• Megjelenítés

nyugdíj

A nyugdíjreform az egyik legfontosabb dolog Csehországban

A csehek évekkel ezelőtt még a régióban egész jól álltak, azonban az utóbbi években a csillagok kedvezőtlen állása miatt lemaradtak a tőzsdei versenyben. Miközben a lengyelek a kötelező nyugdíjalapokra vonatkozó befektetési korlátok, valamint az állami vállalatok privatizálása miatt Európa élvonalába kerültek, addig a cseh tőzsde kispályássá vált, a tőzsdén forgó vállalatok száma drasztikusan visszaesett. Szakértők szerint a lengyelek példájából tanulva a kormánynak lépnie kell, egyrészt jó lenne a nyugdíjreformot folytatni egy új kötelező pillér bevezetésével, miközben az önkéntes nyugdíjalapokra vonatkozó hozamgaranciát is meg kéne szüntetni, hiszen az arra ösztönzi a szereplőket, hogy kisebb kockázatot vállaljanak.

"A Fidesz feladhatja a büszkeségét" (interjú)

Közgazdaságilag értelmetlen az Európai Bizottság javaslata, ami szerint a jövőben csak feltételekkel és átmeneti időre lehetne elszámolni a nyugdíjreform költségeit - véli Simonovits András nyugdíjszakértő, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. A Portfolio.hu-nak adott interjújában a szakember elmondta, hogy a legsürgetőbb a járadékszolgáltatás kérdéskörének tisztázása, jelen helyzetben pedig valószínű forgatókönyv, hogy a kormány a 2009-es törvénycsomaghoz fog visszatérni. Simonovits András szerint az állami pillért finomhangolással sokáig fent lehet tartani, a kulcskérdés a bizalom, viszont 30 év múlva elképzelhető, hogy csak bevándorlással lehet a rendszert egyben tartani, annak minden hátulütőjével együtt.

Nyugdíj: nem lehet boldog a kilenc tagország

Csalódottan nyilatkozott tegnap a lengyel pénzügyminiszter, az Európai Bizottság túlköltekező országokra vonatkozó javaslata ugyanis a nyugdíjreformban érdekelt országoknál meglehetősen szigorú. A pénzügyminiszter szerint nem megfelelő a szabályozás, hiszen az visszatartó erővel bír, miközben azt is kifogásolta Jacek Rostowski, hogy az EU maximum 4 százalékos hiányig lenne elnéző. Magyarország esetében a feltételek annyira korlátozóak, hogy ekkora mozgástérre nincs lehetőség, sőt több szempontból is azt lehet mondani, hogy mindösszesen néhány tized százalékpontos teret kaphat a kormány, ami valós könnyítést nem jelent.

Brüsszel akarata kivégezheti a növekedést

Az új tőke-megfelelési szabályrendszer több kockázatot is hordoz magában, a belga nyugdíjalapok szövetségének elnöke szerint az új rendszer arra kényszeríti a piaci szereplőket, hogy rövid távon gondolkozzanak és fektessenek be. A nyugdíjalapoknál mindez azt jelenti, hogy túlságosan sok kötvényt kellene tartani, ami kötvénypiaci buborék kialakulásához vezethet, illetve csapást mérhet az EU gazdasági növekedésére.

Nem kap nagyobb mozgásteret a kormány? - Itt a jelzés Brüsszelből

Az Európai Bizottság (EB) nyilvánosságra hozta a túlköltekező államokkal szembeni szigorítási tervezetét, ez pedig azért is érdekes, mivel a törvényszövegben szó van a nyugdíjreformot bevezetett és majdan bevezető országokról. Az EB részben visszanyúlt a 2004-es megoldáshoz, azonban most a hivatalos statisztikákat nem lehet "átírni", csak a Túlzott Deficit Eljárás esetében lehet könnyítésekkel számolni. A szövegből kiderül, hogy az EU nem osztogatja ingyen a kedvezményt, csak úgy veszik figyelembe a nyugdíjreform költségeit, ha a reformer országok csökkenő pályára állították korábban a hiányukat és az adósságukat, előbbi pedig ennek hatására közel lesz a 3 százalékos plafonhoz. A lényeg tehát az, hogy a hivatalos statisztikákból nem lehet levonni a nyugdíjreform költségeit, de ha Túlzott Deficit Eljárás indulna, vagy folytatódna egy adott országgal szemben, akkor Brüsszel figyelembe venné a reform okozta költségeket.

Megmenekült Magyarország? - Brüsszel elismerheti a nyugdíjreformot

Brüsszeli hírforrások szerint a nyugdíjreform költségei nem lesznek elszámolhatók a hivatalos statisztikákban, viszont a túlzott deficit eljárás alatt álló országok részben leírhatják majd a nyugdíjreform költségeit a szankciók életbe léptetése előtt. Még semmi sem biztos, viszont véleményünk szerint is ez egy valóban járható út, mind Magyarország mind az EU számára. A sok bizonytalanság ellenére, ha ez lesz valóban a végső megoldás, akkor az a helyzet is előfordulhat, hogy jövőre néhány százalékponttal magasabb lehet a hiány, bár ez nem feltétlenül lenne jó üzenet a befektetőknek.

Nyugdíj: a képviselők különbek az átlagpolgárnál

Az országgyűlési képviselők hamarabb és kedvezőbb feltételekkel mehetnek nyugdíjba, mint az egyszerű polgár. Az erről szóló, sokakat felháborító törvénymódosítást pár hónappal a kormányváltás előtt, a költségvetési salátatörvénybe csempészve tudták a lehető legalaposabban elrejteni a közvélemény elől - írja az Index.

A nyugdíjasok hozzák a vállalatokra a frászt

Az S&P kosárban szereplő vállalatok 11 éve nem voltak ilyen rossz helyzetben, legalább is, ha az általuk szponzorált nyugdíjalapokat nézzük. A vállalati nyugdíjprogramok a rossz befektetési teljesítmények és az alacsony kötvényhozamok miatt deficitesek, a hiány 400 milliárd dolláros, ennek egy részét pedig valamilyen módon a vállalatoknak kell kiegyenlíteniük. A Credit Suisse elemzői szerint még a várakozásokba nem épült be a nyugdíjkiadások előnytelen alakulása, ami sok esetben a nyereség akár 10 százalékát is elviheti.

A bizonytalanság felértékeli az alternatív nyugdíjmegtakarítási formákat

"A magánnyugdíj-pénztári rendszerrel kapcsolatos bizonytalanságok felerősítik az érdeklődést az egyéb hosszú távú befektetések iránt. Az emberek döntő többségének a 25-30 éves időtáv elég megfoghatatlan és nehezen tervezhető előre, ezért olyan alternatív megtakarítási lehetőségek irányában érdemes gondolkodni, amelyek hosszú, ugyanakkor még tervezhető időtávra szólnak" - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A következőkben a K&H Alapkezelő sajtóközleményét tesszük közzé.

Rövidtávú haszonért feláldozná a jövőt a Jobbik (Stabilitás)

Határozottan elutasítja a Jobbik magánnyugdíjpénztári rendszerre vonatkozó elképzeléseit a Stabilitás Pénztárszövetség. A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő érdekképviseleti szervezet szerint a Jobbik minden szakmai alapot nélkülöző javaslatait a 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több mint 2800 milliárd forintnyi egyéni megtakarításának elvonását eredményezné. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé változatlan formában.

Súlyos nyugdíjválság fenyeget, de az államosítás nem megoldás

Az Aviva csoport európai felméréséből nagyon borús kép rajzolódik ki, hiszen csak Magyarországon a következő 50 évben nyugdíjba vonuló 5 millió nyugdíjasnak átlagosan havonta 45 ezer forintot kellene félre tennie ahhoz, hogy a nyugdíjas éveiben az utolsó év keresetének 70 százalékát a nyugdíjban is megkaphassa. A helyzet nem megnyugtató, hiszen az Európai Uniós országok hiánya évente 1,900 milliárd euró, vagyis a 2010-es összesített GDP 19 százaléka. A legfontosabb, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a reformokat, illetve ezen felül kulcsfontosságú az öngondoskodás, az egyéneknek be kell látniuk, hogy nem számíthatnak mindig az államra - hangzott el a mai Aviva Életbiztosító sajtótájékoztatóján. Iván László az előadások után elmondta, hogy a Fidesznek nem célja a nyugdíjpénztárak államosítása.

Simán átment az alsóházon a nyugdíjreform tervezete

Megnyugtató többségének tudatában nem volt kérdés, hogy a francia parlament alsóházán átmegy a friss nyugdíjtörvény, aminek fő eleme a csökkentett összegű nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár emelése. A kormány szándéka szerint ezzel a lépéssel egy időre rendbe lehet tenni a rendszert, azonban figyelmeztető jel, hogy az erős tiltakozás miatt a teljes öregségi nyugdíjra jogosító korhatár nem emelkedik 65-ről 67 évre. A felsőház várhatóan október elején kezdi meg a vitát a törvénytervezetről, mait novemberben fogadhatnak el.

Új nyugdíjtörvényt fogadtak el Romániában az IMF hitelért cserébe

Az IMF hitel következő részletének lehívása felgyorsította a román kormányt, a Nemzetközi Valutalap ugyanis szeptember végéig adott határidőt az országnak, hogy rendbe tegyék a nyugdíjrendszert, és rendezzék a magáncégek felé a tartozásukat. Tegnap a parlament elfogadta a nyugdíjkorhatár emelését 65 évre, miközben a jövőben csak azok lesznek állami nyugdíjra jogosultak, akik legalább 15 éves szolgálati időt fel tudtak mutatni. A kormány ezen felül a fennálló tartozás felének kifizetését is tudta bizonyítani az IMF felé, tehát nagy valószínűséggel minden feltételnek eleget tud majd tenni Románia a szeptember 24-i határidőig.

Év végéig elkészül a Stabilitás Pénztárszövetség Magatartási kódexe

A Stabilitás Pénztárszövetség megkezdte tagjai számára egy Magatartási kódex kidolgozását, amely többek között a nyugdíjpénztári be- illetve átléptetések körüli esetleges anomáliák visszaszorítására is választ jelenthet. A Magatartás kódex kialakításakor figyelembe fogják venni a PSZÁF vezetői levelét is, ami a tisztességtelen marketingakciókat ítéli el. A következőkben a Stabilitás Pénztárszövetség sajtóközleményét tesszük közzé változatlan formában.

Orbán Viktor: aktuális lehet a nyugdíjpénztárak államosítása

A jövő évi deficitcél a hétfői kormányfői beszéd után megint központi kérdéssé vált, annál is inkább mert ellentmondás látszik Orbán Viktor és a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium között. A kormányfő szerint, ha elbukik a nyugdíjreform elszámolásának ügye Brüsszelben, akkor el kell gondolkozni a nyugdíjpénztárak államosításán, hiszen enélkül Orbán jelzése szerint nem lehet tartani a 3 százalékos deficitcélt. Az NGM szerint viszont ha törik, ha szakad jövőre meglesz a deficitcél, függetlenül az elszámolási kérdéstől. Vélhetően csak egy retorikai fogás volt a hétfői intermezzo, a kormányfő nyomást akart így is gyakorolni az EU-ra, miközben a közeledő önkormányzati választások is jó okot szolgáltattak a nyugdíjpénztárak elleni támadásra.

PSZÁF: súlyos anomáliák vannak a nyugdíjpénztárak tagszervezésében

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem nézi jó szemmel, ha pénztár és a milliárdos összegeket kereső tagszervezők nem a pénztári tevékenység jellegére, és nem a pénztár által nyújtott jelenlegi és jövőbeni szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt, vagy a leendő tag számára nyújtott információk megtévesztőek. Ezt meghaladóan az is elfogadhatatlan, hogy a pénztárak olyan akciókkal próbálják a tagokat rávenni a pénztárválasztásra, amik a hosszú távú érdekeikkel nincsenek összhangban. A következőkben a PSZÁF vezetői körlevelét tesszük közzé.

Lehetetlenség fenntartani az 50 éves nyugdíjkorhatárt

Hamarosan nyugdíjreformra kényszerül Észak-Ciprus is, a mindössze 300 ezer lakosú köztársaság az egyre több nyugdíjas és egyre magasabb munkanélküliség miatt kényszerül korhatár-emelésre. A társadalombiztosítás bevételei nem bírják a nyomást, a kiadásoknak mindössze a 75 százalékára van fedezet, azonban ez nem is lehet meglepő, hiszen az országban jelenleg mindössze 50 év a kötelező nyugdíjkorhatár. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium több alternatív javaslatcsomaggal áll elő ezen a héten, a kormány támogatása mellett várhatóan már az év végén már új törvény lesz.

A fiaskó sem tragédia nyugdíjügyben

Matolcsy György nemrég jelentette be, hogy október végén elbírálhatják a kilenc tagország - köztük Magyarország - javaslatát, miszerint a deficitmutatókban el kéne számolni a nyugdíjreform költségeit. A Portfolio.hu utána próbált járni, hogy milyen utat választottak az EU-s országok az elmúlt évtizedekben a nyugdíjrendszer kiigazítására, ebből pedig az derül ki, hogy a kérelmező országok a becslések szerint jobban állnak, mint az átlag. Magyarország helyzetét ismerve talán arra sincs szükség, hogy a kérésünk átmenjen, elég ha csak az EU a szigorúbb szabályok megalkotásakor figyelembe veszi, hogy egyes országok éppen az EU, a Világbank és az IMF tanácsai alapján már a válság előtt évekkel-évtizedekkel ezelőtt olyan reformot hoztak, amelynek a látható eredményei csak évtizedekkel később jönnek ki.

Kudarcra van ítélve a kormány terve nyugdíjügyben

A múlt keddi Ecofin tanácskozás után egyre valószínűtlenebb, hogy elfogadják a kezdeményezésünket, miszerint a nyugdíjreform költségeit a hivatalos statisztikákban is el kéne ismerni. A vezető tagországok, akik komoly költségvetési hiánnyal küszködnek nem szívesen adnák beleegyezésüket egy ilyen javaslatra, és mivel csak úgy mehet át a kezdeményezés, hogy mindenki elfogadja, nem nagyon van remény. Szakértők szerint a nagyok negatív piaci reakcióktól félhetnek, ezt a kétséget pedig nem nagyon lehet eltűntetni, még úgy sem, ha tovább folynak a tárgyalások.

50 milliárdot vesztettek a pénztártagok, de aggodalomra nincs ok

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak 2010 második negyedévében 48 milliárd forintos (vagyonarányosan 1.7 százalékos) veszteséget szenvedtek el, azonban a kezelt vagyon 40 milliárd forinttal emelkedni tudott. A befektetői hangulat nem volt kedvező a második negyedévben, a BUX például 13.2 százalékot veszített értékéből, míg a hazai államkötvények is 2 százalék feletti értékcsökkenést könyvelhettek el. A környezet kedvezőbb alakulása viszont reményt adhat, nem beszélve arról, hogy 2010 első félévében 4.5 százalékos vagyonarányos hozamot értek el a pénztárak.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility