munkaügy

Ebben veri Magyarország egész Európát

Az Európai Unióban legnagyobb mértékben, 3 százalékkal bővülhet Magyarországon a teljes foglalkoztatás 2011-ről 2012-re. A statisztikai számokat főként a közmunkaprogramok nyomják fel - jegyzi meg az Európai Bizottság pénteken közzétett tavaszi prognózisában -, amely programokban a részmunkaidős közfoglalkoztatás dominál, ezért mérsékeltebb a teljes (munkaidőre számított) foglalkoztatási hatás (3%). A tágabb, európai kép nem túl biztató: bár egyedül a portugáloknál romlik tovább a foglalkoztatás, a munkanélküliség jelentősebb enyhülését csak a balti államokban várja Brüsszel, ahol egyébként is legmagasabb, 15-20 százalékos rátáról indulnak válság után.

Parragh: Munkaerő-piaci sokkterápia fog lezajlani

Gyakorlatilag munkaerő-piaci sokkterápia fog lezajlani egy olyan gazdaságban, ahol a peremfeltételek rendkívül rosszak - mondta Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Hírszerzőnek adott interjújában értékelve a kormány megkezdett intézkedéseit. Parragh úgy véli, a kormány számára nincs más út, mint a munkaerőpiac megkezdett átalakításának végrehajtása. Az állami juttatások visszafogása szerinte a gazdaságot mindenképpen pozitív irányba löki, a kérdés az, hogy ennek mennyi a humánköltsége. A béremelések kikényszerítését nem kellene erőltetni az MKIK elnöke szerint, mert ez vállalkozások csődjéhez vezethet.

Húsz éve nem tervezték ennyien, hogy elhagyják Magyarországot

A Tárki legfrissebb kutatása szerint a rendszerváltás óta nem látott magasságra emelkedett a migrációt tervezők aránya: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik külföldi munkavállaláson, vagy az ország végleges elhagyásán.

Nincs idő kapunyitási pánikra, égető szükség hajtja Európát

Függetlenül azoktól a félelmektől, megrohamozzák-e az osztrák és német munkaerőpiacot a kelet-európaiak, az öreg kontinensnek hosszú távon szüksége van a külföldi munkavállalók beáramlására jóléti rendszere fenntarthatóságának, de versenyképességének megőrzésére is. A jól ismert demográfiai problémákat számszerűsítve kiderül, a munkaképes korú lakosság lélekszáma minden uniós országban csökkenni fog. Többekben drasztikus lesz a visszaesés 10 év alatt, miközben demográfiai összetétel erősen eltolódik az idős korosztály felé. A migrációval szembeni ódzkodást ráadásul nem erősítik meg gazdasági adatok: a fő célországokban eddig nem nőtt a bevándorlók miatt a munkanélküliség, nem estek a bérek. A legnagyobb fejtörést épp az elhagyott országok számára jelenti a migráció, a fejlett országokban remélt jobb lehetőségek elszipkázhatják a képzett munkaerőt, és visszavethetik a feltörekvő országok növekedési esélyeit.

Szijjártó: minden képzeletet felmúló közmunka programok indulnak

Minden eddiginél nagyobb és minden képzeletet felülmúlóan nagy közmunkaprogramokat fog indítani a kormány - mondta Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője az MTV Az Este című műsorában. Nyilvánvalóan nem cél, hogy valaki élete végéig közmunkát végezzen - mondta a szóvivő, azt viszont nem engedheti meg jelenleg az ország magának, hogy a munkanélküliek hosszú hónapokon át munkanélküli segélyből éljenek.

Egy szemünk sem tud nevetni - Több az álláskereső, mint egy éve

Áprilisban másfélszer annyi új állást jelentettek be a munkáltatók, mint egy hónappal korábban; a csaknem 65 ezer új állásból azonban 45 ezer államilag támogatott állás volt, és csak 20 ezer a piaci. A nyilvántartott álláskeresők száma 612 ezer fő volt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. Az álláskeresők száma áprilisban csökkent ugyan az előző hónaphoz képest, de a tavaly ilyenkor regisztráltnál még mindig magasabb. Az NFSZ adataiból számítható munkanélküliségi ráta év elején volt csúcson, múlt hónapban némileg már csökkent. Az adatokból kiolvasható összkép nem sok javulást mutat az egy évvel korábbihoz képest.

Monster: 26 százalékkal lett több állás lett az EU-ban

Áprilisban is gyorsan szaporodott az álláskínálat az Európai Unióban. A Monster Európai Foglalkoztatási Mutató (MEIE) kedden megjelent kiadása szerint áprilisban az EU-ban 26 százalékkal több állást hirdettek az internetes munkaközvetítő oldalakon, mint tavaly áprilisban, illetve 4 százalékkal többet, mint márciusban.

Negatív rekordot állít be Magyarország a munkanélküli segélyekkel

Magyarország az álláskeresési járadék folyósításának 90 napra csökkentésével "egyfajta negatív rekordot állítana be" az Európai Unióban, mivel a többi tagállamban jellemzően fél-egy év között van a munkanélküli ellátás folyósítási ideje - mondta Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos az MTI-nek.

Harmincezren kerülhetnek utcára

Harmincezer embert bocsáthatnak el a következő időszakban a román állami vállalatoktól - közölte Dumitru Costin román szakszervezeti vezető, aki részt vett pénteken a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével folytatott megbeszélésen - tudósít az MTI.

Alaptalanok a nyitással kapcsolatos német aggodalmak

Alaptalannak nevezte a munkaerőpiac megnyitásával kapcsolatos németországi aggodalmakat Andor László. Az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért felelős magyar biztosa a Handelsblatt pénteki számában megjelent cikkében úgy ítélte meg, hogy valamennyi országnak előnye származik munkaerőpiacának teljes megnyitásából.

A várttal ellentétben nőtt a munkanélküliség (elemzők)

Kissé tovább emelkedett, 11,6% volt a munkanélküliség az első negyedévben, miközben várakozás konszenzus szerint az volt, hogy a ráta nem változik. Az év eleji "holtszezon" lecsengése után a foglalkoztatás javulhat, a kormányzati intézkedések hatására viszont, amely szigorítaná a munkaerőpiacról való kivonulás feltételeit, a munkanélküliek száma magas maradhat.

Holtponton a foglalkoztatás, csúcsközeli a munkanélküliség

2011 első negyedévében tovább romlott a foglalkoztatottság Magyarországon az előző negyedévhez képest. A tavalyi év első három hónapjához képest pedig csak minimális volt a javulás. A 15-74 éves korú népességben 3 millió 732 ezren voltak foglalkoztatottak a Központi Statisztikai Hivatal mai adatai szerint, mintegy 72 ezer fővel kevesebb, mint az előző negyedévben, ami vélhetően még mindig annak tudható be, hogy az új közfoglalkoztatási rendszer nem indult be teljesen az év első negyedévében.

Az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva csak minimális javulás történt, 0,4 %-kal javult a foglalkoztatottság és 1,6%-kal csökkent a munkanélküliek száma. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta 11,6% volt a januártól márciusig tartó időszakban, vagyis ismét kissé magasabb lett, bár még némileg alatta marad az egy évvel korábban ebben az időszakban tapasztaltnak. Összességében az év első három hónapjában a tavalyi mélyponthoz képest csekély mértékben kedvezőbb a foglalkoztatás helyzete Magyarországon. Az év eleji szezonális ("holtszezon") hatásokat leszámítva is az látható, hogy még a 2009-es azonos időszaki szintektől is bőven le van maradva a foglalkoztatás.

Nem rokkan bele a nyitásba a német és osztrák munkaerőpiac

Mérsékelt hatása lesz az osztrák munkaügyi korlátozások májusi megszűnésének - vélekedtek Ausztria és az érintett szomszédos országok, köztük Magyarország munkaügyi hivatalainak képviselői egy szerdai bécsi sajtótájékoztatón.

Csaba László: Illúziók élnek arról, kiket lehet munkára fogni

A teljes nemzetgazdaságban jó esetben három százalékos bővülés várható, a foglalkoztatásban is csak szerény növekedésre lehet számítani - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László. A Közép-európai Egyetem tanára szerint a reálgazdaságban nagy áttöréseket nem lehet véghezvinni.

A közfoglalkoztatás inkább csak statisztikai "szépítésre" alkalmas

Bizonytalannak tartja a közmunkaprogramok sikerességét az MTI által hétfőn megkérdezett elemzők többsége. A konvergenciaprogramban vázolt munkaerő-piaci változások kapcsán a szakértők arra mutattak rá, hogy az álláskeresési segélytől, bérpótló juttatástól vagy álláskeresési járadéktól elesőket közfoglalkoztatás keretében integrálhatják a munkaerő-piacra, azonban korántsem biztos, hogy minden, az ellátási rendszerből kieső talál munkát.

Jönnek a megbízható előrejelzések a jövő munkalehetőségeiről

A munkaerő-piaci változások megbízható előrejelzését lehetővé tevő elemzési rendszert hoz létre a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete (MTA KTI) egy csaknem 958 millió forintos európai uniós támogatással megvalósuló projekt keretében - közölte az intézet az MTI-vel.

Átszabja a foglalkoztatás rendszerét a kormány

A rugalmasabb foglalkoztatást célzó törvényi változások tervezetét szövegezte a Konvergencia Programba a kormány, ezek között szerepel a hosszabb próbaidő, de a túlóra szabadidővel való megváltása is a munkáltató egyoldalú döntése alapján. A közfoglalkoztatás két részre bomlik: az egyik részben az alacsonyabb képzettségűek nagyobb tömegét rövidebb napi munkaidőben, a másik, és kisebb részben szakmai képzettséget igénylő foglalkoztatást ajánlana a rendszer magasabb napi munkaidőben, magasabb támogatásért. Az álláskeresési járadék folyósítási idejének 90 napra csökkentése mellett valóban megszűnik az álláskeresési segély, a családtámogatásokat pedig nominálisan befagyasztják.

Nem lehettek illúzióink: drasztikus a csomag újabb részlete

Magyarországon múlt hónapban 400 ezer fő részesült valamilyen munkanélküli ellátásban; ilyen nagyságrendű réteg lesz tehát az, akit komolyan érint majd a kormány terve, miszerint a munkanélküli ellátások három hónapra szűkülnek. A gazdaság jelen állapotából kiindulva a munkaerőpiac felvirágzására jövőre még nemigen számíthatunk, de sok esetben a foglalkoztathatóság is kérdéses, mivel a munkanélküliek harmadának nincs 8 általánosnál magasabb végzettsége. Az pedig, hogy milyen mértékben tud támaszt nyújtani a közmunkaprogram még attól is függ, a finanszírozásra sikerül-e bevonni a tervezett uniós forrásokat.

A nyugat-európai országokban dolgoznak legkevesebbet

Az OECD kétévente elkészülő társadalmi kitekintője szerint az OECD országok átlagában 1,4 százalékponttal vetette vissza a foglalkoztatást a válság, de a legrosszabb a helyzet Izlandon, Írországban és Spanyolországban, ahol a visszaesés 6 százalékpont körüli, míg Lengyelországban ezzel szemben 2,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatás. Az OECD külön fejezetet szentelt ezúttal annak vizsgálatára is, mely országokban a legelfoglaltabbak az emberek. Eszerint a fizetett és fizetetlen munkák és tanulás figyelembe vételével a mexikóiak dolgoznak a legtöbbet egy nap, tíz órát, míg a sor végén a belgák állnak.

Április végén jöhet az új Munka Törvénykönyv

A Széll Kálmán Terv kiegészítéseként a kormány április 30-ig készíti el a Magyarország Munka Tervet, és ennek keretében javaslatot tesznek új Munka Törvénykönyvre is, valamint addig az időpontig a kormány megvizsgálja a foglalkoztatás különböző területeit, javaslatot tesz problémák megoldására.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.