Egyelőre nem indulhat el a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése, mert a Kúrián megtámadták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát. A jogorvoslatot a Nemzeti Választási Irodán (NVI) nyújtották be a Kúriának címezve, erről az NVI tájékoztatta hétfőn az MTI-t.
Hitelesítette a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
Elutasította és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban benyújtott két népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét, mivel azok nem feleltnek meg az előírásoknak - derül ki az NVI elnökének csütörtöki határozataiból.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatait helybenhagyva kedden elutasította azokat a felülvizsgálati kérelmeket, amelyeket a vasárnapi munkavégzés tilalmára vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő ívek hitelesítése érdekében nyújtottak be - közölte a legfelsőbb bírói fórum a honlapján.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke soron kívüli eljárást rendelt el a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés kapcsán benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében - közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára szerdán az MTI-vel. Az ügyben magánszemélyek és nőszervezetek nyújtottak be két alkotmányjogi panaszt az Ab-hez, melyben támadták a népszavazást megengedő kúriai döntést. Erről a napokban már megjelent egy hír:
Retteg a Fidesz attól a népszavazási kezdeményezéstől, amely a férfiak esetében biztosítaná a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét - számol be a Figyelő.
A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége kapcsán számtalan érv és ellenérv fogalmazódott meg azóta, hogy a népszavazási kérdés napirendre került. Ennek kapcsán három, a közbeszédben elterjedt tévhitről írok, illetve igyekszem történelmi kontextusba helyezni a nyugdíjrendszer frissen felmerült dilemmáját.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén úgy döntött, Wodicska Zoltán magánszemély kérdését ismeri el "elsőnek, érvényesnek" a vasárnapi boltzárral kapcsolatban, a moratórium megszűnése után. A kérdés így megelőzte az MSZP-s Lukács Zoltánét és a "rendszerbontó népszavazást" kezdeményező Vajda Zoltánét. Az NVB azonban egyértelműségi aggályok miatt végül nem hitelesítette Wodicska Zoltán kérdését.
A görög népszavazás hivatalosan "csak" arról dönt, hogy Görögország elfogadja-e az EU/IMF mentőcsomaghoz támasztott feltételeket. Valójában azonban a mai szavazás - és a szereplők ez után következő reakciói - azt is meghatározhatják, hogy Görögország fejest ugrik-e egy pénzügyi krízisbe, egy politikai válságba, illetve, hogy megtörik-e az eurózóna feltörhetetlenségének illúziója.
Fej-fej mellett vannak az igen és a nem szavazatok - derül ki a legfrissebb görög közvéleménykutatásból. Az igenek most éppen többen vannak, de egyik tábor sem éri el az 50%-ot. Eközben a görög miniszterelnök újra felszólalt és a nem szavazat mellett érvelt. A német pénzügyminiszter sem ül tétlenül, 532 millió eurót követelne vissza a görögöknek fizetett segélycsomagból.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az EU mindet megtesz majd azért, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, de ez azt is jelentheti, hogy hozzá kell szokni ahhoz, hogy bizony egy csődbe jutott ország is lesz az eurózónán belül - idézte nyilatkozatát a Reuters.
Egy szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmény szerint a görögök többsége nemmel szavazna, ha már az utóbbi napokban megrendezték volna a vasárnapra kiírt népszavazást a külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról, viszont e többség aránya jelentősen csökkent azóta, hogy bejelentették: a bankok ezen a héten nem lesznek nyitva.
A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, az éjszakába nyúló, 13 órát tartó rendkívüli ülésén a népszavazást, amelyet Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról.
A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a referendumot. A hír hatására viszont attól tartanak a görögök, hogy elkerülhetetlenné válik az euróövezetből való kilépés. Így megrohamozták az ország bankautomatáit.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a britek kétharmada azt szeretné, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. A brit EU-tagság támogatottsága negyedszázada nem volt ilyen magas.
David Cameron brit miniszterelnök már Rigában, az Európai Unió pénteki keleti partnerségi csúcstalálkozóján megkezdi a megbeszéléseket a London által igényelt uniós reformról és a brit-uniós viszonyrendszert újratárgyalásáról - közölte pénteken a brit miniszterelnök hivatala. A The Times című brit napilap ma reggel bizalmas anyagokra hivatkozva azt is írta, hogy Cameron "különleges státust" akar kivívni Nagy-Britanniának az Európai Unión belül, illetve azt is el akarja érni, hogy kimondják: az EU több valutát párhuzamosan használó unió, és az euró nem az EU egységes valutája.
Egy minap kiszivárgott görög miniszterelnöki levél jól rámutatott arra, hogy mennyire közel került az államcsődhöz Görögország a több hónapja a nemzetközi hitelezőkkel való, eddig eredménytelen egyeztetések nyomán - mutat rá saját információi alapján a Financial Times. A brit pénzügyi lap tudomása szerint a beragadt állapotból egyre többen úgy látják a kiutat, hogy ciprusi mintára összeállítanak egy kényszerdiktátumot a reformokról a görögöknek és ha ezt nem fogadják el - akár egy népszavazással megerősítve - akkor nem kapnak több pénzt és így kiszorulnak az eurózónából. Vannak azonban más forgatókönyvek is a friss információk alapján. Az biztos, hogy a tárgyalásokon résztvevők egyikének sincsenek könnyű döntései.
Az eredetileg tervezett 2017-ről egy évvel előrehozná az uniós tagságról szóló népszavazást David Cameron frissen újraválasztott brit kormányfő. A Guardian szerint az az oka a lépésnek, hogy Cameron nem szeretné, ha a referendum összetorlódna a 2017-ben esedékes német és francia választásokkal.
Izgalmakban most sincs hiány.
Több, az iparág számára kedvező jelölt is esélyes a posztra.
Aggódnak a növekedési hatások miatt, bíznak a megegyezés lehetőségében.
Felülvizsgálják a szabályokat, a kínai nagykövetség rögtön tiltakozott.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
