Minden idők legnagyobb mértékű amerikai olajtartalék felszabadítását tervezi a Biden-kormány annak érdekében, hogy lenyomják az olajárat – tudta meg a Reuters. Az ügyhöz közel álló források szerint összesen 180 millió hordóról van szó a következő hónapokra.
Hatalmas mentek a főbb pénzügyi piacok tegnap, és főként magyar idő szerint délután indultak be igazán a vevők, felrántva az árfolyamok túlnyomó többségét. Ennek fő oka az volt, hogy a piaci szereplők meglátták a fehér galambot, a béke szimbólumát az égen. Bár az orosz-ukrán háborúban egyelőre szó nincs valós békekötésről, vagy akár tűzszünetről sem, a tárgyalásokról pozitív hírek érkeztek, mindkét fél oldaláról engedmények jelentek meg a kommunikációban és az orosz hadtestek mintha valóban elkezdtek volna kivonulni Kijev környékéről. A piacon ezen fejlemények hatására máris a teljes békét kezdték el árazni, de vannak azért eltérések az olvasók által leginkább érdekelt indexek és részvények grafikonján, amelyek miatt a gyors technikai elemzésünkben más és más következtetéseket tudunk levonni a következő hetekre, hónapokra.
Az OPEC+ olajkitermelő országok képviselői csütörtökön ülnek össze, hogy meghatározzák kitermelésük májustól érvényes szintjét. Az ülés több szempontból is fontos, ugyanis egyrészt nagy kérdés, hogy az orosz kőolajexport csökkenését tudják-e a nagyobb szereplők pótolni, és hogy mennyire elkötelezettek a fontos olajkitermelők az olajár stabilizálásában vagy abban, hogy a mostani szintekhez képest lejjebb szorítsák az olajárakat, a magas energiaárak ugyanis világszerte magas inflációt okoztak, és akár erőteljes gazdasági lassuláshoz is vezethetnek. Nagyot fordult a világ az olajkitermelők körül néhány hónap alatt, az Egyesült Arab Emírségek energiaügyi minisztere szerint tavaly még kitaszítottnak érezték magukat, most viszont szuperhősökként kezelik őket, mivel az olaj iránt újra nagy a kereslet.
2022. április 28-án tartja éves rendes közgyűlését a Mol a Budapest Music Centerben, délelőtt 10 órakor – derül ki a vállalat ma közzétett meghívójából.
Tovább terjed a koronavírus Kínában, a hatóságok úgy döntöttek, hogy lezárják az ország egyik legfontosabb pénzügyi és gyártási központját, Sanghajt. Emiatt azt árazzák a befektetők, hogy a kínai, és ezen keresztül a globális olajpiaci kereslet csökkenhet, részben emiatt esett ma reggel az olaj ára.
Amellett, hogy egy izraeli rakétarendszer vásárlás lehetőségét jelezte vasárnap a német kancellár, az ARD televíziónak nyilatkozva arra is figyelmeztetett, hogy az oroszok ukrajnai inváziója miatt elindított orosz leválás a fosszilis energiahordozókról, tehát az energiafüggetlenség magasabb energiaárakkal fog járni.
Párhuzamos olajárazási rendszer bevezetését fontolgatják egyes országok az orosz-ukrán háború miatt - mondta el a katari külügyminiszter a CNBC-nek. Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani szerint Szaúd-Arábia tárgyalásokat folytat Kínával, hogy dollár helyett jüant is elfogadjon a Peking által vásárolt olajért. A külügyminiszter hozzátette, hogy eközben Katar az európai országokkal folytat tárgyalásokat a gázellátás növeléséről.
Az orosz vezetés pánikban van amiatt, hogy az EU és a nyugati világ milyen gyorsan elkezdett leválni az orosz olaj, gáz és szénimportól, hiszen az azokból származó bevételek kulcsfontosságúak a moszkvai pénzügyekben – állította zárt ajtók mögött percekkel ezelőtt a brüsszeli EU-csúcson Olaf Scholz német kancellár a Politico két forrásának egybehangzó jelzése szerint.
Egyre több jel utal arra, hogy súlyos problémák alakultak ki az üzemanyagok, azon belül is elsősorban a gázolaj piacán, amelyen már az ukrajnai háború kitörése előtt is felborult a kereslet-kínálat egyensúly, az európai gázolajellátásban egyik legfontosabb szereplő, Oroszország részleges kiesése azonban tovább súlyosbítja a helyzetet. Bár az orosz finomítókból még mindig érkezik üzemanyag Európába, de egyre nehezebb kereskedni ezekkel a termékekkel, ami azzal a hatással jár, hogy az orosz finomítók csökkentik a kibocsátásukat, ezzel párhuzamosan azonban az európai finomítók kapacitásai rövid idő alatt nem növelhetők, így alternatív, és vélhetően drágább helyettesítők jöhetnek szóba az orosz volumenek pótlására. Iparági szereplők már komoly gázolajhiányt vizionálnak, az elszabaduló gázolajáraknak pedig komoly inflációgerjesztő és gazdasági növekedést lassító hatása lehet. Azokban az országokban, ahol nincs árplafon, a dízelautó tulajdonosok már érzik a helyzet hatásait, a gázolaj ugyanis több országban jóval drágább, mint a benzin.
2022-ben gazdasági szempontból az energiahordozók árának emelkedése okán begyűrűző infláció, a Kínában újra erősödő járványhelyzet, a termék leszállítási időszakok növekedése, az amerikai kamatemelések és a klímaváltozás okán előtérbe kerülő alternatív energiaforrásokra való átállás nehézségei jelenthetik a fő kihívásokat – hangzott el az SPB Befektetési Zrt. ma délelőtti online befektetői rendezvényén, ahol a cég szakértői arra kerestek választ, mibe érdemes befektetni háborús helyzetben. Az SPB bankárai szerint elsődlegesen a dollárban denominált eszközökbe ajánlott invesztálni a következő időszakban, de a befektetőknek az ausztrál, a norvég és – a kockázatvállalóbbaknak – a kínai piacon is van keresnivalójuk.
Alaposan megugrott a forgalom március elején a hazai benzinkutakon, voltak olyan napok, amikor az átlagos forgalom háromszorosát regisztrálták, aminek az oka részben az üzemanyag-turizmus, részben a pánikvásárlás és a nemzetközi tranzitforgalom megjelenése volt, de a nagykereskedelmi vásárlók is a kutakra mentek tankolni. A Mol nem tagadja, hogy kezdetben voltak logisztikai problémák, ezek abból adódtak, hogy nagyon gyorsan egy pillanatra koncentrálódott a forgalom, ráadásul jelenleg a Mol az egyetlen, aki a nagykereskedelmi kötelezettségét teljesíti. Az elmúlt 15 napban kimagasló szerződésszámot produkált a Mol, 50 fölötti az új szerződések száma. Május 31-ig köt szerződéseket a vállalat, úgynevezett egyszerűsített kiszolgálási szerződéseket, tehát nem arról van szó, hogy a Mol visszaélne az erőfölényével és magához láncolja ezeket a vevőket, hangzott el a Mol által szervezett beszélgetésen, ahol Hazuga Károly, nagykereskedelmi értékesítési igazgató és Orosz András, a Mol kiskereskedelmi üzletágának vezetője beszélt a hazai üzemanyagpiacon kialakult helyzetről.
A Mol 2014-ben vásárolt eszközöket az Északi-tengeren, 14 kutatási-termelési licenc részesedést szerzett meg az Egyesült Királyság kontinentális talapzatán, az ottani kitermelés 2019 végére meghatározóvá vált a Mol Csoport szénhidrogén-termelésében. Az olaj- és gáztermelés azonban az elmúlt években folyamatosan csökkent, most pedig a Mol úgy döntött, hogy eladja északi-tengeri eszközeit. Első ránézésre nem kötött nagy üzletet a Mol, az északi-tengeri eszközök bizonyított és valószínű készlete közel 15 millió hordó, a vételár alapján azonban a mostani olajárhoz viszonyítva jókora diszkonton értékesíthetett a Mol, de az is igaz, hogy a kimerülőben lévő kutaknál várhatóan felmerülő gigantikus költségektől is megszabadult, és a tranzakcióval bőven százmilliárd forintos nagyságrendű összeget tehet zsebre, ráadásul ezzel nagy lépést tehet a vállalat zöldítésének irányába is.
Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója a befektetőknek írt éves levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború a több évtizede tartó globalizáció végét hozza el, ezzel párhuzamosan pedig jelentős lesz az inflációs nyomás a világban – számol be a hírről a Financial Times.
A mai napon a Mol megállapodást írt alá a Waldorf Production Limited vállalattal, amely az Egyesült Királyságban lévő teljes upstream portfóliójának értékesítését magában foglalja - áll a BÉT honlapján közzétett közleményben.
A Mol április 28-án tartja éves rendes közgyűlését, ahol a részvényesek többek között az osztalékról is szavaznak majd. A vállalat igazgatósága ma tartott ülést, ahol döntöttek arról, hogy az éves rendes közgyűlésnek azt a javaslatot teszik, hogy a Mol 241,93 milliárd forint osztalékot fizessen ki.