Határozott pluszban nyitottak a vezető európai börzék, délutánra azonban látványosan elfogyott a lendület, és mínuszba fordultak a tőzsdék, délután pedig Amerikában is lefelé vették az irányt a vezető börzék. A bankszektor ismét nyomás alá került, különösen a regionális bankok részvényei, a napokban mentőövet kapó First Republic ismét nagyot zuhant.
A hazai blue chipek közül a nap korábbi szakaszában nagyot ralizó OTP mellett a Richter részvényei is mínuszban zártak, míg a Mol és a Magyar Telekom papírjai mérsékelt pluszban zártak.
A Silicon Valley Bank múlt heti csődje után ma is folytatódik a turbulens kereskedés a világ tőzsdéin, a vezető európai indexek ma reggel felpattantak a hírre, miszerint a Credit Suisse mentőövet kap, de napközben látványosan lendületet vesztettek, hogy aztán mégis jelentős pluszban zárják a napot. A magyar tőzsdén lejtmenet bontakozott ki csütörtökön, bepótolva a tegnapi kereskedési szünetet. A nap egyik legfontosabb eseménye az EKB kamatdöntő ülése és Christine Lagarde jegybankelnök tájékoztatója volt, az EKB az előzetes várakozásoknak megfelelően 50 bázispontos kamatemelést jelentett be.
Ami a tengerentúli helyzetet illeti, egyelőre nagy optimizmussal zsákolják a befektetők a részvényeket, de mint megtanulhattuk az elmúlt napok mozgásaiból, ez még nem feltétlenül azt jelenti, hogy végig a vevők maradnak majd fölényben. Fűti az otimizmust a hír, hogy a JPMorgan Chase és a Morgan Stanley is éppen tárgyalásokat folytathat a bajba jutott First Republic Bank esetleges tőkeinjekciójáról.
Miközben az európai tőzsdéken kitartanak a pluszok, a BUX változatlanul 1 százalékos mínuszban áll, miután az OTP és a Mol is esik a blue chipek közül.
Csütörtökön mutatja be az Európai Bizottság a hidrogéngazdálkodásról szóló tervét: egyre biztosabb, hogy a fosszilis, főleg a földgázból nyert hidrogén kiesik a rendszerből. A taxonómiai kérdéseknél már világossá tették, hogy a megújuló energiával termelt hidrogén kerül a fókuszba. A magyar kormány épp ellenkező előjellel lobbizott.
Egyre nagyobb a bizonytalanság a tőzsdéken a SVB-csőd miatt, tegnap széleskörű esést láthattunk elsősorban az európai tőzsdéken, a részvénypiacokon egyre felerősödő pánik mellett az olajárak is beszakadtak. Az elmúlt napok esése után a globális benchmarknak számító Brent és WTI típusú kőolaj hordónkénti ára jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintek alá esett vissza. A legfrissebb adatok szerint a készletszintek rendkívül magasan állnak az Egyesült Államokban, miközben az alapvetően nem olajhiányos környezetben a Biden-kormányzat jóváhagyott egy hatalmas alaszkai fúrási projektet, aminek következtében további kínálat érkezhet a piacra, ez szintén lejjebb nyomhatja az olajárat.
Miközben az európai tőzsdéken emelkedésekkel indul a nap, a magyar részvénypiac esik, lereagálva a szerdai kereskedési szünnapunkon kibontakozó globális lejtmenetet.
Nem állt meg az élet a világ tőzsdéin míg nálunk a március 15-i ünnepségek zajlottak, miközben a magyar tőzsde zárva volt, az európai és az amerikai részvénypiacok masszív esésbe kapcsoltak, a forintot is megütötték. Ha az alapján kellene megmondani, mi lesz csütörtökön a magyar részvényekkel, az OTP-vel vagy a Mollal, hogy a régiónkban, mondjuk az osztrák és a lengyel piacon mi történt, akkor nem sok jót jósolnánk a magyar papíroknak. Az aggodalmakat valamelyest enyhítheti, hogy az amerikai részvénypiacokat valamennyire visszahúzták szerdán, és csütörtök reggel a határidős piacok éppen felfelé mutatják az irányt.
Komoly emelkedéssel zártak tegnap az amerikai és európai piacok, de ennek vége: az európai indexek mély visszaeséssel zártak és a tengerentúlon is megjelentek a mínuszok. A Credit Suisse történelmi mélypontra került. A magyar tőzsde a március 15-i ünnep miatt ma nem tart nyitva, és fontos adatközlést sem várunk idehaza. Nem úgy külföldön, ahol az EU-ból, az USA-ból is konjunktúraadatok érkeztek, a legfontosabb piacmozgató tényezők viszont ma is az amerikai bankrendszerről szóló hírek lehetnek. Emellett a piac már készülhet a holnap EKB-kamatdöntésre is.
Azzal együtt, hogy megjelent kedd este a Magyar Közlönyben a 80/2023. (III. 14.) számú kormányrendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól, kiadott egy összefoglaló közleményt az Energiaügyi Minisztérium. Ebben azt hangsúlyozzák, hogy az egyébként is júliustól induló új hulladékgazdálkodási rendszerrel együtt szintén júliustól indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új rendszer a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érinti.
Hétfőn elképesztően turbulens napot láthattunk a piacokon az amerikai Silicon Valley Bank bedőlése után, összességében végül úgy néz ki, hogy fölénybe kerülhetett az a narratíva, hogy a bank bedőlése miatt a Fed szüneteltetheti a kamatemeléseket, vagy legalább lassíthat azok ütemén, esetleg nyáron már vághat is, ezen narratíva mentén viszonylag jó napot zártak az amerikai tőzsdék, ma pedig Európában is jó hangulatú volt a kereskedés a tegnapi meredek esések után. Az amerikai tőzsdék is emelkedtek kedden.
Eredményes volt az a nyilvános vételi ajánlat, aminek a keretében az Alteo részvényeire tettek ajánlatot a Mol egyik cégén keresztül. A részvényesek 2,4 millió Alteo részvényt ajánlottak fel.
A Mol csoport eladja 39 szlovéniai benzinkútját, hogy eleget tegyen az OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének átvételéhez szükséges uniós jóváhagyás feltételeinek - közölte az INA az MTI-vel.
A nemzetközi hangulatnak megfelelően a hazai piacokon is minimális elmozdulások jellemzik a kora délutáni órákat, a hazai blue chipek közül egyedüliként a Mol részvényei vannak mínuszban.
A BÉT oldalán közölte a befektetőkkel az Alteo, hogy az igazgatóság két tagja, köztük a vezérigazgatói pozíciót betöltő Chikán Attila is nagy mennyiségben adott el részvényeket a vállalatban, azon a részvényenkénti árfolyamon, amit a Mol kínált többedmagával egy kötelező nyilvános vételi ajánlat keretein belül a részvényekért a befektetőknek. Korábban a hivatalos kommunikációban nem javasolta az igazgatóság a befektetőknek az ajánlat elfogadását, többek között azért sem, mert a független szakértői értékelés a részvények értékét jóval magasabbra becsülte, mint az ajánlati ár.