Az alacsony olajárak miatt a norvég kormány márciusban 900 millió dollárt volt kénytelen kivonni az ország jóléti alapjából, írja a Bloomberg. Ez közel 10%-kal magasabb, mint amekkora összegre januárban vagy februárban szüksége volt az államháztartásnak. Bár feltehetően egyre nagyobb összeg kerülhet lehívásra az ország kiadásainak fedezésére, az alap éves hozama egyelőre fedezheti ezeket a kiadásokat.
Norvégiában tavaly döntés született a szén alapú befektetések tiltásáról, ennek megfelelően a 860 milliárd dolláros állami vagyonalap közzétette az első listát, hogy mely bányaipari és áramtermelő cégek kerülnek ki a portfólióból. Egyelőre 52 ilyen céget szórtak ki - írja a Bloomberg.
Húsz év és 826 milliárd dollár összegyűjtött vagyon után a norvég kormány januárban kénytelen volt hozzányúlni az olajalapban összekuporgatott pénzhez: a hírek szerint mintegy 780 millió dollárt vettek ki az alapból, hogy fedezni tudják az állami kiadásokat - írja a Reuters.
Nagyjából 2 ezer milliárd dollárnyi tőzsdei részvényt tartanak az olajkitermelő országok vagyonalapjai, amelyből mintegy 700 milliárd dollár nyugat-európai részvényekbe van fektetve. Az elemzők szerint nem véletlen, hogy idén ennyire adják az európai részvényeket, az olaj árának esése miatt ugyanis az olajkitermelő országok vagyonalapjai elkezdhették eladni kitettségeiket, ráadásul annak a 700 milliárd dollárnak mintegy negyede-harmada európai banki részvényekből áll - írja a Reuters.
A norvég bankoknak fel kell készülniük egy lehetséges gazdasági sokkra, amelyet az olaj zuhanása okozhat - vélekedik a helyi pénzügyi szabályozó hatóság.
Megszületett a megállapodás a magyar kormány és a norvég állam között, így folytatódnak a Norvég Civil Támogatási Alap kifizetései - hozta előre a holnapra tervezett kormányzati bejelentést a mai "Átláccó" fesztiválon Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség államtitkára, miniszter-helyettese azért mondta ezt el, mert a korrupciós világnap alkalmából rendezett konferencián egy oknyomozó újságíró rákérdezett az alap kifizetése körüli fejleményekre. Csepreghy a közbeszerzési törvény újításaival és a közbeszerzések általános túlárazásával kapcsolatos kritikákra is reagált.
Norvégia megcsapolja az állami nyugdíjalapot, hogy a menekültválság költségeit fedezni tudja - közölte a norvég kormány pénteken.
Újabb szabályozást vezet be Norvégia jegybankja a vagyonalapjukra vonatkozóan. A 860 milliárd dollárt kezelő alapnak minden 250 millió dollár fölötti ingatlan tranzakció lefolytatásához engedélyt kell kérnie - írja a Reuters.
Már jövőre elkezdheti a tőkekivonást a norvég állam a 830 milliárd dolláros szuverén vagyonalapjából, amelyet a "jövő generációjának" épített az elmúlt két évtizedben. A kormány a költségvetési kiadások fedezésére fordítaná az alap hozamait.
Sokszor rebesgették, gyakran lehetett róla hallani, de mostanra teljesen egyértelművé vált, a norvégok valóban átalakítják az elektromos autók terjedése érdekében létrehozott ösztönző rendszerüket. Két bűne volt, túl jól működött és túl sokba került. Előbbi kijelentéssel nem lehet vitatkozni, hiszen Norvégia európai elektromos autó nagyhatalommá vált néhány év leforgása alatt. Ráadásul mára már minden ötödik újonnan forgalomba helyezett személyautója elektromos. Utóbbi állítás pedig nyilván csak viszonyítás kérdés. Az viszont vitathatatlan, hogy jelenleg kellő financiális ösztönzők hiányában az elektromos autózás terjedése korlátozott. Vagyis abban az esetben, hogyha a norvégok túlzottan belenyúlnak majd a jelenleg fenntartott rendszerükbe, az ártani fog az elektromos autózás terjedésének.
16 éve nem áramlott ilyen kevés tőke negyedéves szinten a norvégok 900 milliárd dollárt kezelő állami tulajdonú befektetési alapjába. Pedig Yngve Slyngstad, az portfóliómenedzsere tavaly már többször is figyelmeztetett arra, hogy a rekord alacsony, sokszor negatívba forduló hozamokkal és az olajáreséssel az alap aligha tudja elérni a korábban tervezett 4%-os éves hozamot.
A Magyarországon megszűnő OLX apróhirdetési oldal felhasználói három-négy hónapon belül kerülnek át a Jófogáshoz - válaszolta a Jófogás apróhirdetési honlap tulajdonosa, a Schibsted Media Group írásban az MTI-nek.
Támadást intéztek a devizapiacon a norvég korona ellen. Ez meg is tette hatását, a korona gyengült, az EURNOK emelkedő trendje töretlen, ezért vételi oldalon további izgalmas kereskedési lehetőségek után kutattunk. Mely technikai szinteket célszerű figyelni az EURNOK grafikonon? Videó elemzésünkből megtudja a részleteket.
Három éven belül a norvég állami vagyonalap 1000 milliárd dolláros vagyont kezelhet, és mivel gyakorlatilag minden befektetési döntésükre hatással van Kína, évente legalább egyszer az alap vezetője az országba látogat. Az utazásra heteken belül sor kerül, lapinformációk szerint azt akarják megtudni, hogy miként tud az ország felülkerekedni a problémákon. A magas hozamelvárások miatt a részvénypiacon ők is keresik a lehetőségeket, intézményi befektetőként nem tehetik meg, hogy ne vásároljanak kínai papírokat.
A norvég állam az Amerikai Egyesült Államok ingatlanpiacának második legnagyobb befektetőjévé vált, miután 870 milliárd dolláros állami vagyonalapja -a világ legnagyobbja - számos épületet vásárolt New Yorktól San Franciscóig. Norvégia csak ebben az évben több mint 3,2 milliárd dollárt (kb. 785 milliárd forint) költött amerikai ingatlanokra, ez által Kanada után a második legnagyobb nemzetközi vásárlóvá vált.
Fokozódik a helyzet Norvégia és Magyarország között, norvég lapértesülések szerint az északi ország az Európai Unióhoz fordult, hogy fontolja meg az esetleges szankciókat Magyarország ellen.
Magyarország útja vissza a múltba címmel közölt olvasói levelet csütörtökön a Financial Times európai kiadása Vidar Helgesentől, Norvégia európai ügyekkel foglalkozó miniszterétől.
A norvég állami nyugdíjalap folytatja előretörését, 2014 második negyedévében a kezelt vagyon 7,2%-kal 887,2 milliárd dollárra nőtt. A befektetéseken 3,3%-os hozamot értek el, a legjobban a feltörekvő piaci részvények teljesítettek, csak ezek a papírok 7,2%-ot hoztak az alapnak. Az összesítés szerint a befektetések nagyobb részben nem tudták a referenciaindexet megverni, a jövőben ezért is akarnak például az infrastruktúra befektetések felé nyitni - írja a Pensions & Investments.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Olaf Scholz óvatosságra figyelmeztetett az ukrajnai háború kapcsán.
Megjött a figyelmeztetés.
Ez lassan már válsághelyzet.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
