A júniusban várt 2,7% helyett 3%-os lehet idén a globális GDP-növekedés, mert az amerikai gazdaság a vártnál jobb teljesítményt mutat a kínai gazdaság és az eurózóna gyengélkedése mellett, de jövőre tovább lassulhat 2,7%-ra a globális GDP-növekedés – derült ki az OECD kedden közzétett előrejelzéseiből.
Az utóbbi időszakban több esemény miatt ismét a közérdeklődés előterébe került a vasút hazai állapota, ezért érdemes nemzetközi kitekintésben is megvizsgálni a témát. A szegmensben megvalósított beruházásokról és az infrastruktúra főbb mutatóiról az OECD rendelkezik számos országra kiterjedő statisztikával, amely alapján az elmúlt évtizedek trendjeiről is képet lehet kapni. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a statisztika azt nem tudja megmutatni, hogy a források milyen hatékonysággal hasznosultak, így a vasúti pályák, vonatok, vasútállomások valós állaga és a szolgáltatás minősége sem olvasható ki belőle.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
Az első negyedévben 0,4 százalékra gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak GDP-növekedése a tavalyi utolsó negyedévhez képest, amikor 0,2 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
Az OECD nemek közötti egyenlőséget bemutató friss elemzése szerint a nemek közötti különbségek a köz- és társadalmi élet számos területén fennállnak a világban. Annak ellenére, hogy a lányok és a fiatal nők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, a férfiak továbbra is nagyobb valószínűséggel vannak foglalkoztatva, átlagban többet keresnek, nagyobb arányban vannak döntéshozó pozícióban a köz- és magánszektorban, mint a nők. Jó hír viszont, hogy Magyarországon lényegesen kedvezőbbek a számok az OECD-átlaghoz képest, a magyar nők fizetett munkaórája és nyugdíjjövedelme sem tér el olyan drasztikus mértékben a férfiakétól, mint azt más országokban látni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban márciusban átlagosan 4,8 százalék volt a munkanélküliség, a ráta harmadik hónapja nem változott.
Az anyagszükséglet folyamatos növekedése miatt Magyarország annak a kockázatnak van kitéve, hogy fontos környezetvédelmi célok elmaradnak, és elszalasztja a gazdaság versenyképességének és ellenálló képességének erősítésére szolgáló lehetőségeket - szól az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfontosabb megállapítása a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről. A szervezet jelentése alapján irányváltásra van szükség itthon, vagy a lokális felmelegedés miatt egy ökológiai válság alakulhat ki Magyarországon. A jelentés megállapításai intőjelek, mert arra utalnak, hogy a növekedés is visszaeshet az akkumulátoripari álmokat kergetve.
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben 2022-ben az adóék mértéke, bár még így is a legmagasabbak között van az OECD-tagállamok között - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kedden megjelent Taxing Wages 2023 című kiadványából.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy mai párizsi Facebook-bejelentkezésében gyakorlatilag elismerte, hogy a minden tagállam, tehát Magyarország, által is megszavazott uniós szankciók akadályozhatják azt, hogy a német kormány kiadja a Siemens Energy számára az exportengedélyt a Paks II. projekthez. Ezután viszont a Magyarország elleni szuverenitási támadásnak minősítette az esetet, és újra felemlegette a két német miniszter felelősségét az ügyben.
A minap az OECD osztott meg egy szomorú ábrát az európai országok daganatos megbetegedéseivel összefüggő halálozási rátáról, melyben Magyarország a legrosszabb, első helyen végzett.
A globális minimumadó még nagyobb bevételt hoz az állami költségvetéseknek, mint azt korábban becsülte az OECD. Friss számításaik szerint közel 70 milliárd dollárral több adót szerezhetnek így a legnagyobb nemzetközi vállalatoktól. Magyarország sokáig fúrta a javaslatot, míg tavaly év végén bizonyos mentességekért cserébe csatlakozott a rendszerhez, és visszavonta uniós vétóját. A januárban hirtelen módosított magyar költségvetésben is látszik egy jelentős bevételugrás a társasági adónál.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
A gazdasági növekedés folyamatosan lassul az OECD friss előrejelzése szerint, miközben az infláció erodálja a keresetek vásárlóerejét. Jövőre és azt követően is visszafogott lesz a globális GDP növekedése a szervezet előrejelzése alapján, ám ennél is súlyosabb lesz a helyzet, ha energiahiány lép fel. Ma már a '70-es évekhez hasonló energiaválságot élünk, mindeközben a háború következményei veszélyeztetik a globális élelmezésbiztonságot is.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban a fogyasztói árnövekedés éves szinten átlagosan 10,5 százalékra gyorsult szeptemberben az egy hónappal korábbi 10,3 százalék után.
Azt már régóta tudjuk – és sokat is írtunk róla –, hogy a lakáspiacot és a lakásárakat alapjaiban befolyásolja az átfogó makrogazdasági környezet, a gazdasági növekedés iránya és mértéke. Kevés szó esik azonban arról, hogy a korreláció kölcsönös és a lakáspiaci folyamatok, azon belül is kiemelkedően a lakásárak, jelentősen befolyásolják a gazdaság működését. Hogy pontosan milyen csatornákon keresztül is történik mindez, arra az OECD ingatlanadózási tanulmánya ad választ.
A középosztálybeli emberek jövedelmük egyre nagyobb részét költik lakhatásra, ez a növekedés pedig olyan területekről von el pénzeket, mint az étkezés, a ruházkodás vagy a kikapcsolódás és szabadidő - derül ki az OECD legfrissebb ingatlanadózási jelentéséből. Ugyan ez az állítás nem tűnik túl elképzelhetetlennek a hazai tapasztalatok alapján (látva az elmúlt évek brutális lakásáremelkedését), azonban fontos tudni, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie, illetve a változásnak sem kellene ilyen drasztikusnak lennie. Nem meglepő módon a legtöbb fejlett ország együtt küzd ezzel a problémával, ahogy a lakásárak látszólag töretlenül emelkednek tovább.
A 2021-es 7 százalék feletti növekedési ütem az idén 4 százalékra lassulhat a magyar gazdaságban, 2023-ban pedig még innen is lassíthat 2,5 százalékra – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet szerint az infláció csak lassan csökkenhet az idei csúcs után, nagyon kell figyelni a béremelkedések ütemére, hogy a várakozások horgonyzottak maradjanak.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7,7 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés februárban a januári 7,2 százalék után.
A magyar gazdaság az energiafüggősége miatt az egyik legnagyobb vesztese lenne, ha Európában energiaellátási zavarok keletkeznének - írja friss előrejelzésében az OECD. Amennyiben az energiaimportunk 20%-a eltűnne, az a GDP-növekedést közel 2 százalékponttal csökkentené.
A világgazdasági növekedés a korábban vártnál több mint 1 százalékponttal alacsonyabb lehet az idén az oroszok Ukrajnában indított háborúja miatt - áll az OECD friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet (nagy bizonytalanságot hangsúlyozó) prognózisa szerint az inflációt 2,5 százalékponttal dobja meg az orosz agresszió hatása.
Joe Biden visszalépését követően.
Teljes felelősséget vállalt a történtekért.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
