Alig pár nappal azután, hogy befejezte az ETrade Financial brókercég megvételét, a Morgan Stanley bejelentette, hogy 7 milliárd dollárért megveszi az Eaton Vance alapkezelőt – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Kiderült: nagyon nehéz kirobbantani az embereket a bankbetétekből, Európa-szerte csak kevés országban történt előrelépés ez ügyben. Érdekes, hogy míg az utóbbi években a legtöbb európai ország lakosa leépítette kötvénybefektetéseit, a magyarok kilőttek: sehol máshol nincs olyan nagy arányban kötvénybefektetés a lakosság megtakarításai között Európában, mint itthon. Rossz hír viszont, hogy sehol máshol nem csökkent annyival a nyugdíjcélú megtakarítások aránya, mint Magyarországon.
A növekvő munkanélküliség miatt kieső adóbevételek és a csökkenő hozamok mind veszélyeztetik az európai nyugdíjrendszer jövőjét – írja a Better Finance adataira hivatkozva a Financial Times.
Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.
Felügyeleti fellépéssel nézhetnek szembe a dán és holland nyugdíjalapok, mivel az utóbbi időben egyre inkább a rövid távú hozamszerzésre összpontosítottak, a hosszabb távú célok pedig háttérbe szorultak. A felügyelet szerint ez nincs jól így – számol be a hírről a Bloomberg.
Milliók számára adhat józanító pofont a koronavírus-válság a Financial Times véleménycikke szerint, amely azt taglalja, hogy a jegybankok gazdaságélénkítő és a kamatok alacsony szinten tartására vonatkozó akciói nehezebbé teszik a nyugdíjalapoknak, hogy megkeressék a tagjaiknak a nyugdíjba vonuláshoz szükséges pénzt.
Új adókat vetne ki a dán kormány a bankokra és tehetősebb magánszemélyekre, hogy ebből teremtsék elő a pénzt egyes dolgozók korai nyugdíjaztatására – írja a Bloomberg.
Az amerikai Ketucky állama beperelte a Blackstone-t és a KKR-t is, mivel a két tőkealap nem elég, hogy csalódást keltő hozamokat mutat, túlzottan magas díjakat zsebel be – írja a Financial Times.
Európában átlagosan kevesebb mint egy évig tartják a befektetők befektetési alapjaikat, pedig többségük ajánlott befektetési időtartama ennél jóval hosszabb. Az Efama friss jelentése szerint a tavalyi részvény- és kötvénypiaci jó teljesítmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentős vagyonnövekedést könyvelhessen el az európai alapkezelői piac, amely így már közel 18 ezermilliárd eurónyi vagyon felett őrködik. Magyarország is kiemelkedett a kötvényalapok értékesítésében, de a számok csalókák.
Olaszország legerősebb maffiájához köthető kötvényekből vásároltak be milliárdos összegben külföldi befektetők – írja pénzügyi és jogi dokumentumokra hivatkozva a Financial Times.
A világ legnagyobb nyugdíjalapja rekordveszteséget jelentett az első negyedévben, ahogy a koronavírus felforgatta a globális piacokat abban az időszakban.
Hamarosan jelentős összeget boríthatnak a részvénypiacokra a nyugdíjalapok, a negyedéves átértékelések hatására ez az összeg elérheti a 170 milliárd dollárt a JP Morgan becslése szerint – írja a Financial Times.
Sok befektető, köztük intézményi szereplők is azért fektetnek magántőkealapokba, mivel magasabb hozamra számítanak ezekből az alapokból, mint a piacokról. A legfrissebb számok szerint a magántőkealapok azonban nem tudták felülteljesíteni az átlagos amerikai részvényindexek hozamát, cserébe viszont 230 milliárd dollárnyi teljesítménydíjat zsebeltek be az utóbbi 10 évben – írja a Financial Times.
Igyekeznek mindent megtenni az amerikai nyugdíjalapok annak érdekében, hogy elérjék a kitűzött hozamcélokat. Még akkor is, ha ez a tőkeáttétel növelését és kockázatosabb befektetéseket jelent - számol be a hírről a Financial Times.
Gyenge pénzügyi helyzetben van hét állami nyugdíjprogram Amerikában, félő, hogy 2028-ra kifogynak a pénzből és ezzel több ezer amerikai nyugdíjba készülő és már nyugdíjban lévő megélhetése kerül veszélybe – írja a Financial Times.
A kereskedelmi háború után új frontot nyitott Donald Trump amerikai elnök Kínával szemben annak állítólagos hanyagságaira hivatkozva a koronavírus ügyében: eltiltotta a legnagyobb amerikai állami nyugdíjalapot, hogy kínai részvényeket vehessen, miközben épen ezt fontolgatta. Mindezt elnöki rendelettel oldotta meg, amelyben nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva korlátozta az alap befektetési lehetőségét.
A márciusban látott jelentős részvénypiaci esések az amerikai nyugdíjrendszernek is odavágtak, a nyugdíjalapok összesített fedezeti aránya nagyot esett, ami azt jelenti, hogy problémába ütközhetnek az alapok a kifizetések teljesítésénél - számol be a hírről a Financial Times.
Ausztrália legnagyobb nyugdíjalapja 4 milliárd dollárnyi vészhelyzeti készpénzkivonást prognosztizál, miután az emberek a nyugdíjra félretett pénzükből igyekeznek átvészelni a koronavírus okozta helyzetet. A tőkekivonás főként azokat a nyugdíjalapokat hozhatja nehéz helyzetbe, amelyeknek tagjai a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben dolgoznak – írja a Financial Times.
51 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek világszerte a világ nyugdíjalapjai, amelyek tavaly a jó tőkepiaci környezetnek köszönhetően átlagosan több mint 15%-kal növelni tudták a nyugdíjpénzt. A Willis Towers Watson tanulmánya szerint komoly döntések és kihívások előtt áll a világ nyugdíjrendszere: egyre több pénzt allokálnak alternatív befektetésekbe a kötvények és részvények rovására, a következő 10 év meghatározó trendje a befektetésekben is a fenntarthatóság lesz. A legnagyobb nyugdíjpiacokon tavaly először haladta meg a járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogramok (DC) vagyona a járadékfizetésen alapuló programokét (DB), ez pedig újfajta helyzetet teremthet.