A múlt heti 971 ezerről ismét egymillió fölé emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban. Ez továbbra is a válság enyhülésére utal, hiszen tavasszal 5-6 milliós heti értékeket is láttunk.
Botrányok egész sorozata övezi már az amerikai kkv-mentőprogramot, a PPP-t, mellyel a tömeges kirúgásoknak akarta elejét venni az ország kormánya. A szűk határidők és a mentőhitelek iránti sosem látott érdeklődés súlya hatalmas terhet jelentett a kiosztással megbízott bankrendszernek, indulás után pedig elfogultsággal, nyerészkedéssel vádolták meg a pénzintézeteket. Egy csomó olyan cégnek is jutott a mentőcsomagból, amelynek egyáltalán nem szólt a program, de arra is bőven volt példa, hogy a cégvezetők egyszerűen elkaszinózták vagy sportkocsikra költötték a pénzt. Még le sem zárult teljesen a PPP-program, de már most látszik, hogy ez lesz az amerikai történelem egyik legellentmondásosabb mentőcsomagja.
A Kentucky államban található Owensboro volt az egyetlen város az Egyesült Államokban, ahol még nőni is tudott a foglalkoztatottság, miközben Amerika egésze rekordmagas munkanélküliséggel küzd – írja a CNN.
Júniusban 7,8% volt az eurózóna munkanélküliségi rátája, ami mindössze 1%-ponttal haladja meg a májusi szintet. A koronavírus-válságban azonban a munkanélküliségi mutatót érdemes fenntartásokkal vizsgálni.
2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb. A friss adat azt mutatja, hogy a munkaerőpiaci helyzet érdemben elkezdett javulni a koronavírus-válságban, sőt, a szűrt számok alapján tulajdonképpen már közel teljesnek mondható a korrekció. Eközben a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 25 ezerrel emelkedett. A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy a koronavírus-járvány akut időszakában a munkájukat elvesztők kiléptek a munkapiacról (inaktívak lettek), így nem szerepeltek a munkanélküliek között. Úgy tűnik, mostanra az állásukat tartósabban elvesztők visszaléptek a munkát keresők közé, így újra munkanélkülinek számítanak.
A foglalkoztatottsági adatok máris a válság előtti szint közelébe kerültek a KSH váratlanul most közzétett adatai szerint. A számok a magyar gazdasági helyzet érdemi javulását mutatják, azonban egyelőre érdemes óvatosnak lenni: nem tudjuk, hogy miképp alakult a közfoglalkoztatás, a külföldi munkavállalás, és azt sem, hogy valóban minden munkanélkülivé váló (inaktívat) átsorolt-e már a KSH a munkanélküliek táborába. Azt viszont tudjuk, hogy az álláskeresők száma több mint 100 ezerrel haladja meg a válság előtti szintet.
Júniusban 376 ezer álláskereső volt Magyarországon, ami közel 130 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest. Közel 176 ezer fő semmilyen pénzbeli juttatást nem kapott.
A júniusi foglalkoztatási adatok szerint többen dolgoztak Magyarországon, mint januárban, és mivel az elmúlt négy hétben már többen jelentkeztek ki a regisztrált álláskeresők közül, mint be, így folyamatosan csökken az összlétszámuk - hívta fel a figyelmet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy csütörtök esti sajtótájékoztatón.
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA Kutatóintézet új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire.
A májusi után a júniusi nem-mezőgazdasági új munkahelyek száma is sokkal kedvezőbben alakult az Egyesült Államokban a vártnál, hiszen a hatodik hónapban 4,8 millió új állás jött létre, az ötödik havi adatot pedig 0,2 millióval felfelé módosították. Ezek összességében nagyszerű számok és arra utalnak, hogy a karanténintézkedések enyhítésével a cégek gyorsan tömegeket tudnak újra alkalmazni. Mégsincs itt az örömünnep ideje, mert a valós munkapiaci helyzet sokkal rosszabb Amerikában és több tényező is afelé mutat, hogy újra romolhat, miközben februárhoz képest most is 15 millióval kevesebben dolgoznak az országban.
Csaknem 5 millió új munkahelyet hozott létre az USA magánszektora júniusban, ami azt jelzi, hogy nagyon gyors a kilábalás az országban a mély recesszióból. Elemzők 3 millió új álláshelyre számítottak.
Olaszországban nőtt a munkanélküliségi ráta májusban, így már pontosabb képet látunk a munkaerőpiacot ért hatásoktól. Az eurózónában viszont már nem nőtt érdemben a ráta az előző hónaphoz képest.
A koronavírus-járvány kirobbanását követően igen erőteljes leépítésbe kezdtek a vállalatok Magyarországon. Erről azonban igen kevés adatot lehetett tudni akkoriban, miután a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat (NFSZ) egy ideig nem közölte a havi szintű részletes adatokat. Most viszont, hogy lassan javul a helyzet, hetente képet kapunk a magyar munkaerő-piac állapotáról.
Májusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb, derült ki a KSH adataiból. Ez azt jelzi, hogy a foglalkoztatásban már májusban megérkezhetett a fordulat, hiszen három hónapnyi visszaesés után újra emelkedést láthatunk.
Júniusban tovább lassult az álláskeresők számának a növekedése, ami azt jelzi, hogy hamarosan megérkezhet a munkaerő-piaci fordulat. A munkanélküliek számának korábbiakhoz képest lassabb növekedése egyrészt a kormány munkahelyvédelmi programjaival függ össze, másrészt a magyar gazdaság munkahely-teremtő képessége is kezd erősödni. A következő hónapokban akár már csökkenhet is a munkanélküliség, ha a gazdaság a harmadik negyedévben maga mögött hagyja a mély recessziót.
A veszélyhelyzeti intézkedések bevezetése óta a június 15-ei héten csökkent először a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, mindez munkaerőpiaci fordulatot jelez - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Pénteken három amerikai jegybankár is aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy mennyire gyorsan tud talpra állni az amerikai gazdaság a koronavírus-járvány által okozott sokkból, és így összességében mindhárman hűtötték az ezzel kapcsolatos bizakodó piaci várakozásokat. Kettő közülük konkrétan amiatt is aggódik, hogy az újból megugró fertőzési esetszámok végül ismét emelkedő munkanélküliséghez vezetnek az Egyesült Államokban.