Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
A legfrissebb, augusztusi gazdasági adatok alapján kitart a világgazdaság lendülete, így idén és jövőre is 3,2%-os globális GDP-növekedés várható mérsékelt infláció mellett – derül ki az OECD ma kiadott szeptemberi elemzéséből. A magyar gazdasági kilátások kapcsán lényeges, hogy a nemzetközi szervezet úgy látja: az idei 0,1%-os német gazdasági növekedést jövőre 1,4%-os, viszonylag lendületes növekedés követheti.
Az idei második negyedévben 0,5 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben ugyanúgy, mint az első negyedévben. A szervezet tagországai közül 28-ban áll rendelkezésre második negyedéves GDP-adat, ebből Magyarországé a negyedik legkisebb.
Európán belül Spanyolországhoz képest csak a jóval fejlettebb életszínvonallal bíró Svájcban magasabb a várható élettartam. A 83 évet meghaladó spanyol mutatóban nemcsak a mediterrán étrend, hanem az ottani városok településszerkezete, sűrűn lakottsága is szerepet játszik, mivel gyalogtávon belül sok minden elintézhető, így a spanyolok gyalogolnak a legtöbbet Európa nyugati felén. Emellett a nemzetközi összehasonlításban is igen élénk spanyol társasági élet (barátokkal, családdal való szoros kapcsolat) a hosszú várható élettartam megfelelő pszichés hátterét is biztosítja.
Valamivel elmarad az OECD-országok átlagától a hazai 15 éves diákok teljesítménye a pénzügyi műveltségét mérő mutatóban – derül ki egy friss PISA-felmérésből. A jelentésből azt is ki lehet olvasni, hogy a diákok teljesítményében mutatkozó különbségeket az OECD-tagállamok közül a legnagyobb mértékben Magyarországon magyarázza az eltérő társadalmi-gazdasági helyzet.
A 20-29 éves magyar fiatalok több mint fele (56%-a) szüleivel él. Ez a ráta meghaladja a világ fejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban mért 50%-os átlagot – derül ki az OECD friss, különböző társadalmi mutatókat vizsgáló jelentéséből. Az elemzés idén kiemelten a termékenységi ráta, vagyis az egy nőre jutó gyermekek számának kérdésével foglakozott, amelynek alakulására hatással vannak a lakhatási költségek, ezen keresztül a mamahotelben élő fiatalok aránya is. A 2022-es adatok szerint az első gyermeküket átlagosan közel 29 évesen szülik a magyar nők, miközben az OECD átlaga 29,5 év. Ez az életkor itthon 2000-ben még 25 év volt.
Javított kissé idei és jövő évi globális növekedési előrejelzésén a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD csütörtökön kiadott prognózisában az előző, februári keltezésű becsléséhez képest. A globális GDP-növekedés a 2023-as 3,1 százalék után az idén is 3,1 százalék lesz, majd 2025-ben kismértékben javul, 3,2 százalékra emelkedik olyan hátráltató geopolitikai tényezők ellenére is, mint az orosz-ukrán háború, a közel-keleti eszkaláció és a szigorodó pénzügyi környezet.
A magyar GDP idén 2,4%-kal növekedhet, míg az infláció 3,9%-ra csökkenhet ebben az évben az OECD várakozása szerint. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet magyar gazdaságról szóló, ma megjelent jelentésében kiemelte: a szociális transzfereknek jobban kellene megcélozniuk a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat, valamint az energiatámogatás átalakítása keretében az ársapkák helyett a kiszolgáltatott háztartásokat támogató célzott készpénzátutalások felé kellene elmozdulni. A zöld energia fejlesztése terén egyben az OECD a szélerőművek telepítésére vonatkozó korlátozó szabályok eltörlését is szükségesnek tartaná.
A tavalyi utolsó, negyedik negyedévben 0,4 százalék volt a GDP-növekedés a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban negyedéves összevetésben, ugyanúgy, mint a harmadik negyedévben.
A Vörös-tengeren kialakult feszültségek miatt az egekbe szöktek a szállítási költségek, ez pedig megakaszthatja az infláció elleni világszintű küzdelmet - közölte hétfőn az OECD.
Az OECD némileg derűlátóbban ítéli meg a globális gazdaság idei helyzetét előző, novemberi előrejelzéséhez képest, de továbbra is úgy véli, hogy a világ idei GDP-növekedése nem éri el a múlt évit.
Jelentősen, 14%-kal csökkent 2022-ben a nyugdíjprogramokban és nyugdíjalapokban kezelt pénz állománya az OECD-országokban, ennél nagyobb csökkenést utoljára a 2008-as válság idején lehetett látni – derül ki az OECD elemzéséből. Hozzájárult ehhez a magas infláció, a megugró kamatlábak, a részvénypiacok esése, mindez pedig oda vezetett, hogy jelentős bukót könyvelhettek el a nyugdíjra gyűjtők a reálhozamokon.
Egyre több, főleg afrikai fejlődő ország támogatja azt, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyett az ENSZ egy munkacsoportja vegye át a nemzetközi adóügyek kezelését. Viszont meglepő módon a globális együttműködés mellett elkötelezett Európai Unió az, amelyik fúrja, hogy megváltozzon a status quo.
Az adóparadicsomok, köztük Magyarország lesz az egyik fő haszonélvezője a globális minimumadónak - állapítja meg az OECD kedden kiadott munkadokumentuma. A tanulmány alapján világszerte közel 1500 milliárd dollárnyi, eddig alig adóztatott vállalati profit után számíthatnak plusz bevételekre az egyes országok. Ráadásul idővel tovább nőhet a megadóztatott nyereség aránya, ahogy egyre több ország vezeti be az új rendszert, valamint ahogy fokozatosan kivezetik az átmeneti kedvezményeket.
A francia BPCE bank érdekeltsége lesz a partnere ebben.
A bitcoin történelmi csúcsa közelében áll.
Egyelőre a dollár a nagy vesztese az új elnökség kezdetének.
A Világgazdasági Fórumon értékelték a nagy irányváltást a világ vezető bankárai.
Újra módosultak a határidők.
29-61 százalékkal emelkedik az oktató-kutató kollégák alapbére.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
