Új történelmi csúcsra ugrott ma a réz árfolyama a chicagói árutőzsdén, elsősorban a kínálattal kapcsolatos aggodalmak és a kereskedelempolitikai bizonytalanságok táplálják a ralit. De miért fontos ez a fém, és mi kellett ahhoz, hogy soha nem látott szintre kerüljön a kurzus, és miért sokkal olcsóbb a brit piacon a réz, mint az amerikain?
Az elmúlt hónapokban több kedvezőtlen fejlemény is borzolta a kedélyeket a zöld átálláshoz nélkülözhetetlen urán piacán: Kínában berobbant a DeepSeek mesterséges intelligencia modellje, ami megkérdőjelezte az adatközpontok magas energiaigényének narratíváját, ráadásul Donald Trump amerikai elnök vámpolitikája is fokozta a bizonytalanságot a piacon. A befektetők azonnal reagáltak, az urána ára beszakadt. A fundamentumok és a kereslet-kínálati kilátások ismeretében viszont arra lehet következtetni, hogy erőteljes túlreagálásról van szó, az áresés pedig vonzó beszállási lehetőséget jelenthet azoknak a befektetőknek, akik nem riadnak vissza a heves piaci mozgásoktól. Elemzésünkben több izgalmas lehetőséget is megvizsgálunk, amiken keresztül a befektetők kivehetik a részüket az urán-sztoriból.
A Trump-kormányzat új feltételeket szabna az Ukrajnával kötendő, elsősorban az ukrajnai ásványi kincsekről szóló megállapodáshoz – értesült a Financial Times.
A bizmut ára közel ötszörösére emelkedett, miután Kína exportkorlátozásokat vezetett be a nyersanyagra, válaszul az amerikai kereskedelmi intézkedésekre. Az ipari festékektől a védelmi iparig használt kritikus fém piaca jelentősen átrendeződött az elmúlt időszakban - írta meg a Bloomberg.
A Kongói Demokratikus Köztársaság kész partnerségre lépni az Egyesült Államokkal egy „ásványkincseket biztonságért” típusú megállapodás keretében – jelentette ki Félix Tshisekedi kongói elnök szerdán egy amerikai televíziós interjúban.
Az amerikai-ukrán megbeszélések egyik legkritikusabb pontja a nagyszabású nyersanyag-megállapodás, az elmúlt napokban sokkal kevesebbet lehet hallani erről.
A Ruanda által támogatott Március 23-i Mozgalom (M23) tuszi lázadószervezet folytatja offenzíváját a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében annak ellenére, hogy az előző nap Felix Tshisekedi kongói elnök és ruandai hivatali kollégája, Paul Kagamé azonnali tűzszünetet sürgettek.
Az orosz-ukrán háború lezárására irányuló törekvések egyik legfontosabb kérdése, hogy a nyugati hatalmak feloldják-e a szankciókat Oroszország ellen. Az Ukrajinszka Pravda számolt be a legfrissebb amerikai álláspontról.
A Szerbiában működő NIS olajvállalat ismételten hosszabbítást kér az Egyesült Államok kormányától, miután az eredetileg február végéig biztosított türelmi időt már egyszer március 28-ig meghosszabbították - tudta meg a Reuters. Az ügy hátterében az áll, hogy a vállalat korábban az orosz Gazprom többségi tulajdonában állt, így az USA január 10-én életbe léptetett olajszektort érintő szankciói közvetlenül érintették. A szerb kormány időt próbál nyerni a vállalat tulajdonosi struktúrájának átalakítására, miközben a horvát JANAF potenciális vevőként merült fel az orosz részesedés átvételére.
Donald Trump amerikai elnök szerdán olajipari vezetőkkel találkozik a Fehér Házban, hogy fellendítse a hazai termelést, miközben vámintézkedései nyomást gyakorolnak a nyersolaj árakra - jelentette a Cnbc.
Egy horvát felső vezető szerint a JANAF olajipari vállalat vásárolhatná meg a szerb NIS vállat orosz tulajdonrészét, amelyet amerikai szankciók fenyegetnek. Ez egy jelentős regionális összefonódást jelentene, amely Magyarországot is érintené, mivel a szerb vállalat kulcsszerepet játszik a térség üzemanyag-ellátásában. Amennyiben ez a kapacitás kiesne az amerikai tiltás miatt, az a régiós üzemanyagárak emelkedéséhez vezethetne Szijjártó Péter külügyminiszter szerint.
Oroszország igyekszik újraindítani az amerikai szankciók miatt megrekedt Arctic LNG 2 projektet. Ha sikerül, India lehet az egyik vevő, amely kedvezményes áron juthatna hozzá az orosz földgázhoz. Azonban a geopolitikai bizonytalanság továbbra is jelentős kockázatot hordoz magába, ezért nem egyszerű az üzletkötés - írta meg a Bloobmerg.
Az ukrajnai háború és a Közel-Kelet más részein zajló turbulens események miatt az utóbbi időszakban kevesebb figyelem vetült Donald Trump egyik legnagyobb vesszőparipájára, az iráni atomprogramra. A probléma viszont továbbra is fennáll, sőt, az elmúlt hetekben több váratlan fejlemény is történt a Közel-Kelet iszlamista hatalmával kapcsolatban. A háttérben pedig elkezdtek felbukkanni az Egyesült Államok legnagyobb riválisai is, de ez egyszerre több kérdést is felvet. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy mi a helyzet jelenleg az iráni atomalkuval, és milyen kilátásai vannak az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő problémának.
Gyorsan fejlődik a globális akkumulátorpiac, a kereslet meredeken emelkedik, az árak pedig tovább csökkennek, ez azonban a közeljövőben lassulhat a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint. Európa ellátási lánc ökoszisztémája még mindig viszonylag gyenge, szakképzett munkaerőből hiány van, gyártási költségei pedig 50%-kal meghaladják a kínai értékeket, így több itteni gyártó elhalasztja vagy törli bővítési terveit a jövedelmezőséggel kapcsolatos bizonytalanságok miatt. A kihívások ellenére az IEA szerint Európának van lehetősége versenyképesebb akkumulátoripart építeni.
Negyven napja nem érkezett amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) Kínába, ami az elmúlt két év leghosszabb ilyen időszaka. Ennek hátterében a Kína által bevezetett 15 százalékos vám áll, amely válaszlépésként született a Trump-kormányzat által újraélezett kereskedelmi konfliktusra.
Oroszország jelentősen növelni kívánja lítiumtermelését: a Reuters információi szerint 2030-ra évi 60 ezer tonna lítium-karbonát előállítását tervezik. A természeti erőforrások minisztériuma által bejelentett ambiciózus terv célja az importfüggőség csökkentése és a nagy kapacitású elektromos akkumulátorok gyártásának fellendítése.
A Lacq-ban épülő ritkaföldfém-újrahasznosító és -finomító üzem Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű beruházása, amely Kínán kívül egyedülálló kapacitással rendelkezik majd. Az évi 2 000 tonna mágneshulladék és 5 000 tonna bányászati koncentrátum feldolgozásával a gyár a globális ritkaföldfém-termelés 15%-át biztosíthatja, stratégiai szerepet töltve be az elektromos motorok és a megújuló energiák ellátásában. A projekt Japán és Franciaország támogatásával valósul meg, és a 2026-ra elkészülő üzem hosszú távon enyhítheti Európa nyersanyagfüggőségét.
Az orosz–ukrán konfliktus lezárására irányuló béketárgyalások legújabb fejleményei alapján egyre világosabb, hogy az energetikai kérdések döntő szerepet játszhatnak a közelgő fegyverszüneti vagy békemegállapodásban. A két ország közötti vita elsősorban a megszállt területek és a gazdasági ellentétek körül zajlik, ám a háttérben már javában folynak az egyeztetések az energiaipari megállapodásokról és a szankciók esetleges enyhítéséről is.
Az elektrifikáció egyik legfontosabb nyersanyagának, a kobaltnak az ára lőtt ki az elmúlt hetekben, ma pedig tovább folytatódik ez a tendencia. A meredek rali mögött a legfontosabb termelőország exportkorlátozása áll.
Két éve lépett tőzsdére a VERTIKAL Group Nyrt., amely az egyike azon kevés hazai vállalatnak, amely képes megvalósítani a körforgásos gazdálkodást. Több régióban látnak el komplex hulladékgazdálkodási feladatokat, gyűjtenek, szortíroznak, komposztálnak, hasznosítanak, ártalmatlanítanak. Mindezek mellett továbbra is növekszik a gyártói, ipari tevékenységük. A hulladék jelentős részét feldolgozzák és saját fejlesztésű, magas hozzáadott értékű terméket gyártanak. 2024-ben jelentős beruházást hajtottak végre dombóvári telephelyükön, amivel meghatározó mértékben fejlesztették és növelték a gyártási kapacitásukat. Termékeik számos gyártói szegmensben megjelennek, a háztartási kisgépek alkatrészeitől egészen a légiközlekedésben alkalmazott berendezésekben található műanyag alkatrészekig. A vállalat meghatározott célok és stratégia mentén növekszik, folyamatosan fejlesztik a feldolgozókapacitásukat, miközben erősödő K+F tevékenységet is folytatnak, és a már tőzsdére lépéskor is megfogalmazott Standard kategória mielőbbi elérését is megcélozhatják. A Portfolio Ferencz Kornélt, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosát kérdezte a tőzsdei működés kihívásairól, körforgásos gazdálkodásról, és arról, hogy hogyan értékelődik fel évről évre az újrahasznosított műanyag a piacon.