Egy átlagos férfi 3,5 évvel, egy nő pedig 5,5 évvel idősebben megy nyugdíjba ma, mint a mélypontot jelentő 1998-as évben. Az eredményeket összevetve a "hivatalos nyugdíjkorhatárral" szintén látható, hogy a demográfiai szorításban a nyugdíjrendszer egyre következetesebb lett.
Magyarország nem kerülte el a gyermektelenségi csapdahelyzetet, a halogatás következményeként jelentősen növekedni fog a gyermektelenek aránya - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A Demográfiai Kutatóintézet igazgatója szerint az öregedés felgyorsulása fontos jelzés a döntéshozóknak, de nem a demográfusok dolga meghozni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos döntéseket. Arra azonban felhívta a figyelmet: a férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége oda vezet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága gyorsabban romlik el. Be kell látni, hogy ilyen intézkedésekkel mindenkinek rosszabb lesz egy idő után - húzta alá.
A bolgár parlament elfogadta a nők és férfiak nyugdíjkorhatárát 2037-ig fokozatosan 65 évre emelő törvényt.
Egyre többen dolgoznak Németországban 65 éves koron túl is, és a korosztályban tíz év alatt megduplázódott az állásban lévők aránya - közölte Roderich Egeler, a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis elnöke.
Felizzott a levegő a magyar nyugdíjrendszer körül a szakszervezetek népszavazási kezdeményezése miatt. Azt szeretnék elérni, hogy a nők után a férfiak is élhessenek a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségével. Nem árt ezért felidézni, hogy hol is áll most a korhatár és hogyan fog változni a következő években.
Ha sikeres lenne a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazása érdekében tervezett referendum, akár nyugdíjcsökkentéssel is számolhatnak az öregségi ellátásban részesülők - figyelmeztetett Varga Mihály az origónak adott tusnádfürdői interjújában.
A becslések szerint ötven év múlva 7,9 millióra csökken Magyarország lélekszáma, a lakosság elöregedése miatt pedig idővel muszáj lesz felemelni a nyugdíjkorhatárt - mondta a Napi Gazdaság szombati számában megjelent interjúban Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.
Ahogyan már azt korábban sejteni lehetett, a vártnál jobb egyenleggel zárta a költségvetés a tavalyi évet. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig csütörtökön közzétette a részletes államháztartási adatokat, amiből kiolvasható például, hogy a főbb költségvetési kiadási sorok hogyan teljesültek. Akadnak érdekes tételek. A kiadások összességében egyébként magasabbak lettek a tervnél és a 2013-as teljesülésnél.
A portugál miniszterelnök péntek esti bejelentése alapján a kormány mindent megtesz a költségvetési hiány csökkentése érdekében. A legújabb, következő három évre szóló 4,8 milliárd eurós csomag keretében például 65 évről 66 évre emelik a nyugdíjkorhatárt és megválnak 30 ezer közalkalmazottól.
Kihirdette a kormány a közlönyben.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
