A következő hónapokban komoly felhajtóerőt generálhatnak a hazai részvény- és kötvénypiacokon a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló, tavaly augusztusban hatályba lépett kormányrendelet devizamegfeleltetési szabályokra vonatkozó rendelkezései - véli Pillár Zsolt, a mintegy 109 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyont kezelő Generali Alapkezelő befektetési igazgatója.
A német autógyártó a válságra való tekintettel kötött üzletet 3 milliárd font értékben biztosítókkal, az Angliában fenntartott nyugdíjalap esetében ugyanis nem akarnak váratlan meglepetéseket. A Deutsche Bankkal és egy viszontbiztosítói csoporttal kötött megállapodás részeként a hosszú élet kockázata ellen védte be magát a cég. Nem kis költsége lenne ugyanis annak, ha a 60,000 angliai nyugdíjas az előzetes várakozásokhoz képest tovább élne. Szakértők szerint az üzlet abszolút rekordnak számít az utóbbi években beinduló piacon, a nagy sikerre való tekintettel pedig további megállapodásokra van kilátás, csak Angliában 10 milliárd font feletti összértékben.
Az idősek akár egyheti nyugdíjuknak megfelelő prémiumot is kézhez vehetnek az év végén, amennyiben marad a jelenlegi kormány által folytatott költségvetési politika - mondta Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje csütörtökön Budapesten az MTI értesülései szerint. Több okból is kétkedéssel fogadjuk a bejelentést, egyrészt a hatályos törvények szerint nincs lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni, másrészt az egyheti nyugdíj kifizetése minden nyugdíjasnak körülbelül 50 milliárd forintos tételt jelentene, ami még szigorú költségvetési politika mellett sem engedhető meg.
A kormány aktualizált konvergencia programja alapján idilli kép tárulhat elénk, hiszen a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya hosszabb távon nem állítja megoldhatatlan feladatok elé a költségvetésünket. Csakhogy a válság káros hatásai miatt rövid távon nem tud érezhetően csökkenni az állami pillér hiánya, hiszen az azonnal jelentkező kiadáscsökkentést (13. havi nyugdíj elvételét) szinte teljes egészében elnyeli a bevételcsökkenés, és még akkor nem is volt szó a GDP csökkenéséről. Nem szabad elfelejtenünk, hogy normál esetben nem a nyugdíjpillérekben kell gyors eredményekre törekedni, hiszen azok túl nagy károkat okozhatnak, hanem meg kell próbálni tompítani a beavatkozás fájdalmait. Éppen ezért döntött a kormány olyan intézkedések mellett, amik lehetővé teszik a leendő nyugdíjasoknak, hogy felkészülhessenek.
A magyar származású francia elnök, Nicolas Sarkozy még ebben az évben végre akarja hajtani a nyugdíjreformot, hiszen a válság komoly lyukat hagyott az állami pillérben, a bőkezű jóléti rendszert pedig a jelenlegi formájában nem lehet fenntartani. A szakszervezetek és a lakosság nem nagyon örül a tervezett változtatásoknak (például korhatáremelésnek), éppen ezért az elnök kész tárgyalásokat folytatni az ellenzékkel, és az érdekképviseletekkel. Sarkozy nem akarja erőszakkal átnyomni a törvényhozáson a várhatóan szeptember környékén nyilvánosságra kerülő törvényt, azonban a hiányt nézve elkerülhetetlen a paraméterek megváltoztatása, ha törik, ha szakad.
Több nyugdíjalap közösen lépett fel csütörtökön a Morgan Stanley ellen, véleményük szerint tavaly túlságosan magas bónuszokat fizettek ki. Az alapok azt sérelmezték, hogy a befektetési bankház a lehető leggyorsabban visszatért a válság előtt alkalmazott bérezési rendszerre, miközben tudva levő volt, hogy a pénzügyi eredmények csak látszólagosak voltak, és csak a túlzott kockázatvállalással lehetett ezeket a teljesítményeket elérni.
A Nemzetközi Valutaalap nyomása is közrejátszhatott abban, hogy Emil Boc román miniszterelnök a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvénytervezetet fogadtatott el a kormánykoalícióval. Várhatóan még ebben a hónapban a parlament elé kerül a törvény, ami 2011 elejétől léphet életbe. A reformra többek között azért van szükség, mivel az IMF hitel feltétele volt a rendszer anomáliáinak megszüntetése. Az elhanyagolható többségben kormányzó koalíció igazi próbája lehet a törvénytervezet, ami szorosabb összhangot teremtene meg a befizetések és kifizetések között. A miniszterelnök szerint ennek fényében újra kell számolni a nyugdíjakat, és ha aránytalanságokat találnak, akkor elkerülhetetlen a járandóság csökkentése.
A kreatív könyvelésre hajlamos Görögország a szakadék szélén táncol, a kormány minden megpróbál megtenni a 10 százalék feletti költségvetési hiány lefaragására, azonban eddig a piac érthető okokból szkeptikusan fogadta a politikusok megszorító intézkedéseit. Tegnap a munkaügyi miniszter a nyugdíjrendszer megreformálásáról beszélt, többek között előkerült a korhatáremelés és a korai nyugdíjazás feltételeinek szigorítása is. Az IMF és az OECD már egy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet, hogy tarthatatlan a helyzet, az adófizetési morál, a foglalkoztatási anomáliák és a társadalom öregedése miatt 2050-re a nyugdíjkiadások a GDP 20 százalékát is elérhetik beavatkozás hiányában. A kormány a teljes társadalmi összeomlást kockáztatná, ha drasztikus nyugdíjcsökkentést hajtana végre, így vélhetően csak a legszükségesebb intézkedéseket hozzák majd meg. Utóbbi azért is valószínű, mivel az állami pillér paramétereinek megváltoztatásával gyors, és hatásos eredményeket nem lehet elérni.
Az OTP csoporthoz tartozó különböző pénztárak vezetői mondták el véleményüket a 2010-es esztendővel kapcsolatban a mai napon tartott szűk körű sajtótájékoztatón. Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a szabályozás többé-kevésbé megfelelő, azonban szükség van néhány területen változtatásokra. Például szükséges lenne még újabb portfóliókra, vagy például az átlépések szigorúbb szabályozására. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár esetében a 2010-es esztendő legfontosabb kihívása, hogy a tagok egyharmada most éri el a nyugdíjkorhatárt, vagy a 10 éves felhalmozási időt, ami után adómentesen vehetik fel a hozamokat. A taglétszám megőrzése érdekében Várnagy Anikó elmondta, hogy tárgyalásokat folytatnak kisebb pénztárakkal.
Spanyolország az elmúlt hetekben egyre többet szerepelt a híradásokban, a szorongatott helyzetben pedig a kormány szerint szükség lenne a nyugdíjkorhatár emelésére. A munkaügyi és bevándorlási miniszter korábban tényként közölte a korhatáremelést, azonban később a nyilatkozatot csak tervezetre módosította. Az ok egyértelmű, a munkanélküliség az egekben van, a szakszervezetek pedig minden erejükkel a változtatás ellen vannak, többek között ezért is kerül sor február 22-én országos demonstrációra. Szakértők szerint nem biztos, hogy át tudja verni a parlamenten a kormány az elképzelését, komoly vita várható, viszont ha nem is most, de két-három éven belül biztos, hogy reformra lesz szükség, ugyanis fenntarthatatlan az állami nyugdíjrendszer.
Napokkal ezelőtt hozta nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium a konvergencia programunkat, a tavaly májusi nyugdíjváltozások költségvetési vonzata pedig világosan kiolvasható a 62 oldalas dokumentumból. Tisztán látszik, hogy következő évtizedekben a GDP 3 százalékával költünk majd kevesebbet nyugdíjakra, a megtakarítás nagyobb része pedig az alacsonyabb nyugdíjemelésben bújik meg. Kevesen számolhattak utána, de az állam számára közel 10 százalékos spórolást jelent, ha a nyugdíjba vonulás utáni 15 évben csak reálérték megtartást ígérnek a svájci indexálás helyett. A minisztérium által közölt anyag ezen felül bizonyítékul is szolgálhat a kampányidőszakban, hiszen a megváltozott feltételek miatt teljesen értelmetlen nyugdíjkatasztrófával fenyegetni a népet, a kijózanító pofont ugyanis már megkaptuk.
Elmérgesedni látszik a helyzet Szlovákia és az Európai Bizottság között, utóbbi már figyelmeztette is a tagországot, hogy ha nem hagy fel a diszkriminatív nyugdíjszabályozással, akkor az Európai Bíróság fogja a szabálytalanságot kivizsgálni. Az EB azt kifogásolja, hogy a szigorú befektetési limiteket a szereplők csak úgy léphetik át, ha a Szlovák Nemzeti Bank beleegyezését adja, ez pedig káros a szabad tőkeáramlásra. A szlovákok azzal védekeznek, hogy a szigorú limitekre a kockázatok csökkentése miatt volt szükség.
A Towers Watson felmérése szerint is jól sikerült a 2009-es esztendő a nyugdíjalapoknál, a vagyon 15.1 százalékkal tudott növekedni, miközben a globálisan kezelt eszközök értéke elérte a 23,000 milliárd dollárt. A 2009 első negyedévétől megfigyelhető fordulat viszont egyelőre nem volt elegendő ahhoz, hogy a 2007-es csúcsokat elérjük. A felmérést készítő cég egyik vezetője szerint a jövőben változni fog a befektetők gondolkodásmódja, egy újabb válság értékromboló hatásának kivédése miatt ugyanis tudatosabban kell gondolkozniuk a szereplőknek, ez pedig befolyásolhatja többek között az erőforrás-elosztást is.
Simonovits András matematikus-közgazdász, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagja lesz ma este 7 órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. A beszélgetés központi témája a magyarországi nyugdíjrendszer átalakítása lesz. Kérdezzen Ön is a vendégtől!
Az Európai Parlament egyik speciális - a válság hatásait vizsgáló - bizottsága elé került tanulmány szerint komoly problémák előtt állnak egyes tagországok, hiszen a válság káros hatásai egy évtizeden belül megszűnhetnek, azonban a demográfiai változásokra nincs általános gyógyír. Az alapvető probléma a járulékfizetők és a nyugdíjas ellátásban részesülők közötti egyensúly felborulása, nevezetesen egyre kevesebb aktívnak kell majd egyre több nyugdíjast eltartania. Pontosan ezért, azoknak az országoknak, akik még nem tették meg a szükséges lépéseket, gyorsan kell cselekedniük, hiszen különben az állami nyugdíjpillér fenntarthatatlanná válik.
Kiemelkedő befektetési teljesítménnyel zárta 2009-et a magánnyugdíjpénzári szektor, a pénztárak túlnyomó többségét tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség szerint így a pénztárak "visszanyerték" a válság során korábban elszenvedett súlyos veszteségeket is. A pénztári vagyon a hozamoknak köszönhetően dinamikusan növekedtek, így az ágazat összesített kezelt vagyona elérte a 2400 milliárd forintot. Részben a tetszetős hozamoknak köszönhetően a visszalépésre jogosult tagság jelentős része a maradás mellett döntött, de így is több mint 50 milliárd forint vándorol át a költségvetésbe a pénztárakból.
A cseh nyugdíjrendszer fenntarthatóságával is problémák vannak, a Nemzetközi Valutaalap szerint érdemes lenne a politikusoknak megfontolniuk az állami pillér leépítését a feltőkésített magánpillér javára. A privatizációnak komoly költségei lehetnek, hiszen a váltás levezénylésétől függően kevesebb bevétellel számolhat a tb rendszer, miközben a kiadások inkább emelkednek. A korhatáremelés a cseheknél is szinte biztos, a pénzügyminisztérium által felállított szakértő stáb pedig májusban publikálhatja a lehetséges nyugdíjreform koncepciókat.
Az utóbbi hetekben záporoztak a kormánypárti és ellenzéki kijelentések a nyugdíjrendszerről, a közbeszédnek pedig egyik pillanatról a másikra lett oszlopos tagja a névleges egyéni számlás rendszer (NDC). A vagdalózásban arra persze nem jutott idő, hogy egy átlagember megtudhassa, mit is jelent a bűvös NDC, ezért most ezt a feladatot magunkra vállaltuk. A cél, hogy mindenki számára érthetően bemutassuk a például Svédországban, Olaszországban és Lengyelországban működő rendszerek magját. A fő csapásirány mentén arra az MSZP által feltett kérdésre keressük a választ, hogy az embereknek van-e félnivalójuk egy esetleges nyugdíjkatasztrófától? A végső poént nem lelőve azért már lehet sejteni az elején, hogy ennyire rossz helyzetről nincs szó, viszont politikai célokra kiválóan alkalmas az NDC, mint megfélemlítő eszköz.
A szólás szabadsága című műsorban a két nagy párt között kialakuló nyugdíjvita került terítékre, az MTV pedig politikusokat és szakértőket is megszólaltatott a témakörben. A Fideszt Iván László képviselte, elmondása szerint nem tervezik bevezetni a svéd modellt, elgondolásuk már van a folytatást illetően, azonban ez egyelőre nem publikus. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke a nyugdíjak infláció feletti emelését hangsúlyozta ki (nyugdíjkorrekció, nyugdíjprémium), valamint a változatlan és svéd modell közötti eltérést. Véleménye szerint a mostani rendszer a szolidaritásra épül, amely segít a szegényeknek, ellentétben a Fidesz elképzeléseivel, ami például 70 évre emelné a nyugdíjkorhatárt. A szakma képviseletében Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke jelent meg, aki szerint csodát nem várhatunk a jövőben. A rossz foglalkoztatási adatok és alacsony születésszám mellett korlátozottak a lehetőségek, az egyéni számlás rendszer pedig egy reális alternatíva, ami minden kérdésre nem tud választ adni.
A Pénzügyi Szervezet Állami Felügyeletének adatai szerint közel 70,000 magánnyugdíjpénztári tag kezdeményezte a visszalépést az állami tb-rendszerbe. Egy tavalyi kormánydöntés értelmében 120 ezer ember léphetett volna vissza a tiszta állami rendszerbe, azonban az érintettek 58 százaléka mozdult csak meg. Többek között a Portfolio.hu számításai alapján egy magasabb visszalépési arány is indokolható lett volna a tagok szemszögéből. A következőkben a PSZÁF közleményét közöljük változatlan formában.
A KSH adatai alapján 642 ezer forint volt a bruttó átlagbér júniusban. Az átlagos bruttó fizetés 13,3 százalékkal...
A galléromnál fogva ráncigált vissza a vendéglőbe a pincér. Képzeljék el, loholt, futott utánam az utcán,... 
Egy cég valós piaci cégértékének számítása nem csupán számok és pénzügyi mutatók összegzése, hanem egy összetett... 
Tanulságos, milyen eltérések vannak a legnagyobb piaci kapitalizációval és a legnagyobb éves bevétellel rendelkező...
Szabó Lászlóval, a HOLD Alapkezelő alapítójával és jelenleg felügyelőbizottsági elnökével készített podcastot...
Vannak, teszem azt, a nagy német autógyártók. Akiknél - ha Elon Musk nem rúgja rájuk az ajtót a Teslával - lehet...
Áprilisban elindult minden magyarországi banknál a fizetési kérelem. Őszintén, szerintem nagyon kevesen tudnak róla...
Bírja a magyar gazdaság a drasztikus emelést?
Kijózanító beruházási adatok érkeztek.
Miért csökken a jegyzés?
