Több mint 100 milliárd forintos EU-s pályázati támogatással valósulhatnak meg fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszerben a napelemes rendszerek integrációjának elősegítésére érdekében.
Uniós szinten és Magyarországon is egyre élénkebb érdeklődés tapasztalható a cégek részéről a hosszú távú zöldáram-beszerzési megállapodások (PPA-k) iránt, melyekkel a társaságok mérsékelhetik a piaci áramárak emelkedéséből és ingadozásából eredő kockázataiakat. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a PPA-beruházások megkönnyítéséről, itthon pedig egyeztetést tartottak a témáról az érintettek bevonásával.
Magyarország 2020 után 2021-ben is a tíz legnagyobb éves fotovoltaikus (PV) kapacitásbővülést produkáló európai uniós tagország között szerepel. Összességében az EU is kiemelkedő évet zárt e szempontból, és Magyarországhoz hasonlóan rekord mértékben nőtt a naperőművek beépített teljesítőképessége.
A DLA Piper célja, hogy 2030-ra felére csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2019/20-as világjárvány előtti szinthez képest. A célkitűzéssel összhangban, a nemzetközi ügyvédi irodák közül először, hosszú távú megújuló energia alapú villamosenergia-vásárlási megállapodást kötött a brit NextEnergy Grouppal - áll a cég közleményében.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.
Három hónappal ugyan ismét elhalasztották a magyar és a szlovén villamosenergia-rendszerek összekapcsolását, de így is a finisébe érkezett a beruházás, melyre 1999 óta várt Magyarország. A valaha volt egyik, ha nem a legnagyobb szlovén–magyar projekt eredményeképpen a magyar villamosenergia-rendszer mindegyik szomszédos országgal rendelkezik majd közvetlen összeköttetéssel. A fejlesztés előnyeiből nem csak a két ország, de a régió és az EU is profitálhat.
A Budapest Airport jelentése szerint 2021-ben tovább csökkentették a közvetlen szén-dioxid kibocsátásukat, amely így már a tíz évvel ezelőtti szint felére csökkent, míg az egy utasra jutó kibocsátás a 2011-es szintnek mindössze az egyharmada.
A NAP alaptőke-emeléséből származó részvényeit a mai nappal bevezették az Xtend piacon a tőzsdei kereskedésbe – derül ki a BÉT-en publikált közleményből.
A 2009/28/EK irányelvben rögzített, 2020-ra vonatkozó kötelező érvényű 13 százalékos megújuló energia részarányt sikerült elérnie Magyarországnak, de a 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány által önkéntesen 14,65 százalékra növelt célt nem. Pedig 2013-ban már 16 százalék felett járt a mutató.
Egyetlen MW új nagy naperőművi kapacitást sem állítottak üzembe novemberben Magyarországon a MAVIR átviteli rendszerirányító adatai szerint. A háztartási méretű naperőművek miatt így is rekordév lehet 2021.
A Budapest Airport Zrt. megkötötte az első ESG-alapú, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból egyaránt felelős finanszírozási megállapodását. A derivatíva megállapodás 325 millió euró névleges összegű kamatlábcseréről szól.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Miközben további napenergiaár-csökkenést hozott az áprilisban kiírt megújulóenergia-tender, a példátlanul magas piaci áramárak miatt a KÁT-rendszerben termelő naperőművek részéről megnövekedett az érdeklődés a támogatási rendszer elhagyása iránt.
Tovább bővült a nagyméretű naperőművek magyarországi állománya, így összesített beépített teljesítőképességük már megközelíti az 1800 MW-ot, ha pedig a háztartási méretű naperőműveket is ide vesszük, már 2800 MW körül jár a hazai fotovoltaikus kapacitás. Bár az év második felében lassulhatott a növekedés, legkésőbb 2022-ben átléphetjük a 3000 MW-os határt, teljesítve az energiastratégiában 2030-ra kijelölt célhoz vezető út felét.
A piaci áramárak megugrása, valamint a klímavédelmi szempontok erősödése miatt hamarosan Magyarországon is megjelenhetnek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (power purchase agreement, PPA). A fejlettebb piacokon is csak pár éve létező konstrukció egyszerre segítheti elő a cégek karbonlábnyomának és áramvásárlással kapcsolatos kockázatainak csökkentését. Hazai terjedését ugyan több tényező is gátolja, de a piac már készül a bevezetésére.
Mutatjuk, mit kell tudni a lakossági napelem pályázatról, milyen előnye van a napelemnek, hogyan működnek, és persze azt is, milyen hátránya van a napelemnek.
A fotovoltaikus napelemmodul-gyártás ellátási láncát is utolérte az energiakrízis, a gyártók pedig várhatóan több lépcsőben jelentős áremelést hajtanak végre. A hatás már tapasztalható a napelemek árában és a szállítások alakulásában is, ám nagyobb problémát jelent a mindent átható bizonytalanság.
A BÉT Xtend piacán új kibocsátóként jelent meg múlt hét csütörtökön a NAP, a napenerőműveket üzemeltető vállalat tőzsdei bevezetését szimbolikus csengetés is jelezte a Budapesti Értéktőzsdén. Nem is akármilyen debütálást láttunk, hiszen a részvény az első kereskedési napi nyitóárhoz képest már közel nyolcszorozott, ma is kispapírhoz képest kiemelkedő forgalom mellett zsákolják a papírt a befektetők.
A jövőben a klímavédelmi befektetések hozama hasonló lesz ahhoz, amit a legnagyobb technológiai cégek produkáltak az elmúlt időszakban, mondta Bill Gates egy interjúban az SOSV Climate Tech Summiton.
Új METÁR pályázati kiírást tett közzé honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felkérése alapján. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatását szolgáló 4. tenderkiírás több ponton jelentősen eltér a korábbiaktól, nem egy változás pedig igencsak meglepőnek mondható.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
