt is elismerte, hogy Magyarország segítségét kérték a hétfői balkáni gázvezeték-törésből adódó gázprobléma enyhítésére, ahogy azt tegnap megírtuk.
Oroszország légi és vízi célpontok semlegesítésére irányuló hadgyakorlatokat folytatott a Fekete-tengeren, miközben az Egyesült Államok két hadihajót küldött a térségbe - írja a Newsweek.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője kedden dezinformációnak nevezte azt a nyugati sajtóban megjelent hírt, amely szerint Moszkva ismét nagyszabású csapatösszevonásokat hajtott végre Ukrajna határainál.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács (SZB) titkára kedden Moszkvában William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával egyeztetett a kétoldalú kapcsolatokról - közölte az SZB sajtószolgálata.
A Washington Post szombati beszámolója szerint Oroszország csapatokat vonultat fel az ukrán határ közelében, illetve katonai felszereléseket, köztük tankokat és rakétákat szállít a régióba. Hétfőn nyilvánosságra hozott felvételek megerősítik az orosz csapatösszevonásokat, ugyanakkor az ukrán védelmi minisztérium úgy nyilatkozott, nekik nincs tudomásuk ilyenről. Az orosz–ukrán feszültség tovább éleződött, miután múlt kedden Ukrajna egy török gyártású drónnal intézett támadást kelet-ukrajnai orosz szeparatisták ellen. A két ország közötti feszültséget erősíti, hogy az utóbbi időben a NATO és Oroszország viszonya is jelentősen romlott.
Egyetlen köbméternyi plusz gázszállítási lehetőséget sem foglalt le a keddi kapacitásaukciókon a Gazprom Ukrajna és Lengyelország irányába 2022 első, második és harmadik negyedévére, ez pedig abba az irányba mutat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti ígérete/utasítása ellenére mégsem akar egyelőre több gázt szállítani az orosz cég Európába, hanem inkább fokozza a nyomást a kontinensen.
A legfrissebb nyilatkozatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországról importált plusz 5-5 millió köbméternyi gázt hétfőn és kedden Szerbia amiatt, mert hétfőn hajnalban eltört Bulgáriában a Transbalkan gázvezeték egy régi szakaszán a cső és majd csak várhatóan ma éjféltől indulnak újra Bulgária felől Szerbia és Magyarország felé az orosz tranzit gázszállítások.
„A hangzatos nyilatkozatok ellenére folyamatosan csökken az Oroszországból az EU-ba történő tranzit volumene” – hangsúlyozza tényadatai alapján az ukrán GTS állami gáztranzit cég vezérigazgatója. Közben a holland gáztőzsdén már hétfőn is megállt a gázárak szakadása, amit múlt szerda estétől péntek estig Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai kijelentése váltott ki, miszerint utasította a több európai gázszállításra a Gazpromot. Kedden szintén oldalaz magas szinten a gázár a holland tőzsdén. Frissítés! A keddi kapacitásaukciókon egyetlen köbméternyi új kapacitást sem kötött le a Gazprom a jövő év első háromnegyed évére az ukrán és lengyel vezetékek felé, így ez is erősíti a gyanút, hogy Putyin múlt heti hangzatos utasítása ellenére a Gazprom nem igazán akar érdemben többet szállítani Európába és fokozza a nyomást kontinensre az Északi Áramlat 2 teljes engedélyezése érdekében.
Hétfőn hajnali 2 órakor vészhelyzet volt a TurkStream gázvezeték északnyugat-bulgáriai szakaszán Vetrino település közelében, ugyanis eltört a régi gázvezeték, de reggel 7 órára részlegesen megjavították már és most azt ígéri a bolgár vezetéküzemeltető, hogy kedd éjféltől újraindulhat az orosz gáz szállítása Szerbia és Magyarország felé.
Kína és Oroszország el akarja érni az ENSZ Biztonsági Tanácsában bizonyos észak-koreai áruk exportjának tilalmára vonatkozó szankciók feloldását „a polgári lakosság megélhetésének jobbítása” érdekében.
A két ország kapcsolatait megterhelő nézeteltérések hatékony kezelésének szándékáról beszélt Joe Biden amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfőnek vasárnap Rómában a G-20 csúcstalálkozó keretében tarott mintegy hetvenperces találkozójukon, amelyen az amerikai elnöke felvetette az F-16-os vadászgépek Törökország által vásárlásának a kérdését és emberi jogi problémákat is.
Miközben a koreai háború fegyverszüneti évfordulóját ünneplik.
Meglepő következményei vannak az irányváltásnak.
Több mint 350 ezer hektárnyi terület pusztult el eddig.
Ma találkoznak a külügyminiszterek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
