Minden eddiginél többen, ötből négy felnőtt magyar (80 százalék) mondta, hogy már beoltották vagy tervezi, hogy beoltatja magát – derül ki a Nézőpont Intézet hétfőn megjelent felméréséből.
A Johnson and Johnson amerikai vállalat által kifejlesztett koronavírus elleni oltás vérrögképződési kockázata rendkívül ritka, és sokkal kisebb valószínűséggel fordulnak elő, mint például az aszpirin szedése miatt kialakuló bélvérzések - mondta vasárnap Francis Collins, az Országos Egészségügyi Központ (NIH) igazgatója, az NBC amerikai televízió Meet the Press című műsorában.
A világon 146 110 536 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 096 693, a gyógyultaké 84 123 195 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint. Miközben a világ fejlettebbik részén haladnak az oltások, és egy sor ország jelenti be a korlátozások fokozatos feloldását, Indiában sosem látott szinten az új fertőzések száma, ez pedig aggodalomra ad okot.
A vakcinák hatékonyságáról szólalt meg Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor, a Miérted magazin által szervezett Facebook eseményen. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy van-e értelme az oltások utáni antitest szint megmérésének.
Bill Gates szerint a koronavírus elleni vakcinák már az idén egyre több fejlődő országban is tömegesen hozzáférhetővé válnak, és jövőre az egész világon visszatér az élet a teljesen normális kerékvágásba.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) várhatóan rövid időn belül, talán már a jövő héten kiadja az engedélyt a kínai Sinopharm-vakcinára - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vasárnap a közösségi oldalán.
A kormány Facebook-oldalára töltött fel egy táblázatot, amelyből kiderül, hogy az oltásokat követően eddig hány magyar fertőződött meg a koronavírussal.
2328 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 769 518 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 205 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 26 625 főre emelkedett.
A magyar felnőtt lakosság 61,7%-a biztosan be akarja magát oltatni, vagy már meg is történt ez - derül ki a KSH hetente elvégzett felmérésének legfrissebb fordulójából.
Miután a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet péntek este azt hangsúlyozta Facebook-bejegyzésében, hogy a védettségi igazolvány kiadásának szabályai alaptörvény-ellenes helyzetet eredményeznek, mert alaptalanul különböztetik meg az embereket, szombat reggel az Igazságügyi Minisztérium miniszter-helyettese szintén a Facebookon lesöpörte az érvet az asztalról, igaz csak azt állította biztosra, hogy „a védettségi igazolvány használata, a szolgáltatások igénybevételének ahhoz való kötése nem ütközik semmiféle törvénybe”. A vitát az élezte ki, hogy jövő hét közepére elérhetjük a 4 millió beoltottat Magyarországon, amely az előfeltétele annak, hogy a szolgáltatások szélesebb köre megnyíljon a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek és mindezt pénteken reggel Orbán Viktor kormányfő be is jelentette a rádióban.
A világon 144 408 954 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 069 570, a gyógyultaké 82 933 729 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 143 511 162 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 055 894 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. Magyarországgal kapcsolatban kora reggel már Facebook-videóban jelentette be Orbán Viktor, hogy elérte a 3,5 milliót a beoltottak száma, így holnaptól kinyithatnak a teraszok, illetve későbbre tolódik a kijárási tilalom. Ha elérjük a 4 millió beoltottat, akkor további lazítások jönnek majd azoknak, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal.
Úgy tűnik, hogy túl vagyunk a járvány nehezén és a harmadik hullám csúcsán, de a nyájimmunitás elérése a jelenlegi ütem mellett csak júliusra vagy nyár végére érhető el - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályvezető főorvosa az M1-en - tudósított a hirado.hu.
Az Európai Bizottság hamarosan újabb szerződést köt a Pfizer és a BioNTech vállalatokkal 1,8 milliárd adag, a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag beszerzéséről - közölte Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke az amerikai Pfizer gyógyszergyár belgiumi üzemében tett látogatása után pénteken.
Újabb érdekes posztot osztott meg a Virológia Pécs Facebook-oldalán Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára az új kétszeresen mutáns koronavírus-variánssal kapcsolatban, amely Indiában jelent meg. Az új variáns 2020 októberében ütötte fel a fejét és nehéz felmérni a hatásait, az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az új mutáció hatására a vírus hatékonyabban fertőzi az emberi sejteket. A kutatók azonban azt is feltételezik, hogy az indiai variáns nem terjed olyan gyorsan mint a brit variáns. Már több országban is kimutatták az indiai mutánst, de a terjedése sok tényezőtől függ. Előfordulhat, hogy bárki újra megfertőződhet a vírussal, de a laboratóriumi vizsgálatok még folynak és a klinikai tünetek is enyhébbek lehetnek.
Tegnap jött a hír, hogy az AstraZeneca elleni jogi eljáráson dolgozik az Európai Bizottság, miután a cég csökkentette vakcinaszállítását az EU-ba. Ma pedig azt is közölte a Reuters, hogy ehhez a jogi akcióhoz csatlakozhat Németország és Magyarország is az ügynökség forrásai szerint.
Március közepe óta már több millió magyar kapta meg a védettségi igazolványt. Ez azt igazolja, hogy valakit már vagy beoltottak a koronavírus ellen, vagy átesett a fertőzésen. Azok, akik már kaptak oltást, olyan igazolványt kapnak, aminek nincs érvényességi ideje, mivel nem tudni, hogy meddig véd a vírus ellen a vakcina. Ezzel szemben azok, akik átestek a fertőzésen, de még nem kaptak oltást, azoknak fix időre jár és ez nem hosszabbítható meg - írja a Telex mai cikkében.
A COVID-19 járvány megtanított bennünket arra, hogy a fertőzési kockázatok csökkentését célzó mobilitási korlátozások hatalmas gazdasági költséggel járnak. Ezért a legtöbb országban a munkába járás kivételt képez a korlátozások alól. Az otthoni munkavégzés elterjedése mellett tömegek járnak továbbra is dolgozni a járvány hullámai alatt is, ami jelentős különbséget teremthet a fertőzési kockázatokban. Ugyanakkor az oltási tervekben egyelőre nem, vagy csak korlátozottan jelent meg a munkába járók prioritása. Írásunkban arra mutatunk rá, hogy a munkába járók oltása gazdasági érdek, ami az otthon dolgozók munkája szempontjából is fontos.