Az olaj szerdán hét év óta először érte el a 90 dolláros hordónkénti árat, amit a szűkös kínálat és az Oroszország és Ukrajna közötti növekvő politikai feszültség támogatott, ami tovább növelte a már amúgy is feszült piac további zavarai miatti aggodalmakat.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ kedden úgy döntött, hogy februárban napi 400 ezer hordóval növeli az olajtermelést - áll az OPEC sajtóközleményében.
Az manapság már nem vita tárgya a világ országai között, hogy radikálisan vissza kell fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy az emberiség felülkerekedjen a klímaváltozás problémáin. Annak kapcsán azonban jelentős vita kezd el kibontakozni az egyes államok között, hogy a klímabarát működésre történő átállásban mennyire megengedett bizonyos fosszilis energiaforrások ideiglenes használata, mint a földgáz. Külön megosztja a világot az atomenergia kérdése, amely ugyan nem szennyezi a légkört, de más szempontból igenis kockázatos technológiának minősül. A Nemzetközi Energia Ügynökség minden esetre optimista, szerintük valóban elérhető 2050-re a klímasemleges állapot, ehhez azonban végleg fel kell hagyni a fosszilis energiaforrások használatával.
Az Egyesült Államok várhatóan kedden jelenti be, hogy nyersolajat kölcsönöz a biztonsági készletéből annak a tervnek a részeként, amelyet az energiaárak csökkentése érdekében dolgozott ki a legnagyobb ázsiai energiafogyasztókkal - mondta egy, a helyzetet ismerő Biden-kormányzati forrás a Reutersnek.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az OPEC+ olajtermelők visszautasították a kínálat növelésére vonatkozó amerikai felhívást, és ehelyett fenntartották a világjárvány miatt leállított termelés fokozatos visszaállítására vonatkozó terveiket.
A koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt csökkentette a globális olajkereslet idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely ugyanakkor az OPEC-hez hasonlóan arra számít, hogy az olajfogyasztás jövőre eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.
Ezúttal is megtartották szokásos havi találkozójukat az olajnagyhatalmak, amely ezúttal viszonylag gördülékenyen ment és egyetértettek a felek abban, hogy októbertől napi 400 ezer hordóval emelje meg a termelését az OPEC+. A szervezet szerint ugyan bizonytalanságot okoz a koronavírus-járvány, de a fundamentumok erősödtek.
Az OPEC legfrissebb globális olajpiaci jelentésében megerősítette, hogy a világ olajkereslete jövőre visszatér a válság előtti szintre, és 2022 közepétől már meghaladja majd a napi 100 millió hordót.
Esni kezdett szerdán az olaj ára, miután a CNBC arról számolt be, hogy a Fehér Ház felszólítja az OPEC-et és olajtermelő szövetségeseit, hogy növeljék a termelést a növekvő benzinárak elleni küzdelem érdekében. A Biden-adminisztráció aggodalmait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a növekvő infláció kisiklathatja a Covid-19 okozta válságból való gazdasági talpra állást.
Pénteken változnak az üzemanyagárak a hazai kutakon, a benzin átlagára 454 forint lesz literenként, ami új történelmi csúcs, míg a gázolaj 449 forintra emelkedik, ami mindössze egy forinttal marad el a korábbi rekordtól. Az áremelkedés annak köszönhető, hogy a múlt hét elejei eladási hullámot követően gyorsan visszapattant az olajár, ami arra utal, hogy a növekvő kereslettel egyelőre nem tud lépést tartani a kínálat. Emellett pedig a forint is gyengült az elmúlt időszakban a dollárral szemben az MNB tegnapi kamatemeléséig. A delta vírusvariáns terjedése ugyan továbbra is jelentős kockázati tényező, de egyelőre inkább az olaj- és üzemanyagárak emelkedése tűnik valószínűbbnek a következő időszakban. Érdemes azonban az amerikai jegybank lépéseit és kommunikációját is figyelemmel követni az inflációs fejleményekkel kapcsolatban.
Több mint hat százalékkal csökkent, így másfél havi mélypontra került a kőolaj világpiaci ára azután, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamait és szövetségeseiket, köztük Oroszországot magában foglaló, OPEC+ néven emlegetett csoport vasárnap megállapodott a kitermelés növeléséről. A befektetők attól tartanak, hogy túlkínálat alakul ki az olajpiacokon, miközben számos országban újra fellángolt a koronavírus-járvány.
Az olajnagyhatalmak vasárnap sikeresen megegyeztek egymással arról, hogy a még meglévő 5,8 millió hordónyi megszorítást 2022 szeptemberéig fokozatosan kivezetik. A termelés növelése pedig augusztusban folytatódik. Emellett ma alaposan elromlott a tőzsdei hangulat, amelyben megütötték az olajat is a befektetők, akik igyekeznek szabadulni minden kockázatos eszköztől. A hosszabb távú kilátások azonban egészen más képet festenek, mint a mai pánikhangulat.
Szerdától ismét változnak az üzemanyagárak a hazai kutakon, a benzin átlagára már 453 forint lesz literenként, ami néhány fillérre található a korábbi történelmi csúcstól, míg a gázolaj változatlanul 447 forint marad. Az áremelkedést az elmúlt hetekben több tényező hajtotta, részben az olajkartell tagjainak marakodása, részben pedig a forint gyengülése a dollárral szemben. Az azonban kérdéses, hogy innen merre mehetnek tovább az üzemanyagárak, hiszen egyre többen aggódnak a delta vírusvariáns terjedése miatt, a napokban kiegyeztek egymással az olajnagyhatalmak, a nyári turizmus pedig továbbra is pörög. Ezeket a tényezőket vizsgáltuk meg mostani cikkünkben részletesebben is.
A világgazdaság fellendülésének fényében kitermelésük jelentős növelésében állapodtak meg az OPEC+ csoport országainak szakminiszterei vasárnap tartott online tanácskozásukon.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) továbbra is arra számít, hogy a globális olajkereslet erőteljesen emelkedik az év második felében, és jövőre visszatér a koronavírus-járvány előtti szintekre a világ olajfelhasználása, Kína és India növekedésének köszönhetően.