Sikeresen és a tervek szerint zárult az adásvételi ügylet az MKB Bank régi és új tulajdonosa között 2014. szeptember 29-én - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a bank. Az MKB elnök-vezérigazgatója továbbra is Sebők András, igazgatóságának külső tagja lett viszont többek között Parragh László is. Cél, hogy legkésőbb 2016-tól már nyereségessé tegyék a bankot, a részletes stratégia év végéig megszületik.
Engedélyezte a magyar állam tulajdonszerzését az MKB Bank Zrt.-ben az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa. A döntés egyúttal a bank által teljesen vagy részben birtokolt leányvállalatokban való állami tulajdonszerzést is jelent - olvasható az MNB közleményében.
"Két hét múlva jön az állam, de még nem tudjuk, hogy ki vezeti majd a bankot" - nyilatkozta az MKB egyik vezetője a Figyelőnek, amely arról is ír mai cikkében, hogy a kormány vezetői tárgyalásokat folytattak az elmúlt hetekben osztrák bankárokkal is. Felerősödött a pletyka, hogy a magyar állam újabb nagybankokat venne.
Az MKB bankcsoport vesztesége összességében csökkent 2014 első félévében az előző év azonos időszakához képest. A tranzakciós illetéktől, az árfolyamrésre képzett céltartaléktól, illetve a bankadótól megtisztítva az MKB pozitív adózás előtti eredményt tudott felmutatni - áll a bank közleményében.
Szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését az MKB Bank Zrt. kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék hétfőn, hasonlóan a nap során a K&H ügyében született döntéshez.
311 millió euróval, vagyis közel 96,5 milliárd forinttal rontotta az anyabank, a BayernLB eredményét az év első felében az MKB - derül ki a bajor tartományi bank csütörtökön közzétett jelentéséből. A számviteli átsorolásból fakadó veszteségektől eltekintve az MKB vesztesége az év első felében 20 milliárd forint alatt lehetett. Figyelembe véve, hogy lényegében a bajorok fizetnek azért, hogy vigyék tőle az MKB-t, jó üzletet csinált-e a magyar állam?
Az NFM-nél az uniós pályázatok kiírása reálisan szeptember végére, október elejére várható. Az MKB Bank, az MVM, és további közműcégek államosításáról is beszélt Seszták Miklós. A kkv-k például jól járhatnak az MKB megvételével, az MVM-et pedig azért államosíthatják, hogy ne kelljen minden projekthez közbeszerzést kiírni - árulta el a nemzeti fejlesztési miniszter a Gazdasági Rádiónak adott interjúban.
Bár az első féléves költségvetési adatok alapján csak kis kockázatot lát az MKB Bank az idei deficitcél elérésére, ez mégsem jelenti azt, hogy a fiskális politika szigorú lenne. Kondrát Zsolt, a bank vezető elemzője friss anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek ellenkezőjeként a fiskális politika alapvetően laza, hiszen a váratlanul gyors idei gazdasági növekedés mellett is csak az éppen 3% alatti államháztartási hiány betartására "lő" a kormány. A Varga-csomag melletti csendes költségvetési lazítás idén a GDP 1,1%-a lehet és mindezekkel párhuzamosan ő úgy látja, hogy valószerűtlen a GDP-arányos adósság-ráta fenntartható módon történő csökkenése. Az alapeseti forgatókönyve szerint a tavalyi 79,3%-ról idén év végére 80,5%-ra növekedhet a ráta gyengébb forintárfolyam és a kormányzat részesedésvásárlásai következtében, hacsak nem történik valamilyen intézkedés, vagy a forint árfolyama nem erősödik jelentősen (300 alá az euróval szemben) a mostani szintekről. Hosszabb távra előrenézve azzal kalkulál, hogy az államadósság pályája gyakorlatilag lapos lesz, azaz 80% közelében beragad.
Öt olyan ország van ma az Európai Unióban, ahol a hazai tulajdonú bankok részaránya meghaladja a 90%-ot, és három, ahol a 10%-ot sem éri el. Magyarország az MKB állami megvásárlásával megelőzheti Belgiumot, de még így is csak a középmezőnyben foglal majd helyet. 27 országból (Horvátországot még nem tartalmazza a statisztika) 13-ban nagyobb 50%-nál a hazai részarány, Magyarországgal a szám 14-re nő.
A kormány az általános tartalék terhére számolja el az MKB Bank megvásárlását, ezzel további 17,1 milliárd forinttal apasztja ezt a költségvetési puffert - olvasható ki a Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározatból. Ezzel a kormány az év első hét hónapjában közel 100 milliárd forintot költött el a 113 milliárdos összegből.
Az MNB-nek köszönhetően az MKB vevője, a magyar állam jól fel tudta mérni a bank pénzügyi helyzetét. A jegybank értékelése alapján a bank a várható eladói tőkeemelést figyelembe véve nem ér többet 31 milliárd forintnál - derül ki az MNB közleményéből. Mint ismeretes, az állam nagyjából 17 milliárdért veszi meg a bankot. A jegybank úgy véli, az MKB nyereségessé tehető.
Hamarosan, legfeljebb holnapig nagy valószínűséggel aláírják az MKB Bank megvételéről szóló szerződést, erről a mai kormányülésen született döntés. A bank vételáráról szóló előzetes becslést az MNB végezte el, ezért ma Matolcsy György is részt vett az ülésen - derül ki Varga Mihály tájékoztatásából.
Biztonsági szempontok szerint döntött a kormány a 110 milliárd forintos költségvetési zárolásról, és úgy látszik, hogy további zárolásra akkor sem lesz szükség, ha néhány uniós kötelezettségszegési eljárás nem Magyarország javára zárul - mondta a nemzetgazdasági miniszter InfoRádió Aréna című műsorában. Többek között szó esett a beszélgetésben az MKB Bankról is, amelynek sorsáról holnap dönthet a kormány.
Csütörtökön bejelentették, hogy 55 millió euróért, vagyis közel 17 milliárd forintért megvásárolja a magyar állam az MKB Bankot. Mivel a BayernLB 270 millió euró, vagyis csaknem 84 milliárd forint anyabanki tartozást elenged a leánybankjának, gyakorlatilag a bajorok fizetnek a magyar államnak azért, hogy megszabadítja őket magyarországi terhüktől. Most arra vagyunk kíváncsiak, Olvasóink örülnek-e a tranzakciónak.
Ha a gazdasági növekedés többletforrásokat teremt, felülvizsgálhatóvá válik a bankadó - mondta Varga Mihály a Világgazdaságnak. A nemzetgazdasági miniszter szerint gondolkodnak az árfolyamgátas ügyfelek devizahiteleinek az újraszámolásán, és szavaiból kiderül, hogy nem számít az MKB tulajdonosa után több nagybank kivonulására, bankcsődre meg pláne nem.
Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot - hívta fel a figyelmet szombati tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Ezzel lényegében megerősítette a Portfolio pénteken megjelent számításait.
Bár a lépést az Európai Bizottság állami bankmentésre vonatkozó szabályai kényszerítették ki a BayernLB-től, a magyar leánybank eladásra történő kiválasztása és az állam belépése sokatmondó tény - kommentálta a piac számára meglepetést hozó csütörtöki bejelentést a Nomura stratégája. Peter Attard Montalto az állami bevásárlásról szóló hírekkel kapcsolatban úgy véli, a költségvetésen kívüli állami cégek egyre több állami erőforrást igényelnek, ami hitelminősítői szempontból negatív az országnak. A GDP-arányos államadósság szerinte 85% körül lehet év végén. Az általa 4,5 milliárd eurósra becsült devizahiteles csomag után további bankszabályozási lépések jönnek - véli az elemző.
Miután az MKB Bank kisebbségi tulajdonosa az MKB Általános Biztosító Zrt.-nek és az MKB Életbiztosító Zrt.-nek, így rövid távon nincs hatása a két biztosítóra annak, hogy a magyar állam megvásárolja a bankot - mondta Salamon Károly, a biztosítók igazgatósági elnöke csütörtökön az MTI-nek.
Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.
A magyar állam veszi meg az MKB Bankot - jelentette be az eladó és a vevő csütörtökön délben. A magyar állam 55 millió eurót, vagyis közel 17 milliárd forintot fizet az MKB-ért, és a BayernLB 270 millió eurót, vagyis csaknem 84 milliárd forintnyi anyabanki tartozást elenged a leánybankjának. Ezzel gyakorlatilag a bajorok fizetnek a magyar államnak azért, hogy megszabadítja magyarországi terheitől.
Fontosabb részletek
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Beszámolt az Oresnyik képességeiről az ukrán HUR vezetője.
Rögtön fel is mondták a szerződést az eddigi takarítócéggel Hajdúböszörményben.
Sokórás késésekkel kell számolni egyes vonalakon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
