Újabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország "felelőtlen nukleáris retorikáját".
A németek többsége szerint a szuverenitás és a szabadság védelme fontosabb a békénél, és a demokráciák sikeresebbek lesznek a tekintélyelvű rendszereknél - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés. A kutatást végző Allensbach vezetője, Renate Köcher elmondta, a német lakosság nem gondolja úgy, hogy a háború fenyegetheti a saját szuverenitását és szabadságát, és ez "még nagyobb kihívássá teszi" az Oroszország elleni európai uniós szankciók támogatottságának fenntartását.
A német szövetségi számvevőszék csütörtökön élesen bírálta a német kormányt a gázárplafonra vonatkozó tervezete miatt, állításuk szerint a kormány a program fedezésére létrehozott 200 milliárd eurós külön alap révén megkerülné az adósságszabályokat - írja a Politico.
Az éves infláció 10% volt az eurózónában szeptemberben, ami meghaladja az elemzők várakozását, és jelentős gyorsulást jelent az augusztusi éves áremelkedéshez képest - derül ki az Eurostat frissen közzétett első becsléséből. Az áremelkedést ezúttal is - nem meglepő módon - az energia árának emelkedése okozta.
Németország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területeken megrendezett és az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások eredményét – mondta Olaf Scholz kancellár egy szerdai lapinterjúban.
Az orosz vezetés állhat az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezeték elleni támadás mögött a német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke szerint.
Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében egy negyedévvel, 2023 áprilisáig meghosszabbíthatják a két utolsó németországi atomerőmű üzemidejét.
A kormányzat jelentős változtatásokat jelentett be a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszerében, amik 2024-től kötelező jellegűek, de az egyetemeknek már idén szeptember 30-ig ki kell dolgozniuk a részletszabályaikat, amiket akár már 2023-ban is figyelembe vehetnek. A legjelentősebb könnyítés az emelt szintű érettségi valamint a minimumpontszámok eltörlése, amit egy korábbi cikkben ismertetett tanulmány szerint a 2019-es bevezetés után drasztikus csökkenést okozott a jelentkezések számában. Ennek negatív hatása főként a pedagógusképzésben és műszaki területen, illetve a vidéki egyetemeken érződött. A mostani lépés tehát korrekciónak is felfogható. A másik liberálisnak mondható változtatás, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból 100 pontot mostantól az egyetemek saját belátásuk szerint adhatnak. Visszatérhetnek a korábban elterjedt szóbelik rendszeréhez, de más szempontokat is figyelembe vehetnek a diákok rangsorolásakor – akár szociális szempontokat is. Ebben az írásban először áttekintjük, hogy hogyan működik a hazai felvételi rendszer, miként változott az elmúlt években, majd kitekintést adunk a nemzetközi trendekről, amelyek mögött gyakran tudományos kutatások állnak.
Igazán furcsa improvizált páncélvadászt építettek az ukránok egy MT-LB páncélosból és egy MT-12 Rapira 100 milliméteres páncéltörő lövegből. Az eredmény nagyon ronda és nem is biztos, hogy hatékony.
Kedd este észlelték először a német hatóságok azt, hogy jelentősen lecsökkent a nyomás az Északi Áramlat gázvezetékeken. A nyugati államok orosz szabotázsra gyanakodnak, Dánia légiereje pedig nemrég felvételeket közölt arról, amint a földgáz feltör a tenger felszínére.
A lakosság nagy része nem tud már pénzt félretenni a rendkívüli áremelkedés, például a megnövekedett rezsi miatt Németországban. A BVR bankszövetség becslése szerint a megtakarítási ráta 2014 óta először egyszámjegyűre csökkenhet az idén.
Az Ukrajnából érkező menekültek hozzájárultak ahhoz, hogy Németország népessége az eddig látott legmagasabb szintre emelkedett - közölte a szövetségi statisztikai hivatal, amely szerint jelenleg több mint 84 millió ember él az Európai Unió legnépesebb országában - számolt be róla a Reuters.
A német hatóságok tegnap esti információi szerint hirtelen nyomáscsökkenést észleltek az Északi Áramlat 1 vezeték mindkét ágában, illetve az Északi Áramlat 2-nél is. Egyelőre dolgoznak a szakemberek az ügy felderítésén, de nem kizárt, hogy célzott támadás történt az infrastruktúra ellen. Több elmélet is van arról, hogy ki lehet a felelős a nyomáscsökkenésért, az egyik szerint "önmerénylet" történt és Oroszország robbanthatta fel a vezetékeket azzal a céllal, hogy megosztottságot szítson a nyugati szövetségesek között és bizonytalanságot keltsen a piacokon, hogy ismét feljebb tornássza a gázárakat. A német szóvivők szerint egyébként a gázszállításokra nincs hatással a nyomáscsökkenés, az európai gázár sem reagált érdemben a fejleményre.
Németországban egyre többen veszítik el a kedvüket a munkától a Yougov közvélemény-kutató intézet felmérése szerint, amit a HDI biztosító idézett a kedden publikált éves foglalkoztatási tanulmányában.
Aggodalmát fejezte ki Németország versenyképessége miatt a dpa hírügynökségnek adott interjúban a Daimler Truck haszongépjármű-gyártó vállalat üzemi tanácsának elnöke. Michael Brecht átfogó terv kidolgozását várja el a politikusoktól az elektromobilitásra való átálláshoz, vállalatától pedig nagyobb beruházásokat a technológia meghonosítása érdekében.
Az Európai Központi Bank nem fogja legújabb vészhelyzeti programját arra használni, hogy olyan országok kötvényeit vásárolja meg, amelyek "szakmai hibákat" követnek el - mondta Christine Lagarde, a jegybank elnöke hétfői meghallgatásán az olasz választásról szóló kérdésre válaszolva a Reuters tudósítása szerint.