Az egészségügyi hatásokon túl a koronavírus járványnak számos további hatása van, így a mindennapi munkavégzésünkre is komoly nyomot fog hagyni a járvány. Éppen ezért minden munkáltatónak érdemes átgondolnia és tisztáznia a legfontosabb kérdéseket a járvány munkajogi paramétereit tekintve is - írja elemzésében Kricskovics-Béli Boglárka, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda irodavezető jogásza.
Szerdán kiderült: két koronavírussal fertőzött beteg van Magyarországon. Közben egyre több európai vállalat reagál a koronavírus terjedésére, amióta Olaszországban karantént alakítottak ki. A hírek szerint ebben a helyzetben a Magyarországon működő vállalatok is elkezdtek felkészülni. Cselédi Zsolt, az Oppenheim partnere ezért összegyűjtötte, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkáltatónak ilyen esetekben.
Lassuló ütemben növekedett a magyarországi cégek munkaerő-kereslete az elmúlt három évben, miután a tartós munkaerőhiány és a magas fluktuáció folyamataik digitalizációjára, automatizálására, valamint álláshely-racionalizációra kényszerítette őket. A keresleti piac ellenére az álláskeresés a korábbiakhoz képest hosszabb időt vesz igénybe. Ennek magyarázata, hogy a munkavállalók a nagyobb kínálatban megfontoltabb döntést hozhatnak, a vállalatok igénye pedig megnőtt a speciális készségekkel rendelkező jelöltek iránt – állapította meg a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb munkaerőpiaci felmérése.
Le mernénk fogadni, hogy te sem kapod meg a KSH által számolt átlagkeresetet! Ha kellően sok (teljes munkaidőben foglalkoztatott) dolgozóval kötnénk erről fogadást, akkor bizony nagyon sokat nyernénk. A dolog mögött egy egyszerű összefüggés húzódik meg: az átlagmagyar valójában nem keresi meg az átlagkeresetet, mivel a mediánbér sokkal alacsonyabb. A rossz hír az, hogy 2016 után nem állnak rendelkezésre mediánbérre vonatkozó adatok, a jó hír viszont az, hogy megbecsültük, miként alakulhattak a mediánkeresetek az elmúlt években.
Tavaly is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, valamint a soha nem látott mértékű munkaerőhiány támogatott. A bruttó átlagkereset 368 ezer forint volt, a nettó 245 ezer forinton alakult. Az idei évben is érdemben nőhetnek a keresetek, de az emelkedés mértéke kissé elmaradhat az elmúlt években tapasztalttól, miközben az infláció is magasabb lehet a 2019-esnél.
A tegnapi tárgyaláson az Audi Hungária Független Szakszervezet bértárgyaló delegációja átadta a munkavállalói oldal legújabb bérkövetelési csomagját. Az AHFSZ a hírlevelében azt hangsúlyozza, hogy tárgyalásos úton történő megállapodás lehetőségét támogatva közeledtek a munkáltatói oldal ajánlata felé. A különbség ugyanakkor még mindig jelentős.
Közel 150 ezer magyar dolgozott távmunkában 2018-ban a KSH most publikált tanulmánya szerint. Az otthoni munkavégzés jellemzően szellemi foglalkoztatás esetén lehetséges, leginkább a 35-40 évesekre jellemző, és ami sokaknak csábító lehet: nagyrészt nem a munkaidőt, hanem az eredményt figyelik a munkáltatók. A legkönnyebben azok érhetik el a munkáltatójuknál, hogy otthon dolgozzanak, akik magasan képzettek. Sőt, a „home office” lehetősége a munkahelyen csökkenti a szabadságként kivett vagy betegállományban töltött napok számát. Budapest után Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb a távmunkások aránya.
Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter váratlan hétfői bejelentése után a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával meg is jelent a pedagógusok számára várható pótlékemelésről szóló határozat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hétfő este közleményben reagált a kormány döntésére: nyomorúságosnak, béremelésnek álcázott pótléknak nevezik azt.
A közszolgáltatásban (közúti közlekedés, vasúti közlekedés, posta, vízművek) működő, közel 140 ezer munkavállalót képviselő szakszervezetek közös közleményt adtak ki csütörtökön.
A szerdán ismertetett részletek szerint megfelelő állásajánlathoz, az állásajánlatnak megfelelő szakképesítéshez és angol nyelvtudáshoz köti a brit kormány a jövő évtől a külföldiek nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezését. Az új rendszer kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő foglalkoztatásának megszüntetése.
A Hays szerint tavaly tovább növekedtek a bérek Magyarországon, saját felmérésük és tapasztalatuk alapján már nem ritka, hogy bruttó 1 millió forintos fizetést is elkérhet egy szenior munkavállaló. Bemutatjuk, hogy az egyes szektorokban miként alakultak a bérek a cég szerint.
Csütörtök délután tette közzé új bérkövetelési csomagját az Audi Hungária Független Szakszervezet. Csak egyetlen ponton kérnek kevesebbet.
A Hays szerint tavaly tovább növekedtek a bérek Magyarországon, saját felmérésük és tapasztalatuk alapján már nem ritka, hogy bruttó 1 millió forintos fizetést is elkérhet egy szenior munkavállaló.
A Lidl Magyarország az elmúlt két év során több mint 12 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre. A vállalat tovább növeli munkavállalóinak bérét, melynek értelmében a 2020-as gazdasági évben további 7,3 milliárd forintot fordít béremelésre.
A lengyel Work Service és a Prohuman magyar alapítói – akik eddig is vezették a céget – megállapodást kötöttek a Prohuman lengyel kézben lévő tulajdonrészének visszavásárlásáról. Ez a folyamat az előzetes tervek szerint zajlik, és a végéhez közeledik, miközben a magyar vállalat már Délkelet-Európában is terjeszkedik - tájékoztatta a cég a Portfolio-t.
Tavaly novemberben is kitartott a keresetek gyors emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növekedése mellett továbbra is munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot. A bruttó átlagkereset 400 ezer forint fölé emelkedett, ami annak is köszönhető, hogy megugrottak a nem rendszeres kifizetések (jutalom, prémium), valamint az állami szektorban közel 20%-ra nőtt a béremelkedési ütem a korábbi 10% körüli szintről.
Az euróövezetben több mint tizenegy éves mélypontra, az Európai Unióban pedig a valaha elért legalacsonyabb szintre csökkent tavaly decemberben a munkanélküliségi ráta az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése alapján.
A foglalkoztatottság növekedett és a munkanélküliség csökkent Magyarországon a KSH friss jelentése szerint. Azonban a fiataloknál hónapok óta látható kedvezőtlen tendencia folytatódott.
A tavalyi negyedik negyedévben csúcs közelében maradt a foglalkoztatottak száma (Magyarországon), miközben a munkanélküliség mélypontra süllyedt. Kevesebb a közfoglalkoztatott, azonban a külföldön dolgozó magyarok száma is rekord közelében mozog.
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos órabére 1203 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ami 21 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért 993 forintos szintnél - derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország MTI-hez eljuttatott közös közleményéből.
Az elmúlt két hétben több katás ügyfél is volt, annak ellenére, hogy mióta kinyírták a katát, már csak nagyon...
A német feldolgozóipar válsága a gép- és berendezésgyártókat sem kíméli, sőt - mint Bertram Kawlath, az ágazat...
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe Magyarországon az elektronikus ügyintézés terén: megszűnik... 
In our article published in the International Review of Financial Analysis, we investigate the novel question of how the...
Ma egy 25 éves játékos akár több percet tölthet a pályán, mint korábban egy 30 feletti veterán. A ’90-es... 
Miért tetteti magát másnak egy weboldal, mint ami? Milyen jelek árulják el a manipulatív szándékot? The post Ne dőlj...
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
