Ünneplésre nem maradt sok idő, pedig lenne mit: az Észak-Atlanti Szövetség 75 éve működik, és őrködik Európa és Észak-Amerika, de azt is nyugodtan mondhatjuk, az egész világ biztonságán. A csúcstalálkozó résztvevőit azonban a visszatekintés, bármilyen szép is legyen, nem igazán foglalkoztatta. Teljesen érthető módon, hiszen a világban számos konfliktus van, és egy-kettő közülük közvetlenül az észak-atlanti szövetség tagjait és így az egész szövetséget fenyegeti. Ez azt jelenti, hogy nincs idő ünneplésre itt és most. Ezekkel a fenyegetésekkel és kihívásokkal kell foglalkozni, még mielőtt a körmünkre égnek.
Joe Biden amerikai elnök a washingtoni NATO-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt „Putyin elnök úrként” konferálta fel. Bár a bakit Biden gyorsan korrigálta, a világsajtót és a közösségi médiát gyorsan bejárták a felvételek, ismét gyúanyagot adva az amerikai elnök és (egyelőre valószínű) demokrata elnökjelölt alkalmatlanságáról szóló kritikáknak. Oroszországban gúnyos megjegyzésekkel fogadták Biden elszólását.
Az amerikai Stratfor elemezte a NATO létrejöttének 75. évfordulójára megrendezett csúcs eseményeit az ukrajnai háború szemszögéből. A dokumentum szerint semmi jelentős ígéret vagy változtatás nem hangzott el az eddigiekhez képest, ez pedig hosszútávon az oroszok kezére játszhat.
A napokban tartják a NATO-csúcstalálkozót az Egyesült Államokban, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is képviseli országát. Az esemény azonban az amerikai elnök hibájáról is emlékezetes marad – írja a Kyiv Independent.
Az Oroszország jelentette fenyegetésre válaszul az Egyesült Államok 2026-tól nagyobb hatótávolságú rakétákat telepít Németországba – jelentette be a két ország a washingtoni NATO-csúcson. A NATO-tagállamok abban is megállapodtak, hogy az elkövetkező egy évben összesen 40 milliárd euró (43,28 milliárd dollár) értékben küldenek katonai támogatást Ukrajnának, egyben kinyitották a lehetőséget Kijev számára a katonai szövetséghez való csatlakozásra. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök válaszul Ukrajna és a NATO elpusztításával fenyegetőzött. A Bloomberg értesülései szerint Kijev még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt békekonferenciát szeretne összehívni, amelyre már Oroszországot is várnák. Az orosz külügyminisztérium azonban csütörtökön jelezte, Moszkva nem szándékozik részt venni a békekonferencián.
Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország csütörtökön szándéknyilatkozatot írtak alá földi, illetve tengeri indítású, 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek közös fejlesztéséről a jelenlegi európai arzenálok hiányosságainak orvoslására.
Az Axios szerint csütörtök kora este a "forrongó" amerikai sajtó, ami "kihasználva és becsapva" érzi magát, először fog valós lehetőséget kapni arra, hogy próbára tegye az alkalmasságát bizonyítani kényszerülő Joe Biden demokrata elnököt. Biden tanácsadói nem készülnek sok jóra, az egyikük úgy fogalmazott: "A kutyák elszabadultak."
A washingtoni NATO-csúcson a szövetségesek megállapodtak abban, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ideértve a NATO-tagságot is. Erre Telegram-oldalán Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese a szokásos keresetlen stílusában reagált.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma Donald Trump republikánus elnökjelölttel találkozik majd Floridában – tudta meg a Bloomberg.
A washingtoni NATO-csúcson a tagállamok közös nyilatkozattervezete a Kínai Népköztársaságot az ukrajnai orosz háborús erőfeszítések „döntő tényezőjének” nevezte, kijelentve, hogy Peking szisztematikus kihívásokat jelent az euroatlanti biztonságra nézve. Kína kemény hangú nyilatkozattal válaszolt a NATO szavaira.
A washingtoni NATO-csúcson a tagállamok megállapodtak abban, hogy a következő egy évben 40 milliárd euró (43,28 milliárd dollár) értékű katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. Jens Stoltenberg főtitkár megszólalt az Ukrajnának nyújtott segítség részleteiről.
A washingtoni NATO-csúcson az Egyesült Államok és Németország bejelentették: 2026-tól a jelenleginél nagyobb hatótávolságú amerikai rakéták telepítését kezdik meg Németországba, ami azt jelenti, hogy a hidegháború óta nem látott erejű amerikai fegyverek érkezhetnek Európába. Mindez válasz az Oroszország jelentette, a NATO-t célzó fenyegetésre. A NATO-csúcson kiadott közös nyilatkozattervezetben a tagországok első alkalommal Kínát is elítélték Moszkva támogatásáért.
Magyarország "esélyt lát a béke elérésére Ukrajnában" Donald Trump volt amerikai elnök esetleges visszatérése esetén - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva a NATO-csúcstalálkozó kezdetén.
Oroszország kulcsfontosságú támogatójaként nevezi majd meg Kínát a NATO készülő közleménye, amely egyszerre fel is szólítja majd az ázsiai országot arra, hogy ne támogassa tovább Moszkva háborúját – tudta meg a Reuters.
Tárgyalt egymással Washingtonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Kuleba közölte: Ukrajna békekonferenciát fog szervezni, de nem fognak békét kötni orosz narratívák mentén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Washingtonban tartott beszédében kifejtette, hogy nem tudja előre megmondani, milyen lépéseket fog tenni Donald Trump, ha novemberben ismét az Egyesült Államok elnökévé választják - számolt be a Reuters.
A EP küldöttsége szerint romlott a jogállamisági helyzet Magyarországon.
Határozott erősödést produkált kedden a magyar fizetőeszköz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Tör előre az al-Shabaab Szomáliában.
A szolgáltatások kereskedelme is jelentősen visszaeshet.
Az ALTEO szakértőivel beszélgettünk.
Erről és a magyar nyugdíjasokról volt szó a keddi Checklistben.
Mekkora a bizalmi válság?
