A sajtóban megszaporodtak azok a híradások, melyek szerint a nyugdíj mellett dolgozók száma tíz év alatt megnégyszereződött. Az elemzők jelentős része szerint a nyugdíjak annyira alacsony összegűek, hogy egyre több nyugdíjas kényszerül a megélhetése érdekében a nyugdíj mellett is dolgozni, és emiatt emelkedik jelentősen a nyugdíjas dolgozók száma. Vajon valóban ez a helyzet? 2. rész.
A japán kormány jelentősen rontotta a gazdaság idei első negyedévi teljesítményére vonatkozó adatát, miután a frissített statisztikákból kiderült, hogy az építőipar kevesebb megrendelést kapott, mint azt korábban gondolták.
Folytatódott a munkaerő-piaci helyzet lassú javulása májusban: a foglalkoztatottság kissé nőtt, így egyre közelebb kerül korábbi csúcsához, a munkanélküliség pedig csökkent.
A feszes munkaerőpiac és a legkisebb bérek jelentős emelése miatt igen magas bérdinamika alakult ki Magyarországon az Európai Bizottság friss jelentése szerint. Az előrejelzés szerint a gazdasági fellendülés várhatóan növeli a munkaerő iránti keresletet és alacsonyan tartja a munkanélküliséget. Mindeközben azonban a bérdinamika le fog lassulni, így a munkaerőköltség növekedése visszafogottabb lehet.
Közép-Európában a bérnövekedés meghaladja az EU átlagos szintjeit, ami komoly problémákat vet fel a monetáris politika normalizálása kapcsán. Nemcsak a kamatcsökkentési ciklusokat lassíthatja le, hanem az infláció újabb felívelésének kockázatát is magában hordozza a bérek gyors növekedése. Egyes szakértők az ár-bér spirál lehetőségét is felvetik.
Megugrott a nyugdíj mellett dolgozók száma. Az év első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti vállalt munkát, négyszer annyian, mint 10 éve - írja az rtl.hu.
Július 1-jétől hatnapos munkahétre is kötelezhetők lesznek Görögországban az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein tevékenykedő munkavállalók - írja a Deutsche Welle anyaga alapján a Telex. Bár a hatodik napért 40 százalék extra munkabér jár, a munkaerőhiány mértékét jól mutatja a döntés.
Az átlagos inflációs ráta az Egyesült Államokban 1,9% volt Donald Trump elnöksége idején, míg Joe Biden vezetése alatt a pénzromlás mértéke átlagosan 5,4% volt, ezért sok választó úgy gondolhat Bidenre, mint az "inflációs fickóra" (inflation guy). Elemzői körökben azonban egyre többször láthatjuk ennek a naratívának a fordítottját, egyre több neves befektető véli úgy, hogy a jövőbeli infláció rosszabb lesz, ha Trump nyeri a 2024-es választásokat. Legfrissebb elemzésében a Goldman Sachs négy okot is felsorolt, hogy miért ugorhat meg az amerikai infláció, ha veszít Joe Biden.
Ismét videós üzenetet tett közzé X-oldalán a brit védelmi minisztérium az ukrajnai háborúról. Ezúttal az orosz hadsereg külföldi toborzókampányairól értekeznek.
A Dél- és Nyugat-Ukrajnában történő építkezések és beruházások megerősíthetik a jelenlegi gazdaságot annak érdekében, hogy a megtámadott ország a hátán tudja cipelni a háború súlyát, valamint felgyorsíthatják a nemzetgazdaság központjának nyugatra és délre történő, elkerülhetetlen áthelyezését. A projekt sikeréhez megerősített légvédelemre és több munkaerőre van szükség.
Hol vannak már azok az idők, amikor a vállalatok a felvételi kritériumok folyamatos csökkentése mellett csak úgy kapkodtak a munkavállalókért? Mostanra csaknem két éve folyamatosan csökken a betöltetlen álláshelyek száma, ami miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehezebb új munkát találni, mint korábban.
Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.
Márciusban is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon. Elemzők szerint mindez segítheti a gazdaság növekedését, ugyanakkor kockázatot is jelent, hiszen a vállalatok a bérek emelése után könnyedén újra hozzányúlhatnak az árakhoz.
Az elmúlt időszakban a magyar- és az európai gazdaság lassulásával jelentősen csökkent az igény a képzett IT-szakemberekre. Pedig a cégek szempontjából nem biztos, hogy jó stratégia, ha ölbe tett kézzel várnak, a piac élénkülése esetén ugyanis könnyen beragadhatnak. A Portfolio Business podcast új adásában a Codecool programozóiskola két vezetője, Kalocsai Lea üzletfejlesztési vezető és Számadó Dóra sales vezető volt a vendégünk, akiket egyebek mellett a piaci környezetről, valamint a magyar vállalatok előtt álló kihívásokról is kérdeztünk.
Az orosz olaj- és gázágazat, amely az ukrajnai háború egyik kulcsfontosságú finanszírozási forrása, munkaerőhiánnyal küzd, mivel a gazdaság teljes háborús mozgósítása súlyosbítja a régóta fennálló demográfiai problémákat. A szankciók és a rubel elértéktelenedése miatt pedig a vendégmunkások sem érkeznek már Oroszországba. Mindez súlyos gazdasági problémákat okozhat már közép távon is.
Franciaország régóta tervezi, hogy növeli a haditengerészetét, ezzel pedig újra nagyobb szerepet tud játszani a globális geopolitikai folyamatokban. Párizs megkötötte az első szerződéseket egy új repülőgép-hordozó megépítéséhez – számolt be a Naval News.
Oroszországban lassult a gazdaság éves szintű növekedése márciusban februárhoz képest, miközben mérséklődtek a kiskereskedelmi eladások tavaly márciussal összevetve, a munkanélküliség pedig rekordalacsony szintre esett.
A munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont a Randstad friss Employer Brand kutatása szerint. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
Úgy tűnik elmúlt az az időszak, amikor csak úgy kapkodtak a felvehető emberek iránt a cégek. Az USA-ban és szerte Nyugat-Európában enyhült a munkaerőpiac feszessége, így a cégek egyre válogatósabbak lettek a toborzás során, ami az elhúzódó állásinterjúkon is meglátszik. A korábban megszokotthoz képest általában több fordulón is bizonyítani kell a jelölteknek, akik gyakran összetettebb megoldandó feladatokat is kapnak. Előfordul az is, hogy az állásinterjúk után még hosszú ideig jegelik a jelölteket, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt nem is biztosak abban a cégek, hogy feltétlenül be kell tölteniük egy újonnan megnyílt, vagy üressé vált pozíciót, inkább kivárásra játszanak.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
