Folyamatosan emelkedik a 65 éves korban várható élettartam a világon, ami változást hoz az eddigi nyugdíjpolitikákban: egyre több országban emelkedik a nyugdíjkorhatár, csökken a nemek közötti különbség az öregségi nyugdíjkorhatárban és egyre több nyugdíjas jelenik meg a munkaerőpiacon. Az OECD friss jelentése szerint Magyarország több szempontból is kilóg a sorból.
A PISA-felmérés 2022-es átlageredményeiről szóló előző írásomból az derülhetett ki, hogy a magyar diákok esetében kisebb elmozdulások ellenére sem romlásról, sem pedig javulásról nem lehet beszélni. A magyar tanulók teljesítménye alapvetően stagnált, relatív pozíciónk pedig csak azért javult, mert a korábban legjobban teljesítő országok oktatásának teljesítménye borzasztóan nagyot zuhant. Ez azt a látszatot kelti, mintha a magyar közoktatásban az elmúlt években nem történt volna semmi katasztrofális. Ha azonban az adatok mélyére ásunk, meglehetősen riasztó változások kerülnek felszínre.
Közzétette a legfrissebb, tavaly felvett PISA-felmérések eredményeit az OECD, amelyekből az derül ki, hogy a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál. A felmérés másik két tudásterülete közül a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye, valójában e téren az eddigi második legrosszabb eredményt érték el a három évente megtartott, 2000-ben elindított vizsgálatok történetében. Apró vigasz, hogy a harmadik tudásterület, a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi, 2018-ban felvett teszthez képest. Továbbra is igaz, hogy a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge.
Az idei 0,6 százalékos visszaesés után 2024-től megint lendületet vehet a magyar gazdaság, mely 2,5 százalék körüli növekedési pályára állhat be – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet másokhoz hasonlóan úgy véli, hogy nem tartható a kormány költségvetési hiánycélja, ezért a csökkenő adósságráta is veszélybe kerül a következő években.
Rekord szintre, 70% fölé nőtt a foglalkoztatottság mértéke a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) tagállamaiban az idei második negyedévben. Az adat annyiban meglepőnek tűnhet, hogy a gazdasági növekedés üteme csupán mérsékeltnek tekinthető a fejlett gazdaságokat tömörítő szervezetben. Szakértők szerint ugyanakkor a magas infláció, illetve az abból adódóan a háztartások pénzügyeire nehezedő nyomás a munkaerő-piaci részvétel növekedését okozza. Az OECD kimutatása szerint Magyarországon is rekord magas szinten állt a foglalkoztatottsági ráta április és június között, meghaladva az EU átlagát.
A német kormány célzott intézkedéseket vezet be az országban az antimikrobiális rezisztencia (AMR) fokozódó veszélyének kezelésére. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltbeli megállapításai rávilágítottak a helyzet súlyosságára: már minden ötödik bakteriális fertőzést az antibiotikum-rezisztens organizmusok okoznak az OECD-régióban.
Többek között a forgalomalapú ágazati különadók csökkentését, valamint a telefonhívásokra, illetve az sms-ekre kivetett távközlési adó fokozatos kivezetését javasolja a magyar döntéshozók számára a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth című jelentésének idei kiadása, amely a fenntartható növekedés biztosítását célzó szakpolitikai intézkedésekre tett javaslatokat a tagállamok számára. Az OECD emellett a helyi vasúthálózatokba történő beruházások növelését is szükségesnek tartaná azon javaslatai keretében, amelyeket négy témakör – termék- és munkaerőpiacok, digitális és zöld átállás, valamint szociális védelem – kapcsán fogalmazott meg a jelentés a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásaiban. Az szervezet szerint a hazai termelékenység jelentős lemaradást mutat.
A júniusban várt 2,7% helyett 3%-os lehet idén a globális GDP-növekedés, mert az amerikai gazdaság a vártnál jobb teljesítményt mutat a kínai gazdaság és az eurózóna gyengélkedése mellett, de jövőre tovább lassulhat 2,7%-ra a globális GDP-növekedés – derült ki az OECD kedden közzétett előrejelzéseiből.
Az utóbbi időszakban több esemény miatt ismét a közérdeklődés előterébe került a vasút hazai állapota, ezért érdemes nemzetközi kitekintésben is megvizsgálni a témát. A szegmensben megvalósított beruházásokról és az infrastruktúra főbb mutatóiról az OECD rendelkezik számos országra kiterjedő statisztikával, amely alapján az elmúlt évtizedek trendjeiről is képet lehet kapni. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a statisztika azt nem tudja megmutatni, hogy a források milyen hatékonysággal hasznosultak, így a vasúti pályák, vonatok, vasútállomások valós állaga és a szolgáltatás minősége sem olvasható ki belőle.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
Az első negyedévben 0,4 százalékra gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak GDP-növekedése a tavalyi utolsó negyedévhez képest, amikor 0,2 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
Az OECD nemek közötti egyenlőséget bemutató friss elemzése szerint a nemek közötti különbségek a köz- és társadalmi élet számos területén fennállnak a világban. Annak ellenére, hogy a lányok és a fiatal nők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, a férfiak továbbra is nagyobb valószínűséggel vannak foglalkoztatva, átlagban többet keresnek, nagyobb arányban vannak döntéshozó pozícióban a köz- és magánszektorban, mint a nők. Jó hír viszont, hogy Magyarországon lényegesen kedvezőbbek a számok az OECD-átlaghoz képest, a magyar nők fizetett munkaórája és nyugdíjjövedelme sem tér el olyan drasztikus mértékben a férfiakétól, mint azt más országokban látni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban márciusban átlagosan 4,8 százalék volt a munkanélküliség, a ráta harmadik hónapja nem változott.
Az anyagszükséglet folyamatos növekedése miatt Magyarország annak a kockázatnak van kitéve, hogy fontos környezetvédelmi célok elmaradnak, és elszalasztja a gazdaság versenyképességének és ellenálló képességének erősítésére szolgáló lehetőségeket - szól az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfontosabb megállapítása a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről. A szervezet jelentése alapján irányváltásra van szükség itthon, vagy a lokális felmelegedés miatt egy ökológiai válság alakulhat ki Magyarországon. A jelentés megállapításai intőjelek, mert arra utalnak, hogy a növekedés is visszaeshet az akkumulátoripari álmokat kergetve.
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben 2022-ben az adóék mértéke, bár még így is a legmagasabbak között van az OECD-tagállamok között - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kedden megjelent Taxing Wages 2023 című kiadványából.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy mai párizsi Facebook-bejelentkezésében gyakorlatilag elismerte, hogy a minden tagállam, tehát Magyarország, által is megszavazott uniós szankciók akadályozhatják azt, hogy a német kormány kiadja a Siemens Energy számára az exportengedélyt a Paks II. projekthez. Ezután viszont a Magyarország elleni szuverenitási támadásnak minősítette az esetet, és újra felemlegette a két német miniszter felelősségét az ügyben.
A minap az OECD osztott meg egy szomorú ábrát az európai országok daganatos megbetegedéseivel összefüggő halálozási rátáról, melyben Magyarország a legrosszabb, első helyen végzett.
A globális minimumadó még nagyobb bevételt hoz az állami költségvetéseknek, mint azt korábban becsülte az OECD. Friss számításaik szerint közel 70 milliárd dollárral több adót szerezhetnek így a legnagyobb nemzetközi vállalatoktól. Magyarország sokáig fúrta a javaslatot, míg tavaly év végén bizonyos mentességekért cserébe csatlakozott a rendszerhez, és visszavonta uniós vétóját. A januárban hirtelen módosított magyar költségvetésben is látszik egy jelentős bevételugrás a társasági adónál.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
A gazdasági növekedés folyamatosan lassul az OECD friss előrejelzése szerint, miközben az infláció erodálja a keresetek vásárlóerejét. Jövőre és azt követően is visszafogott lesz a globális GDP növekedése a szervezet előrejelzése alapján, ám ennél is súlyosabb lesz a helyzet, ha energiahiány lép fel. Ma már a '70-es évekhez hasonló energiaválságot élünk, mindeközben a háború következményei veszélyeztetik a globális élelmezésbiztonságot is.
A budapesti memorandumnak keserű tapasztalata van a kelet-európai ország számára.
Friss híreink a válságról percről percre.
Leszavazta a parlament a hadiállapot kihirdetését.
Több mint százan fertőződtek meg.
A vártnál is magasabb a friss adat.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
