A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) továbbra is arra számít, hogy a globális olajkereslet erőteljesen emelkedik az év második felében, és jövőre visszatér a koronavírus-járvány előtti szintekre a világ olajfelhasználása, Kína és India növekedésének köszönhetően.
Az iraki olajügyi miniszter, Ihsan Abdul Jabbar hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az ország elkötelezte magát az OPEC-megállapodás mellett, és a stabilitás érdekében nem akarják, hogy az árak a jelenlegi szint fölé emelkedjenek.
Meredeken emelkedő olajár, gyenge forint, a kettő együttállásából nem tud más kijönni, mint magas üzemanyagár a benzinkutakon. Hogy mennyire magas? A benzin ára közel 9, a gázolajé 8 éves csúcson áll, és karnyújtásnyira van a korábbi történelmi csúcs, 2012-ben 450 forint körül tetőzött az üzemanyagok hazai ára. Az olajár várható alakulása alapján egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ezek a rekordok hamarosan megdőlnek majd. Éppen ma adott ki egy friss előrejelzést a Bank of America, amiben jövőre már 100 dollár fölötti olajárral számolnak, de más elemzőházak is emelkedő olajárral kalkulálnak, ezek alapján pedig a magyarországi üzemanyagárakban is felfelé vezet az út.
Már évek óta nem volt ilyen magasan az olajár, az Amerikában irányadó WTI típus 2018 októberében volt legutoljára 70 dollár fölött. A mai kereskedésben ugyan csak egy pillanatra érintette ezt a szintet az árfolyam, de jól jelzi, hogy ismét növekszik a globális olaj- és üzemanyagkereslet.
A héten teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal az első negyedéves magyar GDP második becslését, amelyhez részletesebb iparági bontású közlés is társul majd. A GDP az első negyedévben meglepően nagy mértékben nőtt 2020 utolsó negyedévéhez viszonyítva, eddig viszont csak nagy vonalakban tudtuk, hogy mely ágazatok húzták a gazdaságot. Erről most részletesebb képet kapunk. A héten külföldről is fontos adatok érkeznek, az Eurostat például közzéteszi a májusi inflációs adatot.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra hívta fel a figyelmet friss tanulmányában, amelyről mi is beszámoltunk részletesen, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében radikális változtatásokra lenne szükség. Többek között már most abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és az új szénbányák nyitását, a gázkazánok értékesítését pedig be kellene tiltani 2025-től. A radikálisnak mondható javaslatokat felemás fogadtatásban részesítették a világ vezető hatalmai.
Szaúd-Arábia visszafogta olajexportját és olajtermelését márciusban az előző hónaphoz képest - közölte a különböző nemzetközi energetikai szervezetek adatait összegző, 2001-ben létrehozott Joint Oil Data Initiative (JODI).
Fölfelé módosította az olajkartell az idei olajkeresletre vonatkozó becsléseit. A szervezet úgy gondolja, hogy az átoltottság növekedésével visszaszorulhat a koronavírus-járvány, ami magasabb fogyasztásban csapódhat le.
Az extrém téli időjárásnak köszönhetően évszázados hidegrekordok dőltek meg az Egyesült Államokban, amik súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jártak, különösen Texas államban okozott komoly energiaellátási problémákat az alacsony hőmérséklet és a fagy. A mostani katasztrófa okai mögött egy ismert meteorológiai jelenség és a villamosenergia-rendszer hiányosságai állnak. A klímaváltozás miatt pedig akár egyre gyakoribbá is válhatnak az ehhez hasonló események, így a klímacélok minél sürgősebb elérése mellett az áramhálózatot is megfelelően fel kell készíteni a jövő kihívásaira, ami részben infrastrukturális beruházásokat, részben pedig megfelelő tervezést igényel.
Kevesen gondolták volna néhány hónapja, amikor történelmi mélységekbe esett az olajár, hogy ennyire hamar magára talál majd a fekete arany, pedig már 60 dollár fölé kúszott szépen csendben a bokrok alatt. A piaci szereplők arra számítanak, hogy az év második felében jelentősen élénkülhet a globális kereslet, miközben a kínálat ehhez csak lassabban lesz képes hozzáigazodni. Az amerikai Energia Információs Ügynökség nem számít emelkedésre idén, de egyes szereplők, köztük nagy befektetési bankok is, a jelenleginél is magasabb árakat vizionálnak az év végéig. Mások pedig már egyenesen a vészharangot kongatják, és strukturális problémákra hívják fel a figyelmet, amik akár katasztrofális mértékű hiányhoz is vezethetnek, és akár 100 dollár fölötti olajárakhoz.
Minden azon múlik a magyar gazdaságban, hogy meddig tartanak a korlátozások, erre pedig három forgatókönyve van a Raiffeisennek - hangzott el a bank elemzői sajtótájékoztatóján. Alapforgatókönyv szerint 4%-os növekedést vár a bank, de a korlátozások feloldásának kérdése, hogy ez több vagy kevesebb lesz. 2022-ben viszont újabb jelentős növekedés jöhet az országban, elsősorban az EU-s pénzek beáramlása miatt.
A koronavírus-járvány gazdasági kockázatai ellenére is a világgazdasági növekedéssel párhuzamosan az olajkereslet emelkedésével számol az idén az OPEC a csütörtökön publikált havi rendszeres jelentésében.
Természetesen az idei év legnagyobb negatív meglepetését, a koronavírus-járványt elég nehéz lenne túllicitálni jövőre, de azért bőven akadnak olyan forgatókönyvek még, amik, ha bekövetkeznek, akkor igen komoly meglepetésként érheti a befektetőket és megmozgathatja a piacokat is. Ezek között szép számmal vannak politikai jellegű eshetőségek is, mint a jövő januári georgiai szenátusi választások, vagy Joe Biden esetleges lemondása, de az is benne van a pakliban, hogy szétesik az olajkartell, ami mostanában egyébként sem az olajozott működéséről volt híres.
Az OPEC és a szervezeten kívüli számos olajtermelő ország, köztük Oroszország csütörtökön az együttes napi termelési kvóta 500 ezer hordós növeléséről döntött, ugyanakkor nem tudtak egyességre jutni egy átfogó, a jövő év egészére vonatkozó megállapodásról.
Mozgalmas hét áll előttünk, Magyarországon az ipari termelési statisztikák mellett érkeznek kereseti és kamatstatisztikák is, valamint a KSH közzéteszi a GDP felülvizsgált becslését is. A világgazdaságból szintén kereseti és munkanélküliségi statisztikák érkeznek, valamint beszélni fog az EKB és a Fed elnöke is. A héten természetesen tovább követjük a jogállamisági és a Brexittel kapcsolatos vitákat, amelyek a jövő heti csúcson végleg lezárulhatnak.
Jövő héten tartja következő ülését az OPEC+, vagyis a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének bővített változata, ahol az olajkitermelésükkel kapcsolatos újabb irányvonalat fogják megtárgyalni a tagországok. A várakozások szerint pedig a januári termelésbővítés elhalasztásáról állapodhatnak meg az olajkartell tagjai egymással. Ez mindenképpen további pozitívumként hatna az olajárakra, ugyanakkor most újabb kellemetlen hír reppent fel, amely kétséget ébreszt a szervezet jövőjét illetően, állítólag az Egyesült Arab Emírségek fontolgatja a kilépését, bár hivatalosan ezt az ország energetikai minisztere tagadta. Tavaly Katar már kilépett az OPEC kötelékeiből.
Az olajárak az elmúlt napokban folyamatosan emelkedtek, de most némi megtorpanás tapasztalható a nagyobb ralit követően. Ez természetesen főleg továbbra is a koronavírus-járvány alakulásának köszönhető, de más tényezők is szerepet játszanak. A Pfizer és BioNTech hétfői 90 százalékos hatékonyságú koronavírus-vakcina bejelentése felfelé hajtotta az árfolyamot, de hónapokig is eltarthat mire a szélesebb közönség is megkaphatja az oltóanyagokat, hiszen hatalmas logisztikai kihívást jelent ez. Ennek köszönhetően továbbra sem várható gyors gazdasági kilábalás és a korlátozások feloldása sem, márpedig ezekre szükség lenne az olajkereslet fellendüléséhez. Rövid távon egyelőre jóval több a negatívum, ami lefelé hajthatja az árakat, ugyanakkor a hosszabb távú kilátások, 2021 második felétől már jobbnak tűnnek. Tehát egyelőre nem érdemes arra számítani, hogy a november eleje óta tartó rali folytatódhat, amit az elmúlt napok korrekciója is alátámaszt.
Az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők informális együttműködése, az OPEC+ közvetkező, november végi egyeztetésén megoldást keres majd annak garantálására, hogy ne fordulhasson elő többet éles áresés az olajpiacon - jelentette be csütörtökön Mohammad Barkindo, az OPEC főtitkára a londoni Energy Intelligence Forum rendezvényen.