A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos órabére 1203 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ami 21 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért 993 forintos szintnél - derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország MTI-hez eljuttatott közös közleményéből.
Magasba nyúló épületek hada áll jelenleg is kivitelezés alatt, és bár legtöbbször csak a kész épületek láttán képedünk el az eredménytől, az építési folyamathoz megannyi szakma folyamatos és összehangolt munkája szükséges, hogy éppen egy tízemeletes lakóház, egy 60, 90 vagy akár 120 méteres irodatorony, esetleg egy több kilométeres híd elkészülhessen. Az egyik ilyen szakma az állványozás is, ami nélkül a felsorolt építmények közül egy sem készülhetne el, mégis alig hallani róla. Az egyik legnagyobb ilyen fókuszú hazai cég irányítóját, Serdült Sándort, a Layher Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a cég elmúlt években produkált közel négyszeres növekedéséről, a számukra is érezhető lendület megtorpanásáról, az árak versenyzéséről, a nagyon magas állványozói fizetésekről, a 120 méteres MOL Campus-ról, és az építőiparban tapasztalható legfontosabb jövőbeli kihívásokról.
Harminc százalékot is meghaladó mértékű áremelést hajtottak végre a szerelt technológiájú házakat építő cégek az idei évre, így már a készházak esetén is több mint 400 ezres négyzetméterárral érdemes számolni - írja a Magyar Nemzet.
Körülbelül 182 miliárd forintos árbevétellel fejezte be a tavalyi évet a Market csoport, és erre az évre is pozitív várakozásai vannak Scheer Sándornak, a Market Építő Zrt. vezérigazgatójának. Az építőipar kapacitásproblémái enyhülni látszódnak, nehéz azonban megtartani a minőséget a szakmunkások hiánya miatt, és még mindig sok a kisebb építőipari vállalkozás, ahol kérdéses a szabályos működés - mondta el Scheer Sándor a Világgazdaságnak adott interjújában.
2020-ról 2023-ra 6,6 százalékos éves átlagos növekedéssel 1,94 ezer milliárd forintosra nőhet a magyar IT-piac – jelzik előre a Fitch Solutions elemzői. Bár a gazdasági növekedés némileg lassulhat, az IT-piacot a munkaerőhiány és a növekvő bérek miatt szükségessé váló informatikai beruházások hajtják. A legfontosabb trendek között említik a felhő technológiák, az 5G, az AI és más technológiák térnyerését és az ipar 4.0-ás fejlesztések terjedését.
A mesteremberek hiánya jó ideje komoly gondot okoz nem csak a különböző iparágban tevékenykedő cégek és munkavállalóik, de tulajdonképpen mindenki számára, aki az elmúlt időszakban szakember segítségére szorult volna, legyen szó festésről, burkolásról, tetőfedésről vagy villanyszerelésről. Az aktuális helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a KSH adatai szerint 2019 második negyedévében az 5 főnél nagyobb létszámú vállalkozások által meghirdetett 55 ezer munkahely kétharmadára fizikai állománycsoportú, vagyis kézműipari szakembert kerestek. Kiderült az is, hogy különösen nehéz helyzetben vannak az építőipari cégek, miközben nincs utánpótlás, az elérhető munkaerőnek pedig hatalmas a bérigénye, miközben sokan alulképzettek.
2023-ig mintegy 25 ezer milliárd forint értékű építőipari beruházás fog megvalósulni Magyarországon - derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből. Míg az elmúlt 10 évben az Európai Unió tagországaiban összesen átlagban 6 százalékkal, Magyarországon 72 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye.
A szakszervezetek arról számolnak be, hogy a 2020-as béremelés mértéke elmaradhat a tavalyitól. A munkaadók úgy gondolják, hogy tarthatatlan a kétszámjegyű béremelés.
Az idei évben is folytatódik a gyors béremelkedés kelet-közép-európai országokban a Moody’s elemzése szerint annak ellenére, hogy a gazdasági környezet már romlik, a GDP-növekedés lassul.
Az idei évben érdemben alacsonyabb béremelést valósítanának meg a vállalatok a Népszavának nyilatkozó szakszervezeti képviselők szerint. Van, ahol infláció alatti béremelési javaslattal nyitnak a cégek, de azért 10%-hoz közeli béremelést idén is ki lehet harcolni. A Portfolio korábban figyelmeztetett: idén már lassabban nőhetnek a bérek, mint tavaly, azonban 2020-ban is érdemi keresetnövekedés várható.
Egyre nagyobb számok kerülnek az anyag- és a munkadíj számlákra. Akár egy beruházás indulása után is. Kibírják ezt a fejlesztők? Hátradőlhetnek, mert vagy cégen belül elvégzik a kivitelezést vagy évek óta fix külsős csapattal dolgoznak? Egyáltalán, mennyire felkészültek az itthon maradt építőipari cégek? Körkép jön vezető ingatlanfejlesztőktől.
Az Audi után a Mercedesnél is csökken a dolgozói létszám, és a kecskeméti gyár hatékonyságának javulásáról beszélnek. Magyarországon is kétségtelenül elindult az a folyamat, amelyen keresztül a gyárak kevesebb munkavállalóval valósítanak meg termelésnövekedést. Az autóipari kitettség miatt azonban ez a dolgozók szempontjából kifejezetten kedvezőtlen hír.
Tavaly szeptember és november között 4 millió 517 ezren dolgoztak (Magyarországon), ami kismértékű növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, azonban a foglalkoztatás már hónapok óta nem tud tovább növekedni. Ezt támasztja alá, hogy a munkanélküliek száma sem csökken már (163 ezer) és a közfoglalkoztatottak csökkenése is megállt. Mindeközben tovább emelkedett az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok száma, és új csúcsot ért el.
Tavaly októberben 11% felett nőttek a keresetek a KSH friss adatai alapján, az elemzők pedig közzétették várakozásaikat az idei bérdinamikával kapcsolatban. A béremelkedés kissé lassabb lehet, mint tavaly volt.
Tavaly októberben a bruttó átlagkereset 365 100 forint volt, 11,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A kereseteket a minimálbér és a garantált bárminimum dinamikus emelése, valamint a munkaerőhiány is felfelé hajtja. A keresetek idén is gyorsan nőhetnek, de az infláció láthatóan egyre inkább visszafogja a reálbérek növekedési ütemét
Meddig tart ki és mennyire megalapozott a mostani hotel beruházási hullám? Mi kell ahhoz, hogy csökkenjen a fejlesztők és üzemeltetők kockázata? Hogyan lesz elegendő és jól képzett munkaerő? – kérdeztük az egyik meghatározó hazai hoteles cég első emberét, Flesch Tamást, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökét, a Continental Hotel Group alapítóját.
Soha nem látott szállodaépítési hullám söpör végig Budapesten. Vidéken csak reménykednek ebben a szállodások, ám ehhez sokkal összehangoltabb munka kellene a kormányzat és a magánszektor között. Na, meg egy nagyobb kapacitású és vasúti csomópontként is működő ferihegyi repülőtér.
Idén is kitarthat a gyors béremelkedés Magyarországon, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 2020-ban is dinamikusan növekszik, miközben a munkaerőhiány továbbra is felfelé hajtja a kereseteket. Azonban az üres álláshelyek csökkenése miatt már nem biztos, hogy olyan kedvező helyzetben lesznek a dolgozók, mint a korábbi években, így a béremelés mértéke kissé alacsonyabb lehet. A bérek vásárlóerejének növekedését pedig a várhatóan 3% feletti infláció fogja majd vissza.
Az idei év egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a magyar 5%-os növekedés volt. A GDP bővülésének erős kontrasztot adott, hogy a világgazdaságban, de különösen Európában érdemi lassulást láthattunk. Így 2019-ben történelmi csúcsra ugorhatott az eurózónával szemben növekedési előnyünk.
Idén olyan történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt. A legsikeresebb sztrájkot az Audinál tartották, de összességében a versenyszféra egészében igen jelentős béremelést tudtak kiharcolni a munkavállalók. De mire számíthatunk jövőre?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nyitott a külföldi békejavaslatokra is.
Egyre súlyosabb a belharc.
Valerij Zaluzsnij szerint a technológia sokkolta a katonákat.
Még nem késő visszafordulni.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
