A fuvardíjak azonnali, 15-20 százalékos emelését javasolja a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) - jelentették be az érdekképviseletek közös sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Tavaly a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban megközelítette az 1 millió forintot a dolgozók átlagos munkaerőköltsége. A KSH friss adatai szerint az egyes ágazatok között igen nagy különbségeket láthatunk, az egészségügyben és a ruhagyárakban dolgozók továbbra is a lista végén vannak, 235 ezer alatti munkaerőköltséggel. Megnéztük, hogy a különböző ágazatokban miként alakult a munkaerőköltség és a bruttó bér.
Sok cég a tervezett létszámfelvétel, illetve a beruházások elhalasztásával, a mozgóbérek csökkentésével és a munkakörök átírásával reagál a minimálbér 2018-as emelésére, derült ki az MKIK GVI kutatásából. Csak kevesen terveznek elbocsátásokat a béremelés miatt.
Eseménytelennek biztosan nem mondható az elmúlt néhány hónap az ingatlanpiacon. Többször is beszámoltunk az építőipari kapacitáshiány miatti problémákról, arról, hogy nagyjából minden drágult, amit el lehet képzelni egy építkezésen, ezt pedig nem csak a kivitelezők, majd a fejlesztők, de a sor végén a vásárlók is megérezték, legyen szó akár egy lakóparkról, egy irodaházról, vagy bármilyen egyéb építkezésről. Ebbe a környezetbe robbant be a pénzügyminiszter bejelentése, miszerint nem várható az új lakások kedvezményes áfájának meghosszabbítása. Ettől egyfelől talán páran fellélegeznek az építőipar megrendelői oldalán (gondoljunk csak azokra a projektekre, amelyek ennek hatására leállnak, így kevesebb kapacitást kötnek le), másrészről viszont ez a bejelentés a piaci szereplők többségének komoly fejtöréssel is jár (csúszások, feszített tempó, projektek leállása, minőség tartása, további drágulás). Korábbi cikkeinkben már megkérdeztük a fejlesztőket, összefoglaltuk az 5%-os áfa melletti érveket és ellenérveket, most a magyar piac egyik legnagyobb kivitelezőjét, a Market Építő Zrt. vállalat vezérigazgatóját, Scheer Sándort kérdeztük azokról az eseményekről, amik jelenleg lázban tartják a piacot.
A magyar munkavállalók rugalmasságra vágynak, ugyanakkor a hazai vállalatok még le vannak maradva ezen a téren. A Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, nálunk csak tízből három. Pedig a dolgozók szerint a távmunka és rugalmas időbeosztás növeli a hatékonyságot, ami a vállalatok számára is egyértelmű előnyt jelent.
Magyarország számos, a fenntartható fejlődést érintő területen komoly előrelépést ért el az elmúlt években, ugyanakkor óvatosságra intő tényezőket is láthatunk. Összességében azokon a területeken, ahol a gazdaság ciklikus pozíciója meghatározó, ott javultunk, ahol viszont strukturális változásokra lenne szükség, ott jellemzően nincs érdemi változás. Az alábbiakban a KSH jelentéséből szemezgettünk.
Minden korábbinál nehezebb a szezonkezdés a szakképzett munkaerő hiánya és az irreális bérigények miatt a Balatonnál, ugyanakkor a növekvő kereseteknek köszönhetően kezdenek visszatérni a külföldön munkát vállaló fiatalok - számoltak be dél-balatoni kisvállalkozók egy balatonszárszói fórumon kedden.
A fővárosban és vidéken is sok a betöltetlen álláshely a bankfiókokban, a mérlegfőösszege alapján legnagyobb 10 hazai banknál több mint 300 ilyen pozíciót tartanak nyitva - írja pénteki számában a Világgazdaság.
Magyarországon 1 millió munkahelyet érinthet az automatizálás 2030-ig - írja a McKinsey új tanulmánya. A cég szerint a munkaórák csaknem fele automatizálható, de attól nem kell félni, hogy ennyi munkahely megszűnne. Ez inkább azt jelenti, hogy az átalakulás miatt a munkavállalóktól teljesen más tudásra lesz szükség, mint eddig, miután a munkahelyek átalakulnak. Az automatizálás a munkaerőhiányra és az elmúlt években lassú termelékenységnövekedésre is megoldást nyújthat.
A Wall Streeten dolgozó bankárok közül sokan aggódnak amiatt, hogy a robotok idővel elveszik a munkájukat, és nem ok nélkül: a Goldman Sachsnál például már csak hárman dolgoznak azon a területen, ahol korábban még 500-an voltak - írja a Bloomberg.
10 év alatt 1 millió új munkahely. Ezt ígérte hatalomra jutása után a második Orbán-kormány 2010-ben. Most, közel nyolc év elteltével a miniszterelnök 736 ezer új munkahelyről számolt be, vagyis időarányosan nem is áll rosszul a kabinet. Lássuk, hogy mit mutatnak a Portfolio számai!
Egyre nagyobb probléma Ukrajnában a munkaerő elvándorlása, a jegybank adatai szerint 2015 óta a munkaképes korú lakosság 7 százaléka ment el nyugatra - írja a Bloomberg. Néhány éve a magyar kormány is kacérkodott a gondolattal, hogy ukrán vendégmunkásokat csábítson az országba, az adatok azonban azt mutatják, hogy a lengyelek és az oroszok már elszipkázták előlünk a munkaerőt.
Az automatizálás valóban átalakítja a munkaerőpiacot, ezek a folyamatok azonban lassabban mennek végbe annál, mint amire napjaink néha szenzációra kihegyezett prognózisaiból következtethetnénk. A következő generációnak ugyanakkor már mindenképpen fel kell készülnie arra, hogy robotokkal dolgozzanak együtt, és még inkább képeznie kell magát.
Leginkább nem a béremeléssel reagálnak a vállalatok arra a helyzetre, ha nincs elegendő dolgozójuk. Ugyanakkor az is világos, hogy a munkaerőhiány elsősorban azokat a vállalatokat érinti, amelyek egyébként is relatív alacsonyabb béreket adnak. A hiánnyal gyakran szembesülő vállalatok egy része inkább a feketegazdaság felé fordul - vélik a Munkaerőpiaci tükör 2016 című kötet egyik tanulmányának szerzői. Ez részben azzal magyarázható, hogy az alacsony termelékenységű cégek nehezen tudnak bért emelni a vállalat továbbélésének kockáztatása nélkül. A kutatás során végzett interjúk során érdekes válaszokat kaptak a cégektől.
Az érettségit nem adó szakmunkásképzésben végzettek nagyobb részét ma már segéd- vagy betanított munkásként alkalmazzák - olvasható a Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kötetben, vagyis minél alacsonyabb képzést kap valaki, annál valószínűbb, hogy nehéz helyzetbe kerül a munkaerőpiacon, továbbá kisebb bérel is kell beérnie. Habár a magyar reformok a német "duális képzést" tekintik mintának, attól nagyon messze van a hazai oktatás. Köllő János kutatásában arra jut, hogy a szakképzésen belüli közismereti óraszám csökkentése után a magyar diákok kevesebb ilyen jellegű tanóra után lépnek ki a munkaerőpiacra, mint amennyit a német szakmunkástanulók a képzésbe lépés előtt kaptak.
Több éves passzivitás után ismét toborozni kezdtek a bankok, most viszont főleg nem a közgazdászokat és banki szakembereket, hanem a digitalizációs gurukat keresik.