munkaügy

A cégek 80 százaléka egyáltalán nem emelne minimálbér felett bért

A jövő évi jelentős minimálbér-emelés miatt a cégek többsége nem tervez elbocsátást, ugyanakkor a minimálbér felett keresőknél nemigen terveznek béremelést, a cégek 80 százaléka egyáltalán nem emelne bért, 10 százaléknál pedig még a várható inflációt sem érné el - derült ki a GKI felméréséből.

Hatszázezer potenciális közfoglalkoztatottról beszélt Pintér

Jövőre kétszázezer embernek szeretnének munkát adni a közfoglalkoztatásban, de csaknem háromszor ennyi, 595 ezer ember is dolgozna hasonló keretek között, ha lenne elég munkalehetőség - mondta Pintér Sándor belügyminiszter pénteken Kőszegen az MTI tudósítása szerint.

295 ezer magyar indokolatlanul hiányzik a munkaerőpiacról

2010-ben 295 ezer ember tartozott az ún. egyéb inaktív munkaerőpiaci kategóriába, azaz társadalmilag elfogadott indok nélkül hiányzott a gazdaság rendelkezésére álló, dolgozó vagy munkát kereső népességből, továbbá semmiféle kimutatható jövedelemforrással nem rendelkezett, és nappali tagozatos tanulmányokat sem folytatott - többek között ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban nyilvánosságra hozott, a 15-61 éves korosztály jellemzőit bemutató 2010-es Munkaerő-felméréséből.

Nem úgy szűnik meg a fizetés nélküli szabadság

Nem szűnik meg a beteg gyermekek után járó fizetés nélküli szabadság - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Legalábbis a módosítás technikai jellegű a tárca szerint, fizetés nélküli szabadság helyébe táppénzjogosultság lép majd.

Újból emelkedett a munkanélküliség (10,8%)

3 millió 863 ezer fő volt foglalkoztatott az augusztus-októberi időszakban, 40 ezer fővel magasabb, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH friss adataiból. Eközben a munkanélküliek száma és aránya is emelkedett, újból 10,8 százalék volt. A minisztériumok adataiból pedig az tudható, október végéig 265 ezren léptek be a közfoglalkoztatásba, zömében rövid távra.

Több százezer közalkalmazottat küldenek el Romániában

Romániában 2012 végéig további 300 ezer fővel csökkentik a közalkalmazottak létszámát - közölte a román államfő csütörtökön egy gazdasági konferencián. Traian Basescu elmondta: ezzel 1,1 millióra megy le a közalkalmazottak száma - írja az MTI.

Új adókedvezmények jönnek (Interjú)

Az adójóváírás teljes megszüntetésére azért volt szükség, hogy minél előbb átálljon az adórendszer, és más szemlélet kerüljön be a munkaerő költségeinek az adó- és járulékrendszerben való kedvezményezésére - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a Portfolio.hu-nak. Két évig adókedvezményt kapnak dolgozóik után azok a cégek, amelyek végrehajtják a szükséges béremelést a nettó bérek pozíciójának megőrzéséhez, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatottak után pedig 9 százalékos adókedvezmény jár. Csírájában megismerhettük a kkv szektorra tervezett új, egyszerű adózást, ami nem eva, de bizonyos szempontból hasonlít hozzá.

Minimálbér-emelés: elbocsát vagy bért csökkent a cégek 60 százaléka

A kötelező bérkonvergenciával a vállalatok több mint kétharmada egyáltalán nem ért egyet, durva beavatkozásnak tartják stratégiai döntéseikbe, költségeikbe, s akkor sem támogatják, ha az állam egy részét vagy teljes egészét kompenzálná - derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) által félszáz kölcsönvevő cég körében végzett felmérésből. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a minimálbér emelésére reagálva a cégek 30,4 százaléka létszámleépítést, 30,3 százaléka bércsökkenést tervez és 15,2 százaléka elhalasztja az esedékes létszámfelvételeket.

Korán megindulhattak az elbocsátások a versenyszférában

Szeptember során 2 millió 714 ezer fő állt alkalmazásban a nemzetgazdaságban a legalább öt főt foglalkoztatóknál a KSH ma reggeli adatai szerint. Az egy évvel ezelőttihez képest ez több mint egy százalékos létszámcsökkenést jelent, amiben fő szerepet a közszféra további apadása játszott. Ugyanakkor szeptemberben kissé már megindult a létszámcsökkenés a versenyszférában is, amiben főszerepet nem a tél közeli szezonális okok játszottak.

Az ENSZ szervezete kifogásolja az új munka törvénykönyvét

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) több ponton is kifogásolta az új Munka törvénykönyvének korábbi tervezetét, és javasolta a magyar kormánynak, hogy folytasson konstruktív párbeszédet a munkaügyi törvények reformjáról - jelentették be az ENSZ szakosított szervének véleményét szeptemberben kérő hat szakszervezeti konföderáció vezetői szerdán sajtótájékoztatón Budapesten az MTI tudósítása szerint.

Kevesen vannak, de negyedük valójában alulfoglalkoztatott

A részmunkaidőben foglalkoztatott magyarok több mint negyede hajlandó és képes lenne többet dolgozni - állapította meg az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat adatai szerint a magyar munkavállalók kevesebb mint 6 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ez az arány csak két országban kisebb ennél - írja a Bruxinfo.

A kormány most nem akar differenciált minimálbért

Szó sincs arról, hogy a differenciált minimálbér lehetőségével a kormány most kívánna élni - mondta Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak - hosszabb távon szeretnénk megteremteni a minimálbér eltérítésének lehetőségét - idézi az MTI.

Új munka törvénykönyve: Mindent szabad, amit nem tilos

Az új munka törvénykönyve az ígéretekhez híven valóban csak a fő garanciák mentén szabályozza a munkaviszonyokat, és bőven nyújt teret a foglalkoztatóknak a jog kreatív alkalmazására, a munkáltató és munkavállaló egymás közti erőviszonyaira bízva a bérpótlékok vagy akár a szabadságnapok számának kérdését. Valamint lesz új lehetőség indoklás nélküli azonnali hatályú felmondásra. Magának is szabadabb kezet adott a kormány: egységes minimálbér helyett földrajzilag, ágazatonként eltérő összegeket szabhat meg.

Czomba: ott lesz közmunka, ahol a versenyszféra nincs jelen

A közmunka mintaprogramok alapján a közfoglalkoztatás kiterjesztése a jövőben elsősorban azokban a térségekben várható, ahol kevéssé vagy egyáltalán nincs jelen a versenyszféra, hiszen annak elsődleges támogatása nem lehet kérdéses - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára csütörtöki kunhegyesi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

Brüsszel: kétes a magyar munkahelyteremtés közmunkával

Rövid távon kihívásokkal néz szembe a munkahelyteremtés Magyarországon, a foglalkoztatás növelésének fő forrása a közfoglalkoztatás marad az Európai Bizottság szerint, az álláskeresőknek pedig nagyon rövid idejük marad munkát találni, mielőtt a közmunka programokba kerülnének. Brüsszel szerint a közfoglalkoztatás eddig nem járult hozzá a résztvevők versenypiaci elhelyezkedéséhez. A ma publikált brüsszeli prognózis szerint 2013-ban újra nő, és 11% fölé emelkedik a munkanélküliség. Ezzel szemben a kormány 10%-os munkanélküliséggel számol 2013-ra.

Czomba: az új munka törvénykönyve csak garanciákat szabályoz

Az új munka törvénykönyve fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak, és csak annyiban avatkozik be e megállapodásokba, amennyiben a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges - mondta Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár az új törvényről szóló általános vitát nyitó expozéjában.

Mellár: Ezt a csatát sem nyertük meg

Mindössze 19 százalék gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban csökkenni fog a munkanélküliség, ellenben a megkérdezettek csaknem fele annak növekedésére számít - derült ki a Policy Solutions országos reprezentatív felméréséből. Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásügyi biztosa szerint már 2006-ban is a legpesszimistábbak közé tartozott a magyar lakosság, a foglalkoztatásért pedig az uniós források jobb felhasználásával is lehetne tenni. Mellár Tamás szerint jövőre még akkora foglalkoztatásbővülés sem várható, mint idén, hiszen 2012 arról fog szólni, hogyan lehet kivonni 1000 milliárd forintot a gazdaságból, tartandó a költségvetési hiányt.

Mennyire ösztökélik az adóátrendezések a foglalkoztatást?

Egy nemrég publikált elemzésből kiderült, az idén életbe lépett és jövőre tervezett változások az szja és támogatási rendszerben összességében nagyon kis mértékben tudják növelni a foglalkoztatottságot. A jegybank elemző stábja által elkészített modell szerint hosszú távon mindössze másfél százalékkal, azaz 60 ezer fővel bővülhet ezek hatásaként a foglalkoztatotti létszám. Az egykulcsos adó és családi adókedvezmény növekedést válthat ki a magasabb jövedelműek ledolgozott óráiban és adózó jövedelmében, de az adójóváírás kivezetése miatt a foglalkoztatásra nézve a változás hatása negatív. Az intézkedések "mellékhatásaként" megjelenő magasabb kockázatok még tovább olvaszthatják az előnyöket. Az elemzés óta napvilágra került költségvetési és adórendszeri részletek sem javítanak a kilátásokon.

"Ne rendezkedjenek be tartósan a közmunkára"

Képviselői kérdésre válaszolva elmagyarázta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, miként spórol az állam a Munkaerőpiaci Alapon keresztül. Egy másik kérdésre adott válaszában pedig a közfoglalkoztatási bér híd szerepét és szintjét indokolja, és elmondja, nem szeretné a kormány, hogy a közfoglalkoztatotti státuszba az emberek tartósan berendezkedjenek. Válaszolt a munkahelyteremtéssel kapcsolatos kérdésre is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.