munkanélküli

Magyarok ezreit teszik utcára - A koronavírust idézik a számok

Magyarok ezreit teszik utcára - A koronavírust idézik a számok

Általában az adatközlő intézmények és a minisztériumok egyszerre adják ki közleményeiket a gazdasági adatokról. Esetleg a tárcák némi késéssel kommentálják az adatokat. Most azonban ezzel ellentétes eseményt láttunk. A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy adott ki közleményt az álláskeresők számáról, hogy a foglalkoztatási szolgálat oldalán se híre, se hamva nem volt az adatoknak. A gazdasági tárca a kedvező folyamatokat hangsúlyozta, az álláskeresők számának csökkenését emelte ki, ám a szolgálat később megjelent adataiból látszik: majdnem olyan sok embert bocsátanak el Magyarországon csoportos leépítés keretében, mint amennyit a Covid-válság időszakában rúgtak ki.

Megindultak a magyarok külföldre

Megindultak a magyarok külföldre

Egyre több magyar munkavállaló megy külföldre dolgozni, ami jelentősen növeli a foglalkoztatottak számát. Amíg a magyarok Nyugat felé vették az irányt, addig a keletiek Magyarország felé.

Nőtt a munkanélküliség az OECD-országokban

Nőtt a munkanélküliség az OECD-országokban

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban átlagosan 4,9 százalék volt a munkanélküliség októberben a szeptemberi 4,8 százalék után, a ráta már több mint egy éve 5 százalék alatt mozog.

Jobb-e munkanélkülinek lenni, ha körülöttünk többen munkanélküliek?

Jobb-e munkanélkülinek lenni, ha körülöttünk többen munkanélküliek?

A munkahely elvesztése nemcsak az anyagi helyzet romlását hozza magával, hanem szubjektív jóllétre, azaz az egyének által érzékelt életminőségre is negatív hatása van. A munkanélküliség szubjektív jóllétet romboló hatásában az anyagi nehézségeken túl az állás elvesztéséből fakadó pszichológiai, egészségügy és társadalmi következmények is tükröződnek. Sőt, a munkanélküliségnek hosszan tartó negatív jólléti következményei vannak: az állásukat elvesztők elégedettsége még több évvel az újbóli elhelyezkedés után sem tér vissza a korábbi szintre.

Pusztító a munkaerőhiány: eláraszthatják az EU-t a bevándorlók

Pusztító a munkaerőhiány: eláraszthatják az EU-t a bevándorlók

A közeljövőben tovább fokozódhat a már most is számos ágazatban és szakmában kimutatható szakemberhiány az EU-ban. A probléma kezelésére az Európai Bizottság komplex intézkedéscsomagot hirdetett: elsősorban a belső tartalékokat mobilizálnák, de megkönnyítenék a külföldről (unión kívülről) érkezők letelepedését is.

Kis mértékben nőtt a segélyt kérők száma az USA-ban

Kis mértékben nőtt a segélyt kérők száma az USA-ban

Az Egyesült Államokban 2 ezerrel, 207 ezerre emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma a múlt héten - közölte az amerikai munkaügyi minisztérium. A szakértők véleményének átlagában nagyobb, 210 ezres szám szerepelt. Az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma így továbbra is csak csekély mértékben emelkedett a szeptember közepén jegyzett több mint héthavi mélypontot jelentő 202 ezerhez képest.

Megindultak külföldre a magyarok

Megindultak külföldre a magyarok

Megállt a foglalkoztatás növekedése, kissé nőtt a munkanélküliség, miközben a Covid-válság előtti szintre ugrott a rövid ideje külföldön munkát vállaló magyarok száma - így összegezhető a KSH nyári hónapokról szóló foglalkoztatási és munkanélküliségi jelentése.

Kedvező makroadatok érkeztek Oroszországból

Kedvező makroadatok érkeztek Oroszországból

Oroszországban gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése júliusban éves szinten, miközben történelmi mélypontra esett a munkanélküliség - írja az orosz statisztikai hivatal.

Meglepetésre nőtt a japán munkanélküliség

Japánban a munkanélküliség váratlanul négyhavi csúcsra, 2,7 százalékra emelkedett júliusban a júniusi 2,5 százalékról - áll a kedden ismertetett hivatalos adatokban.

Nőni kezdett a munkanélküliség Csehországban

Júliusban 3,5 százalékra emelkedett a júniusi 3,4 százalékról a munkanélküliség Csehországban - közölte a cseh munkaügyi hivatal kedden Prágában. Előzőleg négy hónapig, márciustól júniusig a munkanélküliség folyamatosan csökkent.

Van egy mutató, amiben Magyarország az EU élmezőnyébe került

Van egy mutató, amiben Magyarország az EU élmezőnyébe került

Az EU-n belül az idei első negyedévben Magyarországon volt a negyedik legalacsonyabb azon oktatásban, képzésben nem résztvevő 15-64 évesek aránya, akik a munkaerőpiacon sem voltak jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A 13,7 százalékos hazai adat jóval kedvezőbb az uniós átlagnál (18,2%). A kedvező hazai mutatóban szerepet játszhat, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya (15-29 éves korosztály) szintén kedvezőbb az uniós átlaghoz képest.

Kettészakadt a világ: nagy bajban vannak a fiatalok

Kettészakadt a világ: nagy bajban vannak a fiatalok

Bár a Covid okozta válság legsúlyosabb szakaszán tavaly már túl volt a világ, a 15-24 év közötti fiatalok globális munkaerőpiaci helyzete 2022-ben még nem tért vissza teljesen a koronavírus-járvány előtti időszakhoz – állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentése. A 2019-hez képest továbbra is rosszabb átlagos globális munkaerőpiaci mutatók mögött azonban azt is látni, hogy a fejlett gazdaságokban a fiatalok munkaerőpiaci helyzete gyorsabb ütemben áll helyre, mint a fejlődő gazdaságokban. Ezzel a globális munkaerőpiaci egyenlőtlenség tovább súlyosbodott, aminek tovagyűrűző hatásai lehetnek a munkaerő-migráció terén.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.