Ma hajnalban közzétette tavalyi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ám az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezően alakultak a fundamentumok a Mol körül, aminek köszönhetően a tavalyi harmadik negyedévesnél is erősebb számokat hozott a társaság. Pozitívan hatott az emelkedő gázár-környezet, a bányajáradék csökkentése, a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói felár. A menedzsment 2023-as előrejelzéseit is felülteljesítette a társaság, 2024-re viszont tovább csökkenő eredménnyel számol a cégvezetés.
Ma hajnalban tette közzé legfrissebb, negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A hazai olajvállalat a kutatás-termelési üzletágnak és a finomítói tevékenységnek köszönhetően jelentősen túlteljesítette az elemzői várakozásokat, a friss eredmények tükrében elmondható, hogy a vállalat minden fontos soron teljesítette a tavalyi üzleti évre meghozott célkitűzéseket.
Már 3,5 százalékkal feljebb került a mai kereskedésben a Richter részvénye, ezzel az emelkedéssel pedig soha nem látott csúcsra került az árfolyam. De mi áll a rali hátterében, és meddig folytatódhat innen az emelkedés? Ezeknek járunk utána cikkünkben.
Ahogy arról már beszámoltunk, a Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosította az extraprofitadóról szóló rendeletet, a fókuszban most a gyógyszergyártók állnak - de hogyan hatnak a bejelentett változások a hazai tőzsde egyik legjelentősebb vállalatára, a Ricterre, illetve hogyan reagál az árfolyam?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Romániának további jelentős adóügyi reformokat kell bevezetnie a bukaresti kormány által bejelentett költségvetési korrekciókon kívül ahhoz, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányt az uniós szerződések által előírt 3 százalék alá tudja szorítani.
Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját követően a világ legnagyobb cégei sorra jelentették be, hogy kivonulnak Oroszországból. A nagy fogadkozások ellenére egy jelentésből kiderül, hogy néhány ottmaradt cég komoly nyereséget termelt az elmúlt egy évben, amit próbáltak titokban tartani. A B4Ukraine és a Kijevi Közgazdasági Iskola által kiadott "Az üzlet a maradásban" című elemzése átfogó képet nyújt arról, hogy a kivonulást elodázó cégek mintegy 3,5 milliárd dollárnyi nyereségadót fizettek be az orosz költségvetésnek, mindezzel finanszírozva az ukrajnai háborút. Ráadásul a közölt adatok valószínűleg alulbecsülik a tényleges nyereséget, valamint nem tartalmazzák az alkalmazottak bérét vagy a hozzáadottérték-adót (áfa) terhelő adókat, amelyek további bevételt jelentenek Moszkvának.
Június 14-én újra zártkörű online klubot szervezünk a Portfolio Signature előfizetői program tagjai részére. A rendezvényen a megváltozó kamat- és adózási környezet hitelekre és befektetésekre gyakorolt hatását vizsgáljuk meg a téma vezető hazai szakértőivel. Az eseményen a részvétel a Portfolio Signature előfizetői program tagjai számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit ide kattintva lehet megtenni.
A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk tavaly november 19 és 29 között a világ legértékesebb autógyártójának összesen 5 044 000 részvényét adományozta egy jótékonysági szervezetnek - derült ki az amerikai tőzsdefelügyelethez tegnap benyújtott dokumentumból.
„Megszületett az alapvető megállapodás” a globális minimumadó ügyében, „így abszolút biztos vagyok benne, hogy októberre a teljeskörű megállapodás is meg lesz” – jelentette ki szombaton a velencei G20 pénzügyminiszteri csúcstalálkozó keretében Olaf Scholz. A német pénzügyminiszter (fenti képünkön) ezt már szerdán előrevetítette, ahogy azt is, hogy mindez komoly nyomást fog helyezni az alkuból egyelőre kimaradó uniós tagállamok között Magyarországra is és ő már akkor arra számított, hogy az adóalku végső keretei majd úgyis „behúzzák” a kimaradókat. Szombaton Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is ugyanerre utalt, illetve azt mondta: dolgozni fog azon, hogy enyhíteni tudja a kimaradó országok adóügyi félelmeit (szerinte ezek egy részét lehet is kezelni), de szerinte akkor is sikeres lesz a globális megállapodás, ha néhányan kimaradnak. Ennek oka, hogy az alkuba belépő országok összességében előnyösebb helyzetbe kerülhetnek bevételi fronton, a kimaradó országok államkasszája viszont olyan pénzektől eshet majd el, amelyeket be is szedhetnének, ha csatlakoznának a megállapodáshoz.
A most péntek-szombati velencei G20-csúcstalálkozón várhatóan rábólintanak majd a pénzügyminiszterek a globális minimumadó közelmúltban kialakított kereteire, így újabb fontos fázison megy majd tovább a terv, de sok fontos akadály tornyosul még előtte, hogy a világ nagy részében valósággá válhasson a szabályozás – mutat rá összefoglalójában a Reuters. A hírügynökség külön kiemeli, hogy 2022 első felében nyomás alá kerülhet a magyar kormány is, hogy változtassa meg eddigi álláspontját, miközben a szintén különutasnak tűnő ír és észt kormány meggyőzhetőbbnek tűnik.
130 ország támogatja Amerikát a globális minimumadó bevezetésében, aminek eredményeképpen világszinten egységesítenék a globális vállalatok megadóztatásának lehetőségeit és kereteit.
Egy kétpárti szenátorokból álló csoport közleményben bejelentette, hogy megállapodtak egy nagy összegű infrastruktúra-fejlesztő javaslatról, amely nem tartalmaz majd adóemeléseket. A javaslatot szélesebb körben is el kell majd fogadni.
Daniele Franco olasz gazdasági miniszter a mai G7-ülés után azt mondta, reméli, hogy a G20-ak körében is egyetértés születik - írja a Reuters.
A három hete megjelent 2022-es adócsomag karakteres eleme volt, hogy jelentős adókedvezményben részesítette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak támogatást nyújtó szereplőket. A Népszava írása szerint egy kormányzati javaslat ezt a kedvezményt hatalmas mértékűre, 300%-osra duzzasztaná.
Júliusra elfogadhatják az OECD-tagok a globális minimumadó koncepcióját, azaz a résztvevő vállalatok megszabnának egy minimum rátát, amely alá nem mehet a társasági nyereségadó egyik országban sem. A kezdeményezést sok vita övezi, főleg mert a tőkét alacsony adókkal bevonzó államok (az írek, Luxemburg, Hollandia, de részben mi is) nem szívlelik az ötletet. Sok a kérdés még az elképzeléssel kapcsolatban, de az UniCredit vezető közgazdásza szerint alapvetően ígéretes kezdeményezésről van szó - bár a megvalósítás szerinte nem elégséges. Az EU-ban viszont előbb-utóbb eljön az egységesedő adórendszerek kora, ellenkező esetben a közgazdász szerint a fiskális szabályoknak sincs sok értelme.
A kriptopiaci befektetőket alaposan megrázhatta a közelmúltban bekövetkezett hajmeresztő eladási hullám, amit elsősorban Elon Musk tweetjeinek és a kínai állam szabályozásának köszönhettünk. De ennek a többszáz milliárd dollárt elsöprő éremnek is létezik egy jó oldala: mégpedig nem más, mint hogy megnyitja az ajtót egy "pénzkímélő" adóstratégia előtt.
Hirtelen rájöttek az Amazonnál is, hogy egy részük "elavult".
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Megszólalt Németország külügyminisztere.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
