Ugrik az olajár a friss bejelentésre!
A legfrissebb bejelentés értelmében az egyik legnagyobb olajtermelőnek számító Szaúd-Arábia az év végéig meghosszabbítja a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentését - a hírre megugrott az olajár.
A legfrissebb bejelentés értelmében az egyik legnagyobb olajtermelőnek számító Szaúd-Arábia az év végéig meghosszabbítja a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentését - a hírre megugrott az olajár.
Az elmúlt hónapokban valósággal az egekbe szöktek Magyarországon az üzemanyagárak, egyre magasabbra kúszó jegyzéseket láthatunk mind a benzinnél, mind a gázolajnál a hazai benzinkutakon. Az áremelkedésnek számos oka van, lehet itt gondolni akár nemzetközi szinten történő eseményekre, de számos magyar-specifikus oknak is köszönhető, hogy így elszálltak az árak – de vajon mire lehet számítani a jövőben, ha így folytatódik, akkor nálunk lesz a legdrágább a tankolás Európában? Többek között erre a kérdésre is keressük a választ legfrissebb elemzésünkben.
Az Irán és az Egyesült Államok közötti diplomáciai eszmecserék közepette távolinak tűnik a megszűnt nukleáris megállapodásuk megújítása. A diplomáciai manőverezés azonban máris hatással van a globális olajpiacokra - írja a Bloomberg.
Emelkedéssel kezdi a hetet az olajár, miután az OPEC+ tagországok olajexportja már második hónapja csökken, miközben a globális kereslet növekszik - írja a Reuters.
Újra nőtt az árkülönbözet az orosz Ural és a nyugati Brent típusú kőolaj ára között, mivel India, az orosz kőolaj egyik legfontosabb vásárlója, a magas árak és egyes finomítók karbantartási leállásai miatt csökkentette a vásárlásait, írja a Reuters.
Június vége óta már közel 20 százalékot emelkedett az olajár, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint azonban még tovább emelkedhetnek az árak, különösen, ha az OPEC+ tagok, különösen Szaúd-Arábia, valamint Oroszország tovább folytatják a termeléskorlátozást.
A kőolaj ára szerdán új lokális csúcsot ért el, a Brent nyersolaj ára április óta a legmagasabb szintre emelkedett a Szaúd-Arábia és Oroszország által végrehajtott termeléscsökkentés következtében szűkült kínálat miatt. Ezeknek a csökkentéseknek sikerült ellensúlyozniuk a kínai visszafogott kereslet miatti aggodalmakat és az amerikai nyersolajkészletek növekedését jelző jelentést.
Ma hajnalban közzétette második negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok köszönőviszonyban sincsenek azokkal az eredményekkel, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, az elmúlt hónapokban több tekintetben is romlottak a fundamentumok a Mol körül. Az olajcég bár a legfontosabb sorokon verni tudta az elemzői várakozásokat, de az idei első negyedéves értékeknél így is jóval alacsonyabb számokat produkált, nem is beszélve a bázisidőszak rekorderedményeihez képest látható visszaesésről. A most közölt számokat látva gyakorlatilag arról van szó, hogy néhány kiugró negyedév után normalizálódott a vállalat eredménye, sőt, talán a ló túloldalára is átlendült a történet, ugyanis a tavalyi rekordárbevétel után fizetendő adót elszámolva bőven a hosszú távú átlag alatt teljesített a Mol.
A kőolaj ára kedden háromhavi csúcsra emelkedett, amit a kínálat szűkülése és Kína gazdaságának megerősítésére tett kötelezettségvállalása hajtott.
Három hónapja nem látott szintre ugrottak a nyugati benhmark olajtermékek jegyzései a mai kereskedésben, mivel a jelek szerint a nyersolajpiac szűkülése miatti félelmek felülmúlják a befektetőknél az amerikai jegybank kamatdöntésével kapcsolatos bizakodást.
Kuvait a Reuters által megtekintett kormányzati terv szerint a következő négy évben napi 2,7 millió hordóról (bpd) 3,15 millió bpd-re tervezi növelni nyersolaj-termelését. A terv a finomítói kapacitás növelését is felvázolja a jelenlegi 755 000 bpd-ről 1,455 millió bpd-re ugyanezen időszakon belül.
Növelte a világ idei olajkeresletére tett becslését a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) havi rendszeres piaci jelentésének júliusi számában. Idei világgazdasági növekedési előrejelzésén nem változtatott, az euróövezetét kissé rontotta, az oroszországit pedig javította.
A globális olajkereslet 20 éven belül napi mintegy 110 millió hordóra fog emelkedni, 23 százalékkal növelve a világ energiaigényét - közölte hétfőn az OPEC.
Nagyot estek a nyugati olajárak az elmúlt órákban, ez elsősorban a brit jegybank vártnál nagyobb mértékű kamatemelésének tudható be - az esés annak ellenére történik, hogy a legfrissebb adatok alapján váratlan mértékben csökkent az amerikai olajkínálat. A Bank of England kamatemelésére a vártnál magasabb inflációs számok után került sor, a lépés a befektetők jelenlegi aggodalmai szerint potenciálisan lassíthatja a gazdasági növekedést és csökkentheti az olajkeresletet.
Igor Szecsin, a Rosznyeft orosz energetikai óriáscég vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy Oroszország hátrányban van az OPEC+ országokkal szemben, mivel a termelésnek jóval kisebb része jut el az exportpiacokra. Szecsin kiemelte, hogy egyes OPEC+ olajtermelő országok kitermelésük akár 90%-át is exportálják, míg Oroszország csak termelésének felét szánja a világpiacra.
A héten már nem változnak a hazai üzemanyagárak, írja a holtankoljak.hu.
A holnapi amerikai kamatdöntéshez közeledve egyre szélsőségesebb mozgásokat láthatunk a tőzsdéken kívül az olaj piacán is, ma éppen meredek emelkedésben van a Brent és a WTI árfolyama is. De mi okozza a mai emelkedést, és mégis mire lehet számítani a holnapi, várva-várt döntést követően?
Elképesztő bizonytalanság figyelhető meg idén az olajáraknál, kifejezetten jelentős kilengések mentén alakultak az elmúlt szűk hat hónapban a nyugati benchmark termékek árai, az elmúlt napokban pedig nagyon éles esés bontakozott ki a piacon - de mégis mi hajtja a meredek bezuhanást? Többtényezős a történet, a következőkben igyekszünk utánajárni, hogy pontosan mire figyelhetek, mire számítanak és mit árazhatnak a befektetők és a szakértők.
Szerdától mindkét finomított olajtermék beszerzési ára nőni fog itthon, írja a holtankoljak.hu.
2024 január elejétől egy európai uniós szabályra hivatkozva jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, az indoklás szerint ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének köszönhetően valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a friss emeléssel azonban jócskán túlbiztosítja magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Az áfát is idevéve összesen 41,3 forinttal fog drágulni januártól a kutakon a benzin és a dízel ára - de vajon hova teszi mindez Magyarországot a kontinens rangsorában? Érdemes lesz a határmenti magyaroknak külföldre járni tankolni? Vagy akár a nem határmentieknek is?
Pozitív nemzetközi hangulat mellett esett a BUX.
Moszkvában valószínűleg mérgesek lesznek a lépés miatt.
Sokszínű lesz a Trump-kormány, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk.
A Gránit Bank digitális működése az alapítástól az AI-fejlesztésekig.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
