A neves brit lap, a Financial Times oldalán újra feltűnt Magyarország, most is a nyugdíjrendszer kapcsán, viszont régiós összevetésben. Az FT szerint a nyugdíjreform költségeinek elszámolása körüli vita vezetett a mostani helyzethez, a költségvetési- és adósság kritériumok teljesítése miatt több ország is visszalép a nyugdíjreformban. A magyarok és bolgárok mellett már a lengyelek is a járulékokhoz akarnak hozzányúlni, bár még döntés nem született.
A Financial Times hétfői számában Magyarországot is megemlítik, méghozzá nem is olyan kedvező szerepkörben. A szerzők szerint a nyugdíjrendszerben történt változások a korábbi megtakarítások lefoglalására építenek, az intézkedések pedig meglehetősen hasonlítanak az argentin negatív példára. Az FT szerint számos országban a magánpillér egy malacpersellyé vált, amit ha baj van fel lehet törni, elkerülve a népszerűtlen intézkedéseket. A brit lap szerint meglepő, hogy nem volt komoly visszhang az országban az intézkedéseket látva, azonban véleményük szerint még változhat a helyzet a jövőben.
Pénteken benyújtotta a kormány a nők kedvezményes nyugdíjazását is tartalmazó törvényjavaslatot, ezek szerint 40 év jogviszonyt követően a nők a nyugdíjkorhatárra való tekintet, és csökkentés nélkül elmehetnek nyugdíjba. Teljes jogú nyugdíjhoz legalább 32 éves munkaviszony kell, a gyermekneveléssel töltött idő be lehet számítani maximálisan 8 évig, viszont a 40 évet mindenképpen ki kell tölteni. A tanulmányi időt igaz itt nem számolják be, azonban a nyugdíj-megállapításnál már igen. Számításaink szerint jobb esetben a kötelező korhatár előtt 4-5 évvel is korábban mehetnek nyugdíjba a nők, ha teljesítik a feltételeket, míg most a kedvezmények - csökkentéssel egybekötve - 2-3 évről szólnak. A javaslattal több probléma is van, többek között az, hogy a korcentrumot csökkenti, a társadalom számára káros ösztönzők kialakulásához vezet, miközben nem csak nemek között tesz különbséget, hanem nemeken belül is.
A kormány a tegnapi napon benyújtott egy törvényjavaslat csomagot, amiben már tisztán lehet látni, hogy miképpen képzelik el a nők kedvezményes nyugdíjazását. Az előzetes terveknek megfelelően a korhatárra való tekintet nélkül, teljes jogú öregségi nyugdíjat legalább 32 év keresőtevékenység után vehetik igénybe a nők, ehhez jönnek még hozzá a gyermekneveléssel összefüggő időszakok. Itt például a tanulmányi időszak nem játszik, viszont a nyugdíjszámításnál már igen. Fontos változás még, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége két évvel kitolódik.
Argentínát követően egy újabb latin-amerikai ország nyúlt az államosítás eszközéhez, a kiszemelt áldozat pedig a nyugdíjrendszer. Bolívia elnöke ugyanis egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, ami az 1996-ban kialakított új rendszer visszaállamosítását teszi meg. Ezt meghaladóan osztogatásba is kezd az állam, a kezdőnyugdíj háromszorosára emelkedhet, míg a minimális nyugdíjkorhatár 65 évről 58 évre csökken.
Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke lemondott a tisztségéről, őt Bába Julianna követi, aki az AXA Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Nagy Csaba, aki az OTP Pénztárak vezetője csoporton belüli elfoglaltságával indokolta a lemondását, azonban a Napi Gazdaság szerint az OTP Bank vezetője nem akarta, hogy a bank neve gyakran elhangozzék a jövőben várhatóan elmérgesedő kampányban.
Egy lengyel lap szerint már egy kormányülésen is szóba került a nyugdíjjárulékok kérdésköre, a költségvetési hiány csökkentése érdekében pedig elképzelhető, hogy a magyar utat fogja választani Lengyelország is. A pénzügyminiszter viszont cáfolta ezeket a híreket Brüsszelben, szerinte még nem aktuális erről a kérdésről beszélni, hiszen még az elszámolási kérdések nem tisztázottak.
A PSZÁF kiadta a legfrissebb kockázati jelentését, a pénztári szektorral kapcsolatban pedig több érdekességet is találhattunk. Nem meglepő módon a felügyelet is komoly kockázati tényezőt lát a közelmúlt szabályozói változtatásaiban (járulékátcsatornázás, visszalépés megnyitása), azonban a jelentésben azt írják, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a pénztárak működőképessége fenntartható legyen. Ez azt is jelentheti, hogy a mostani befizetés arányos díjhoz képest vagyonarányos díj kerül bevezetésre. Az viszont sejthető, hogy a korábbiaknál szigorúbb szabályok mellett születik meg a szabályozás, tehát költségreformra szükség lesz, főleg a tagszervezésnél és a marketingnél.
Számos bizonytalanság kötődik a nyugdíjpénztári rendszer átalakításához, és amíg nem lehet tisztán látni, addig azt sem lehet tudni, milyen mértékű költségracionalizálásra lesz szükség - mondta el Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Véleménye szerint a különadó is fejfájást okoz a szektornak hosszabb távon, azonban az alapkezelő olyan új irányt vázolt fel magának, amivel több új ügyfelet is szerezhet, és ezzel a bevételei nőhetnek. A lakossági befektetők elérése a cél, hiszen az intézményi vagyonkezelési piacon a lehetőségek korlátozottak. A sikerre pedig az elmúlt 10 év során elért eredmények alapján és az ügynöki értékesítés beindulása esetén minden esély megvan. A lakossági ügyfeleket igyekszik megszólítani az alapkezelő az új, tőke és hozamgarantált befektetési alapjával, és ha minden a várakozások szerint alakul, akkor további kibocsátásokra is sor kerülhet.
Nem találta egyértelműnek a népszavazási kérdéseket, ezért ma leszavazta az Országos Választási Bizottság a szocialisták kezdeményezéseit a magánnyugdíjpénztári szektorban tervezett változtatások kapcsán. A párt az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
A Barclays angliai nyugdíjalapja, ami közel 20 milliárd fontos vagyont kezel úgy döntött, hogy a jövőben emelni fogja a feltörekvő piaci kitettségét. A számítások szerint akár a jelenlegi arányok a duplájukra is nőhetnek, azonban a nyugdíjalap szakértői szerint az időzítésen nagyon sok múlik. Az eszközallokációért felelős vezető szerint ezt meghaladóan érdemes lehet a dollár gyengülésére fogadni éppen a Fed állampapír-vásárlásai miatt, míg a hosszú táv miatt a magántőke és a fedezeti alap is jó hozamtermelő eszköz lehet.
A kormányszóvivő ma jelentette be, hogy a kabinet döntött, és a nők 2011-től nyugdíjba vonulhatnak 40 év szolgálati idő után. Számítások szerint ez komoly kiadásnövekedést jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap számára, aminek a fedezetét a 0.5 százalékpontos járulékemelés teremti meg.
A BAMOSZ legfrissebb, harmadik negyedéves adatai szerint az alapokban és azon kívül kezelt vagyon 9,323 milliárd forintra emelkedett. A közel 1,000 milliárd forintos növekedés döntő részét egy technikai tényező okozta, hiszen az egyik pénztár a vagyonkezelését az alapkezelőjéhez vitte át, így a statisztikákba csak most került bele a 460 milliárd forintos vagyon. A pénztárakhoz 150 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, a hozamok pedig nagyon szépen alakultak, az év eleje óta közel 10 százalékos hozamnak örülhetnek a befektetők. Az alapkezelőknek sem kellett szégyenkezniük, hiszen a befektetési alapokban kezelt vagyon szintén a pénztáraknak köszönhetően 200 milliárd forinttal emelkedett.
Egy találkozón több orosz vezető is a nyugdíjrendszert érintő kérdésekről beszélt, a végkövetkeztetés az lehet, hogy nem szabad átvenni a nyugat-európai mintákat politikai és társadalmi konszenzus nélkül. Az biztos, hogy Oroszországban sincs meg az állami pillérben a kiadásokhoz szükséges fedezet a bevételekből, ezért az államnak kell a rendszerbe pénzt tennie. A politikusok elzárkóztak a korhatáremeléstől, viszont a jegybank elnöke szerint nincs más út, csak a korhatáremelés, vagy a kezdőnyugdíjak garantált szintjének csökkentése.
Az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magánnyugdíjpénztárak hozamaikat 2010. első kilenc hónapjában. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint 2009. december 31. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban a Növekedési 9,5 százalék, a Kiegyensúlyozott 9,25 százalék, a Klasszikus portfóliók pedig 6,01 százalék átlagos hozamot értek el. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé.
Heteken belül rendezné a járulékok sorsát a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztésének idejére a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: a kormány szeretné meggyőzni arról az embereket, hogy az államnál nagyobb biztonságban van a pénzük. Úgy vélte: az állami rendszer akkor lehet vonzó, ha a befizetések követhetőek, vagyis szükség van az egyéni számlás rendszerre. Az energiaár-moratóriumról szólva Lázár János azt mondta: még folynak a tárgyalások, így nem lehet tudni, hogy meddig marad érvényben, de a kormány szeretné minél jobban meghosszabbítani.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nem tartja indokoltnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések állami kasszába való terelését. Szerinte ez a lépés csak időlegesen hidalja át azt a hiányosságot, hogy a kormány nem vágta vissza a kiadásait. Erről a Gazdasági Rádió Nap Vendége műsorában beszélt.
Már nem csak a kijelentések szintjén jelenik meg az 1 millió fős foglalkoztatottság bővítés, hiszen a legfrissebb 2011-es költségvetési javaslathoz tartozó nyugdíjrendszert érintő 50 éves előrejelzés ezzel a nagyon kockázatos előfeltevéssel élt. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege részben ennek, részben a visszalépések megnyitásának és az önkéntes második pillérnek köszönhetően 2020-ra egyensúlyba kerül. Viszont mivel az államnak a jövőben magasabb nyugdíjat kell kifizetnie a korábban vegyes rendszer tagoknak, ezért gyorsan el fog romlani az egyenleg, amit az államnak kell majd kipótolnia. Véleményünk szerint átlagos visszalépéssel számolhattak a becslés elkészítésénél, miközben az is biztos, hogy sokkal rosszabb a helyzet, ha a drasztikus foglalkoztatás-bővítést kivesszük a rendszerből.
Napokon belül kiderülhet, hogy milyen feltételekkel léphetnek vissza a tagok az állami nyugdíjrendszerbe, legalább is ezt mondta Szíjjártó Péter a TV2-n. A miniszterelnök szóvivője szerint a nemzetgazdasági miniszter néhány nap múlva az előterjesztést is ismerteti, ami tartalmazni fogja az átlépés és nyilvántartás szabályait.
A kormány a magánnyugdíjpénztárakból - az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők révén - érkező portfóliót fokozatosan, és folyamatosan értékesíti, hogy ne okozzon zavart a piacokon, mondta Naszvadi György a Gazdasági Minisztérium államtitkára kedden egy budapesti háttérbeszélgetésen, a Reuters tudósítása szerint - írja az MTI.
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek... 
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
