Magyarország nem támogatja az orosz olaj- és gáz elleni uniós szankciókat – ismételte meg a magyar álláspontot Ankarában a török külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
De facto is kialakulhat az orosz olaj behozatali tilalma az Európai Unióban, amennyiben fennmarad az új rubelfizetési elvárás az orosz részről - derül ki brüsszeli jogászok értelmezéséből. Ha ugyanis a tagállamok, illetve azok gázipari, szerződéses cégei Putyin új tervei szerint fizetnek a gázért, akkor azzal - brüsszeli jogászok friss jogértelmezései szerint - az érintett tagállamok megsértenék az Oroszország ellen elfogadott uniós szankciókat. Ha tehát a tagállamok nem akarják megsérteni ezeket a szankciókat és az orosz elnök nem hátrál, akkor az uniós országoknak le kell állítaniuk az orosz gázvásárlásaikat.
Az Európai Unió már dolgozik azon, hogy olajembargót hirdessenek Oroszországgal szemben - jelezte a Bild am Sonntagnak adott interjújában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Eddig Németország és Magyarország volt a legnagyobb ellenzője annak, hogy a szankciós csomagok kiterjedjenek az orosz energetikai szektorra.
Nem kíméli a drágulás a húsvéti asztal termékeit sem: tavalyhoz képest nőtt a bárány termelői ára, már közel 1500 forint kilogrammonként a csirkemell feldolgozói ára. Emelkedett a tojás ára is, ugyanakkor állítólag a drágulás várhatóan nem veti vissza a keresletet. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az orosz-ukrán háború miatt elszállt a gabona- és az olajnövények ára. Április elejére sem látszott csillapodni a zöldségek és gyümölcsök termelői árának növekedése, az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján drágábban kínálták a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi termesztésű paprikát, kígyóuborkát is és a gyökérzöldségeket is.
"Pozitívan" értékelte a két ország együttműködését az OPEC+-on belül Vlagyimir Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös szombati telefonbeszélgetése során - közölte az orosz elnöki hivatal.
Európa valószínűleg még 5-10 évig nem talál majd "ésszerű alternatívát" az Oroszországból származó olaj- és gázszállításokra, és az európai ipar sorsa a kontinens politikusainak racionalitásától függ - állította Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energetyicseszkaja Polityika című folyóiratban pénteken megjelent cikkében.
Oroszország májustól csökkenti a kivitelre szánt kőolaj vámját: az orosz pénzügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy az exportvám tonnánként 11,6 dollárral, 49,6 dollárra csökken a jövő hónaptól, miután áprilisban 2,9 dollárral emelkedett. Tavaly májusban az exportvám magasabb, 54,9 dollár volt.
Fennakadások keletkeztek az orosz energiahordozók exportszállításaiért történő fizetésben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az olaj- és gázipar helyzetéről tartott csütörtöki online kormányzati tanácskozáson.
Az Európai Unió tisztviselői az eddigi legvitatottabb intézkedést dolgozzák ki Oroszország szankcionálására az ukrajnai invázió miatt: az orosz olajtermékekre vonatkozó embargót - adta hírül a New York Times, az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
Orosz források szerint az orosz Brjanszk-megyében található Klimovó település területére támadt az ukrán haderő. Több videó is előkerült az állítólagos támadásról, melyen az látható, hogy lakóházak lángolnak.
Március elején több ország – köztük az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália – is jelezte, hogy betiltja az orosz kőolaj importját, Nagy-Britannia pedig fokozatosan tervezi a leállást az év végéig. Ezzel szemben az orosz kőolaj legnagyobb importőre, az Európai Unió egyelőre adós maradt egy ilyen döntéssel, pedig az orosz olajexport leállása nagy eséllyel megállíthatná Ukrajna orosz invázióját. 14 uniós ország még ösztönzi is az olajfogyasztást az üzemanyagadók csökkentésével (a kőolajtermékek több mint kétharmadát a közlekedés használja fel). A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tízpontos javaslattal állt elő a kőolajfogyasztás visszaszorítására, és sokan sürgetik ezek megvalósítását - hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.
A nagy globális nyersanyagkereskedők azt tervezik, hogy már május 15-től csökkentik az orosz állami olajvállalatoktól vásárolt nyersolaj- és üzemanyagmennyiséget, hogy elkerüljék az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióit, írja a Reuters.
Az Oroszország elleni szankciók miatt áprilisban napi 1,5 millió hordóval csökkenhet az ország olajtermelése, májusban pedig, amikor teljessé válik az embargó az Ukrajna elleni háború miatt, a kitermelés már napi 3 millió hordóval eshet vissza - áll a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerdán ismertetett jelentésében.
A Vitol Group, a világ vezető független olajkereskedője, az év végéig teljesen fel kíván hagyni az orosz eredetű nyersolaj és termékek kereskedelmével. A Vitol által kezelt orosz olaj mennyisége a második negyedévben jelentősen csökkenni fog, mivel a mostani lejáratú szerződéses kötelezettségek csökkennek - közölte a Vitol szóvivője. A vállalat szándékában áll megszüntetni az orosz nyersolaj és a termékek kereskedelmét, hacsak más utasítás nem érkezik, és a cég arra számít, hogy ez a folyamat 2022 végéig befejeződik.
Az orosz–ukrán háborús helyzet miatt felmerült energiabiztonsági és energiaár-kérdések kapcsán a Magyar Bioüzemanyag Szövetség közleményt adott ki, melyben hangsúlyozta, hogy osztozik a kormány aggodalmain, de kész az együttműködésre.
Oroszország Ukrajna elleni átfogó inváziójának megindítása óta eltelt hónapban az EU-tagországok több mint 22 milliárd eurót fizettek a Putyin-rezsimnek fosszilis energiahordozókért. A nyugati hatalmak szankciókat vetettek ki az orosz központi bankra, és befagyasztották a tartalékait. Putyin pedig most azt követeli, hogy a gázért rubelben fizessenek, amit a nyugati fogyasztóknak devizáért kell megvásárolniuk. A Kreml nyíltan megpróbálja a Gazpromot a központi bank helyére tenni, miközben nyíltan zsarolja az EU-t, és megmutatja, hogy Vlagyimir Putyin rezsimjének túlélése mennyire függ a fosszilis energiahordozók exportjától.
Az olajárak hétfőn jelentősen csökkentek, a Brent nyersolaj ára 100 dollár alá zuhant, miután egyes piaci szereplők a stratégiai készletekből rekordmennyiségű nyersolaj és olajtermékek felszabadítását tervezik, Kínában pedig továbbra is koronavírussal kapcsolatos lezárások vannak érvényben.
Az EU és szövetségesei villámgyors szankciókat léptettek életbe Oroszország ellen, miután az február 24-én megtámadta Ukrajnát. Ezután még három uniós szankciós csomag lépett életbe, egyre fokozva a nyomást Putyinon. A közös vonás ezekben az intézkedésekben, hogy eddig még nem sikerült az orosz erőket meghátrálásra kényszeríteni, illetve hogy az orosz energiahordozók (gáz, olaj és szén) kimaradtak a szankciók alól. Ez most talán változni fog, miután április 5-én a bejelentették az ötödik szankciós csomagot, ami már az orosz szénre is kiterjed, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök arra is utalt, hogy akár az olaj és a gáz is terítékre kerülhetnek.