A nyugat-szerbiai Loznicában több száz tüntető gyűlt össze szerdán, hogy tiltakozzon a Rio Tinto tervezett lítiumprojektje ellen. A demonstrálók szerint a fejlesztés súlyosan károsítaná a környezetet.
A nyugati és a kínai befektetők eltérően reagáltak Peking legutóbbi gazdaságösztönző bejelentésére. Míg a kínai befektetők bizakodóak, addig a nyugati befektetők szkeptikusabbak az intézkedések hatékonyságát illetően. Az eltérő hozzáállás jól tükröződik a nyersanyagpiacokon, különösen a réz árfolyamának alakulásában.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette: kormánya mindent meg fog tenni azért, hogy helyreálljanak a gazdasági és általános kapcsolatok Oroszországgal, ha a háború még a kormányzása alatt véget ér – írja az Újszó.
Néhány magyar alapnak úgy tűnik, már most sikerült túlszárnyalnia a tavalyi magas hozamokat: a legjobb teljesítmények az év első kilenc hónapjában 20% felett vannak, ami a legtöbb esetben messze veri a magyar állampapírok által az év elején kínált éves kamatokat is. Nagyot mentek eddig idén az abszolút hozamú-, árupiaci- és részvényalapok, míg a tavalyi nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama vélhetően elmarad majd a 2023-as teljesítményektől. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén bőven találunk 10% felett teljesítő alapokat.
A Fehér Ház magas rangú tisztségviselőjének információi szerint Irán hamarosan ballisztikus rakétatámadást készül indítani Izrael ellen. A hírre hevesen reagálnak a piacok, többek között megugrott az olaj ára.
Mindig érdekes megvizsgálni, hogy a fontosabb tőkepiaci eszközök hogyan teljesítenek az év adott szakaszában, hiszen általában minden ilyen mozgás mögött izgalmas sztorik húzódnak meg. A nyersanyagoknál jelentős mozgásokat láttunk idén: míg a narancslé és a kakaó ára az ellátási problémák miatt felszökött, addig a rizsé a korábbi ralit követően az év második felében több tényező miatt esni kezdett. A nemesfémek, mint az arany és az ezüst, menedékeszközként funkcionálva teljesítettek jól a bizonytalan gazdasági környezetben, és a legfrissebb sztorik közé tartozik, hogy a krónikus alulteljesítés után nagy raliba kezdtek a kínai részvénypiacok.
Augusztusban még behúzták a féket, szeptemberben már a gázra tapostak a befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek. Hirtelen mindenki a részvényeket keresi most, hogy a Fed nagyobb kamatvágást jelentett be. Óvatosságra intenek azonban a hazai profik a forint kapcsán a friss portfólió-ajánlókban, a legtöbben úgy látják, érdemes felkészülni a gyengülésre.
A rézgyártók áringadozásra figyelmeztetnek, amely a tiszta energiaátálláshoz létfontosságú fém piacát érinti – jelentették be az iparág legfontosabb éves eseményén, a London Metal Exchange héten a Financial Times szerint. A rezet sokan a világgazdaság egyik legfontosabb indikátorának tekintik, mivel széles körben használja fel a feldolgozóipar.
A réz és a cink ára jelentősen emelkedett a londoni fémtőzsdén, elérve az elmúlt négy hónap legmagasabb szintjét. A növekedés hátterében Kína gazdaságösztönző intézkedései állnak, amelyek várhatóan növelik a keresletet a világ legnagyobb fémfogyasztó országában.
A zöld átállás miatt jó befektetés lehet az ezüst, a réz és az urán - ebben nincs semmi újdonság, ezt régóta tudjuk, a piacok is tudják, az árfolyamok már meg is ugrottak. Van azonban egy terület, ami mostanáig méltatlanul a radar alatt maradt a befektetők és a köztudat számára: tulajdonképpen három olyan betűről beszélünk, ami akár elhozhatja a következő világháborút is. Ez a három betű a CRM, ami a Critical Mineralst, azaz kritikus nyersanyagokat jelöli. A tét nem kicsi: a gazdasági fejlődéshez és a dekarbonizációhoz nélkülözhetetlen anyagok birtoklása vagy hiánya hosszabb távon a globális erőviszonyok átrendeződésével jár, szélsőséges esetben véres nyersanyag-háborúkhoz is vezethet a kritikus nyersanyagokért folyó küzdelem. De itt a jó hír: szeptember elején megtört a csend, és végre egyre nagyobb fókuszt kezd kapni a téma a legfelsőbb körökben. A lényeg: sürgősen diverzifikálni kell a kínai kitermeléstől, ha Európa és Amerika el akarja kerülni a szélsőséges függőségi helyzetet. A jó hír: vannak nyugati cégek, akik már évek óta ezen dolgoznak. A még jobb hír: akár az évtized befektetési lehetőségét is kínálhatja ez a helyzet.
A nyugati országok összefognak a kritikus ásványkincsek piacán Kína befolyásának ellensúlyozására. A 14 országból és az Európai Bizottságból álló Minerals Security Partnership (MSP) új finanszírozási hálózatot mutat be New Yorkban, amely a nemzetközi együttműködés és a magánbefektetők bevonását célozza - tudósított a Financial Times.
Tegnap írtunk arról, hogy még a héten csődvédelembe menekülhet az ételes műanyag dobozairól ismert Tupperware. A vállalat most úgy döntött, hogy csődeljárást kezdeményez.
Újabb mérföldkőhöz érkezett Paks II. építése, az 5-ös blokk alatt befejeződött a talajszilárdítás, és néhány hónapon belül megtörténhet az első betonöntés is. A nyár végén 4000 kilométeres út után megérkezett az első nagyberendezés, a 730 tonnát nyomó olvadékcsapda, amely egy egyedülálló biztonságtechnikai innováció is egyben. A nyári hőhullámok a Duna hőmérsékletét is jócskán megemelték, a vízszintet pedig csökkentették, de ez Paks II. működését hosszútávon sem fogja befolyásolni, a tervezés során a legpesszimistább forgatókönyveknek megfelelően alakították ki a hűtőrendszert. Bár a projekt összköltségének 80%-át orosz hitel biztosítja, az előtörlesztésekkel Magyarország gyakorlatilag költségvetési forrásból fedezi az építkezést. A szakemberek szerint az első blokk a 2030-as évek elején kapcsolódhat be az országos villamosenergia-hálózatba. A Paks II. projekt aktualitásait, az atomenergia globális és hazai szerepét, a 40%-os magyar beszállítói arány megvalósíthatóságát az építkezésről szóló cikksorozat első részében Rákóczi Péterrel, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatójával tekintettük át.
Háborúk. Megint egy cikk a háborúkról. Tudom, Önökkel olvasom én is folyton, amint egy újabb neves szakértő háborút jósol, akár a Közel-Keletre, akár Európába, és úgy egyáltalán, a nagy Harmadikat a világnak. Előre bocsátom, ez írás is, ha csak nyomokban is, de tartalmazni fog némi „háborús pszichózist”. E cikkben, illetve a remélten kibontakozó szakmai párbeszéddel azt kívánom megválaszolni, miért hallunk egyre többet galliumról, germaniumról, ritka földfémekről és olyan kritikus alap- és nyersanyagokról, amikről amúgy talán nem is kéne, s ezeknek mi köze a potenciális fegyveres konfliktusokhoz, vagy miért szerepel az Orbán Viktor által az elmúlt héten jelentősen reflektorfénybe helyezett Draghi-jelentésben sarkalatos pontként, hogy az EU-nak csökkentenie kell függőségét a létfontosságú ásványok terén.
Az orosz kormányzati és üzleti körökben komoly aggodalmat keltett Vlagyimir Putyin elnök váratlan javaslata a stratégiai nyersanyagok exportjának korlátozására vonatkozóan. A bejelentés, amely a nyugati szankciókra adott válaszlépésként hangzott el, számos kérdést vet fel a megvalósíthatóságról és a lehetséges következményekről. Ami talán a legizgalmasabb: egy ilyen exporttilalmi döntés egy nagyon izgalmas befektetési lehetőséget teremthet.
Többéves csúcsra emelkedett a kávé ára pénteken, a szakértők és piaci szereplők szerint az áremelkedés mögött a kedvezőtlen időjárási viszonyok, és ezzel összefüggésben az aggasztó globális termelési kilátások állnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: Moszkvának meg kellene fontolnia az urán, a titán és a nikkel exportjának korlátozását a nyugati szankciók megtorlásaként.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerdán felvetette annak lehetőségét, hogy Moszkva korlátozhatja bizonyos stratégiai nyersanyagok exportját válaszul a nyugati szankciókra. A bejelentés azonnal éreztette hatását a piacokon - írja a Reuters.