Továbbra is hozza a papírformát a K&H: a bank 9,7 milliárd forint adózás utáni eredménnyel zárta 2017 harmadik negyedévét, így az év első kilenc hónapjában 32,2 milliárd forintos nyereséget ért el, ami 16,5%-os tőkearányos megtérülést jelent. Az új hitelkihelyezések 78%-os (!) első kilenc havi növekedésének köszönhetően a hitelállomány egy év alatt 8%-kal bővült. A K&H Biztosító 2,1 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el.
Zsinórban a nyolcadik félévét zárta nyereséggel a Magyar Nemzeti Bank, amely azonban még mindig nem a negatív kamatoknak, hanem a gyenge forintnak köszönheti a profitot. Ráadásul a kamateredmény már nem nagyon tud tovább javulni, így várhatóan a jövőben is rá lesz utalva a gyengébb árfolyamra az MNB, ha nem akar veszteséges lenni.
Csökkent a kezelt vagyon a tíz legnagyobb hazai alapkezelőnél tavaly, igaz, a volatilis piacok és a lakossági állampapírok kiszorító hatása ellenére is milliárdos adózott eredménnyel zárták 2016-ot. A legnagyobb szereplő a piacon továbbra is az OTP Alapkezelő, de a vagyonarányos megtérülés alapján az olyan független szolgáltatók is az élre kerültek, mint az Aegon vagy a Concorde. A továbbra is alacsony hozamkörnyezetben az alapkezelői díjak csökkentése miatt nagy a nyomás a szolgáltatókon, ráadásul a januártól életbe lépő MiFID 2-es irányelv is felforgatja majd a pénzügyi szektor életét.
A tavalyi egész évi 9,5 milliárd forintos profit után 12 milliárd forintos nyereséggel zárta az idei év első négy hónapját az MKB Bank - mondta a Figyelőnek Balog Ádám vezérigazgató.
Tavaly is jelentős, 54,3 milliárd forintos profitot ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyből idén nem fizet osztalékot a költségvetésnek, hanem eredménytartalékba helyezi - derül ki a jegybank pénteken megjelent éves jelentéséből. Az eredmény szerkezete azonban jelentősen átalakult az utóbbi években: a kamateredmény már alig mutat veszteséget, az egyéb tényezők miatt azonban még mindig szükség van a devizaváltásból eredő profitra. Arra viszont már nincs szükség, hogy a kelleténél több devizát váltson át az MNB, mint ahogy arra 2013 és 2014 esetében gyanakodtunk. Az viszont érdekes, hogy a jegybank 2016-ban is átadott 600 millió forintnyi vagyont a Pallas Athéné Közgondolkodási Programnak, vagyis szerényebb mértékben ugyan, de folytatódott az alapítványok pénzelése.
Egymilliárd euró körüli nettó eredményt vár a tavalyi évről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A 2015-ös közel 95 milliárd forint után 2016-ban több mint 54 milliárd forintnyi nyereséget ért el a Magyar Nemzeti Bank - közölte ma az intézmény. Arról még nincs szó a közleményben, hogy ebből tervez-e, és ha igen, mennyit tervez befizetni az MNB az államkasszába. Erről a kérdésről valószínűleg később születik döntés. A 2015-ös nyereségből 50 milliárd forintot tett ki a befizetés.
Az amerikai bankszektor rekordmértékű nyereséget ért el 2016-ban, a hitelintézetek többet hiteleztek és kevesebb bank ment csődbe - derül ki a kedden közétett hivatalos adatokból.
A 2009-es szintre tisztult a magyar bankok hitelportfóliója 2016-ban, az ezzel járó céltartalék-felszabadítások pedig rekord szintre röpítették a hitelintézetek profitját. A kamatkörnyezet azonban még mindig egyre mostohább a bankok számára, így az egyszeri pozitív hatások lecsengésével szinte lehetetlennek tűnik megismételni 2017-ben a tavalyi kiugró teljesítményt. Lássuk, mit hozott 2016 a magyar bankoknál!
Ismét meglepte a szakértőket kedden a Monetáris Tanács azzal, hogy módosított a kamatkondíciókon, amivel gyakorlatilag a kamatfolyosó felső széle mostantól egyben az irányadó kamat lesz. Ugyanakkor ha kicsit visszalapozunk a jegybanki nyilatkozatokban, akkor egyáltalán nem újdonság a törekvés, arra utalhat, hogy a többéves céljuk felé tettek egy újabb lépést.
Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 4,074 milliárd forint nettó eredményt ért el idén az első fél évben a nem konszolidált, nem auditált nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderd (IFRS) szerinti jelentés alapján, amelyet a tőzsde honlapján tett közzé az állami tulajdonú bank.
Az utóbbi években szinte csak a devizatartalék leváltása okozta az MNB nyereségét, ez tette lehetővé azt is, hogy 260 milliárd forinttal kibélelje a Pallas Athéné-alapítványokat a jegybank. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor "nem jön ki a matek", hiszen a nyereség eléréséhez elvileg több devizát kellett leváltania a nemzeti banknak, mint amennyire az államnak szüksége volt. Adódik a következtetés: az MNB devizaműveleteinek egy része öncélú volt, a le- és visszaváltás azt szolgálta, hogy a jegybank az árfolamgyengülésből fakadó árfolyamnyereséget realizálja és elkölthesse. A fő cél valószínűleg a következő években is a nyereséges MNB lesz, de az könnyen lehet, hogy más forrásból jön majd, hiszen a devizatartalék-váltáson egyre kevésbé lehet kaszálni.
Miután a tavalyi évet 76,4 milliárd, egyszeri hatások nélkül pedig 1,2 milliárd forintos adózott veszteséggel zárta, az idei első negyedévben 4 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el az MKB Bankcsoport, ami hat éve a legjobb eredmény - közölte az imént a társaság.
A Magyar Nemzeti Bank 2015-ben rekordmértékű, 95 milliárd forintos nyereséget ért el. A teljes összeg az eredménytartalékot fogja majd növelni, amely ezzel 150 milliárd forintra emelkedik - jelentette be az MNB hétfőn honlapján.
A jegybanki eredmény alakulását egyrészt - az MNB mandátumából fakadóan az árstabilitást, valamint a pénzügyi stabilitást célzó és a gazdasági növekedést támogatandó - monetáris politikai döntések, másrészt a jegybanktól független tényezők befolyásolják. A jegybanki eredmény alakulása azért lényeges, mert befolyásolhatja a költségvetési hiány és az államadósság mértékét is. Ezért különösen fontos, hogy az MNB - az előző két év 25 milliárd forintot meghaladó nyereségét követően - 2015 I. félévében ismét jelentős, 36 milliárd forintot kitevő nyereséget ért el. Az elmúlt évek nyereségének kialakulásában fontos szerepe volt a jegybanki kamatkiadás mérséklődésének, amihez az inflációs cél eléréséhez szükséges alacsonyabb irányadó kamat és mérséklődő sterilizációs állomány egyaránt hozzájárult. A jegybanki eredmény kedvező alakulása főként a közelmúlt sikeres jegybanki döntéseinek (kamatcsökkentések, önfinanszírozási program, forintosítás) leképeződése. Ezen programok, intézkedések nélkül érdemi deflációs kockázatok épülhettek volna fel a gazdaságban, és az ország sérülékenysége is csak lassabb ütemben csökkent volna.
A jó beszállási pontok azonosítása az első, siker felé vezető lépés. Ám ha ez nem párosul egy hatékony kockázatkezelési technikával, hamar köddé válhat a vérrel-verejtékkel összehozott nyereségünk. Soron következő előadásunkon a helyes veszteségvágás és pozíciómenedzsment fogásait tanítjuk meg a részvevőknek.
A korábban előre jelzett 203 milliárd forintos veszteség helyett, az előzetes adatok alapján 26,3 milliárd forint nyereséggel zárta a tavalyi évet a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonása nem eredményezte a működési költségek növekedését, ugyanakkor a beruházások terén az MNB megtakarítást ért el - közölte pénteken a nemzeti bank.
A nyereséges működés egészséges szintjének fenntartása jelenti ma az európai bankok előtt álló legnagyobb kihívást. Az alacsony profittermelő képesség pedig nem más, mint a gyenge eszközminőség, az alacsony kamatkörnyezet és a vérszegény gazdasági növekedés kombinációja - állapította meg a Fitch a Reuters szerint.
Kis mínuszokat mutatnak a vezető indexek.
Javaslat érkezett az egyik részvényestől.
Kemény nap vár a forintra, az EKB kamatdöntése már csak jutalomjáték lesz.
Az elemzők sokkal pesszimistábbak voltak.
A 2026-os büdzséről ígér tájékoztatást a kabinet.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
Geopolitikai fegyver kerülhet az EU kezébe.
