Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az EU mindet megtesz majd azért, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, de ez azt is jelentheti, hogy hozzá kell szokni ahhoz, hogy bizony egy csődbe jutott ország is lesz az eurózónán belül - idézte nyilatkozatát a Reuters.
Egy szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmény szerint a görögök többsége nemmel szavazna, ha már az utóbbi napokban megrendezték volna a vasárnapra kiírt népszavazást a külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról, viszont e többség aránya jelentősen csökkent azóta, hogy bejelentették: a bankok ezen a héten nem lesznek nyitva.
A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, az éjszakába nyúló, 13 órát tartó rendkívüli ülésén a népszavazást, amelyet Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról.
A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a referendumot. A hír hatására viszont attól tartanak a görögök, hogy elkerülhetetlenné válik az euróövezetből való kilépés. Így megrohamozták az ország bankautomatáit.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a britek kétharmada azt szeretné, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. A brit EU-tagság támogatottsága negyedszázada nem volt ilyen magas.
David Cameron brit miniszterelnök már Rigában, az Európai Unió pénteki keleti partnerségi csúcstalálkozóján megkezdi a megbeszéléseket a London által igényelt uniós reformról és a brit-uniós viszonyrendszert újratárgyalásáról - közölte pénteken a brit miniszterelnök hivatala. A The Times című brit napilap ma reggel bizalmas anyagokra hivatkozva azt is írta, hogy Cameron "különleges státust" akar kivívni Nagy-Britanniának az Európai Unión belül, illetve azt is el akarja érni, hogy kimondják: az EU több valutát párhuzamosan használó unió, és az euró nem az EU egységes valutája.
Egy minap kiszivárgott görög miniszterelnöki levél jól rámutatott arra, hogy mennyire közel került az államcsődhöz Görögország a több hónapja a nemzetközi hitelezőkkel való, eddig eredménytelen egyeztetések nyomán - mutat rá saját információi alapján a Financial Times. A brit pénzügyi lap tudomása szerint a beragadt állapotból egyre többen úgy látják a kiutat, hogy ciprusi mintára összeállítanak egy kényszerdiktátumot a reformokról a görögöknek és ha ezt nem fogadják el - akár egy népszavazással megerősítve - akkor nem kapnak több pénzt és így kiszorulnak az eurózónából. Vannak azonban más forgatókönyvek is a friss információk alapján. Az biztos, hogy a tárgyalásokon résztvevők egyikének sincsenek könnyű döntései.
Az eredetileg tervezett 2017-ről egy évvel előrehozná az uniós tagságról szóló népszavazást David Cameron frissen újraválasztott brit kormányfő. A Guardian szerint az az oka a lépésnek, hogy Cameron nem szeretné, ha a referendum összetorlódna a 2017-ben esedékes német és francia választásokkal.
Az előzetes adatok szerint nagy többséggel elutasították a svájci állampolgárok mindkét kezdeményezést, így a jegybanki aranytartalékok arányára és a bevándorlási szabályok további szigorítására vonatkozó kérdést is. Előbbi azt jelenti, hogy a svájci jegybank nem kap jelentős korlátozó keretet a monetáris politikája megvalósításához, így valószínűleg még jó ideig fenn tudja tartani a 3 éve érvényben lévő 1,20-as árfolyamküszöböt az euróval szemben. Ez egyúttal fellélegzést is jelenthet a magyarországi frankhiteleseknek, igaz nekik januártól már úgyis a minap meghatározott rögzített árfolyamon kell törleszteni, illetve számítják majd át a hitelüket forintra.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) népszavazást kezdeményez az üzletek vasárnapi nyitva tartásáért, ha elfogadják a korlátozó jogszabályt - közölte az érdekképviselet hétfőn az MTI-vel.
A skót népszavazást követően a piacok ismét Nagy-Britanniára figyelnek a közelgő parlamenti választások miatt. Amennyiben a jövő évi voksolás a jelenlegi kormányzat győzelmével zárul, egyre reálisabb az esélye az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás kiírásának. A referendum megtartása, sőt annak esetleges győzelme további függetlenedési hullámot indíthat el Európában, a katalóniai november 9-ei népszavazás hatásait nem is említve. A katalánok után a flamandok, az észak-olaszok, Velence és Baszkföld válhat önállóvá.
Ma tartanak népszavazást arról, hogy Skócia függetlenné váljon-e vagy sem. Szerinted mi lesz a végeredmény? Te hogyan szavaznál?
Ma tartanak népszavazást arról, hogy Skócia független állam legyen-e vagy sem. A szavazás tétje nem kicsi: Nagy-Britannia területének harmadát, lakosainak 8 százalékát "veszítheti el" Skócia elszakadásával, az északi-tengeri olajkitermelés 90 százaléka kerülne skót felügyelet alá. A független Skócia azonban a mesés olajvagyon ellenére sem lenne maga a paradicsom: az ország a várakozások szerint alacsony gazdasági növekedéssel és magas államháztartási hiánnyal szembesülne, ráadásul az sem biztos, hogy az elszakadás után az angol fontot törvényes fizetőeszközükként használhatják-e, vagy hogy számíthatnak-e a Bank of Englandre, mint a bankrendszer végső hitelezőjére. Sok múlik tehát azon, az igenek vagy a nemek kerülnek fölénybe. A legfrissebb mérések alapján szoros lehet a vége.
Skóciában szeptember 18-án tartják az Egyesült Királyságtól történő elszakadásról szóló népszavazást. A voksolás még nem tűnik lefutottnak: a kutatások többsége szerint a teljes lakosság körében az igenek vannak relatív többségben, várhatóan azonban a bizonytalan szavazók dönthetik el a szavazás végeredményét. Az önálló skót állam létrejötte számos kérdést vet fel, amelynek megoldására egyelőre még csak tervek születtek. Egy biztos: elhúzódó szétválás esetén nehéz időszak vár az új skót kormányra és az önálló skót gazdaságra.
Visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) az Együtt és a PM alkotmányjogi panaszát, amelyet azért nyújtottak be, hogy lehessen népszavazást tartani a paksi erőmű állami hitelfelvétellel történő bővítéséről.
A szakadárok szavazóbizottsága szerint 75-80% körüli, az ukrán belügyi szervek adatai szerint csak 30% körüli volt a részvételi arány a vasárnap két kelet-ukrajnai megyében (Donyeck és Luhanszk) megrendezett, az önrendelkezésrõl szóló népszavazásokon. Az eseményt számos súlyos visszaélés gyanúja terheli. A végeredmény a választási eredményrõl még ma várható, az elõzetes adatok 90-95% körüli támogatói arányt mutatnak. Moszkva tisztelettel fogadta az elõzetes adatokat és a párbeszéd fontosságára utalt, igaz közben az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy nem látja esélyét a genfi négyoldalú (orosz-ukrán-amerikai-EU) tárgyalások rövid távú folytatásának. Délután a donyecki szakadár vezető felkérte Moszkvát, hogy vegyék fontolóra a terület Oroszországhoz csatolását. Közben az ukrán hadsereg pedig folytatja a keleti részeken a terrorista-ellenes hadmûveletét és az EU mai külügyminiszteri ülésén elfogadta az újabb, vállalatokat és magánszemélyeket is érintő szankciókat Oroszországgal szemben a Krím-félsziget megszállásával kapcsolatban.
Magas részvételi arány és több, súlyosnak tûnõ szabálytalanság mellett zajlott vasárnap a donyecki és a luhanszki megyékben a „függetlenségi népszavazás”, amely egyes, biztonsági szempontból kockázatos régiókban a vasárnap este 8 órási határidõ utánig is eltartott. Hivatalos eredményt a szakadárok képviselõi leghamarabb hétfõre ígérek. Egyelõre nem teljesen világos, hogy mi lesz a következménye közjogi, illetve gyakorlati szempontból annak, ha a szavazólapon feltett kérdés alapján az önállóságot szavazzák meg az érintett megyék lakói. A szeparatisták vezetõi szerint az eredmény csak arra ad alapot, hogy erre hivatkozva a megyék döntéshozó szervei tovább lépjenek, igaz egyes nyilatkozóik szerint arról van szó, hogy megkezdõdött az Ukrajnától való „civilizált” elszakadás. A kijevi központi hatalom, illetve a nyugati országok biztosan nem fogadják majd el a választási eredményeket és hétfõn az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról dönthetnek, amelyek elsõ ízben vehetnek célba orosz cégeket, igaz ezek a lépések még inkább a krím-félszigeti népszavazás „utóhatásaként” értelmezhetõk.
Két kelet-ukrajani megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban kerül sor holnap, azaz vasárnap a krím-félszigeti népszavazásra erősen hasonlító módszerekkel lebonyolítandó függetlenségi népszavazásra. A térségben összesen 7,3 millióan élnek, akik közül több mint 3 milliónak van szavazati joga. A választás tisztaságát erősen megkérdőjelezi, hogy a kijevi hatóságok kérésére sem küldték el a két megye választói névjegyzékét a népszavazás szervezői, így akik elmennek szavazni, közvetlenül a választási helyiségben iratkozhatnak fel a listára. Több ukrán, illetve egy amerikai kutatás szerint a két megye lakosságának nagy többsége ellenzi a szeparatizmust, azaz az Ukrajnától való elszakadást és csak kis részük szeretné az országrészek Oroszországhoz csatlakozását.
A főbb devizapárokban és határidős részvényindexekben nem mutatkozik érdemi elmozdulás péntek estéhez képest a vasárnap magyar idő szerint késő éjszakai állapot szerint, azaz a vártnak megfelelő krím-félszigeti népszavazási eredmény az első reakciók szerint nem rontotta tovább az egyébként borús nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulatot.
A szigetet tilos hajókkal megközelíteni.
Benjamin Netanjahu értesítette a fejleményekről Joe Bident.
Még mindig nem erősítették meg a hírt, de Charles Michel már dühöng.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
