Minden eddiginél nagyobb új naperőmű kapacitás épülhet ki Magyarországon a METÁR-tender ma kihirdetett hatodik körének eredményei alapján, amely akkora új kapacitást jelent, hogy 200 ezer magyar háztartás éves villamosenergia igényét tudja fedezni – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) bejelentéséből.
Új METÁR-tender kiírást tett közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) március 4-én. Az újonnan létesítendő és már működő, 5 és 50 MW közötti teljesítményű megújulós erőművek villamosenergia-termelését ösztönző pályázat több fontos eltérést mutat a korábbiakhoz képest. Az egyik, ha nem a leglényegesebb újdonság, hogy a nyertes pályázóknak akkumulátoros energiatárolót is telepíteniük kell a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát elősegítendő, ami egyben azt is jelzi, újabb mérföldkőhöz ért a hazai napenergia-szektor fejlődése.
Az elmúlt időszakban a villamos energia piaci ára jóval meghaladta a KÁT-ban és METÁR-ban érvényes támogatott árakat, így a két rendszer elkülönített kasszáiban nyereség keletkezett, amit már havonta ki lehet fizetni a rendszereket finanszírozó nagyfogyasztók felé, és ennek mértéke kilowattóránként 19,05 forint, azaz összességében 44,7 milliárd forintot kapnak azok a nagyfogyasztók, akiket az elmúlt időszak energiaár-emelkedései hátrányosan érintettek – közölte szerdán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
A Hernád folyó alsó szakaszán működő, közel nyolc évtizedes kesznyéteni vízerőmű, valamint két oroszlányi és egy ajkai telephellyel rendelkező szilárd biomassza tüzelésű erőműegység nyert el támogatást a legutóbbi METÁR-tenderen. Az ezt megelőző tendereken sem vízerőmű, sem biomassza-erőmű nem nyert még támogatást.
Változnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvételi (KÁT) és METÁR típusú támogatási rendszereinek szabályai – hívta fel hétfői közleményében a figyelmet a minapi jogszabályi változások következményeire a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Miközben további napenergiaár-csökkenést hozott az áprilisban kiírt megújulóenergia-tender, a példátlanul magas piaci áramárak miatt a KÁT-rendszerben termelő naperőművek részéről megnövekedett az érdeklődés a támogatási rendszer elhagyása iránt.
Kihirdette a harmadik, még április végén meghirdetett METÁR-tender eredményeit hétfőn a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Az összesítés szerint a felhívásra összesen 183 ajánlat érkezett, melyek közül 57 pályázat nyert. A nyertes pályázók naperőműveket építenek, összesen 183 MW beépített teljesítménnyel.
December 13-án hétfőn 00:00 órától 23:59 óráig nyújtható be a pályázati dokumentáció a november 22-én kiírt idei harmadik METÁR-tenderre. Úgy tűnik, hogy ezúttal a régebbi biomassza- és biogáz-tüzelésű erőművekről szólhat a pályázat.
Tovább bővült a nagyméretű naperőművek magyarországi állománya, így összesített beépített teljesítőképességük már megközelíti az 1800 MW-ot, ha pedig a háztartási méretű naperőműveket is ide vesszük, már 2800 MW körül jár a hazai fotovoltaikus kapacitás. Bár az év második felében lassulhatott a növekedés, legkésőbb 2022-ben átléphetjük a 3000 MW-os határt, teljesítve az energiastratégiában 2030-ra kijelölt célhoz vezető út felét.
Új METÁR pályázati kiírást tett közzé honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felkérése alapján. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatását szolgáló 4. tenderkiírás több ponton jelentősen eltér a korábbiaktól, nem egy változás pedig igencsak meglepőnek mondható.
Meglepő, hogy a legutóbbi METÁR-tenderen tovább mérséklődtek a pályázók által benyújtott ajánlati árak, tekintettel a beruházási költségek elmúlt időszakbeli emelkedésére, illetve a bevételi oldalon várható csökkenésre – véli a hazai napenergia szektor egyik vezető szereplője.
Az idei METÁR-tenderen is jelentős, mintegy három és félszeres volt a túljelentkezés, a pályázók 1009 gigawattórára (GWh) igényeltek támogatást a kiosztható 300 GWh-val szemben – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hétfői tájékoztatásából.
Lassult a magyar fotovoltaikus naperőmű-kapacitás bővülése 2021 első hónapjaiban a 2020-es ütemhez képest, de még így is elég gyorsnak tűnik az energiastratégiába foglalt 2030-as cél eléréshez. A növekedés sebességének csökkenése valószínűleg csak átmeneti jelenség, különösen a háztartási méretű naperőművek esetében várható, hogy újra felpörög a telepítési tempó.
Egyáltalán nem volt felkészülve a hazai napenergia-termelő szektor a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez kapcsolódó költségeik megugrására. Iparági vélemények szerint ha a költségemelkedés tartósnak bizonyul, a termelők számára kigazdálkodhatatlan lesz, meggátolhatja újabb naperőművi befektetések megvalósítását, de legalábbis drasztikusan megemelheti a magyarországi napenergia-termelés költségét.
Változik az energetikai ökoszisztéma: a termelés a karbonmentes megoldások irányába tolódik, és az időjárásfüggő megújulók terjedésével egyre fontosabbá válik – az energiatermelés kereslethez történő igazítását biztosító – rugalmas termelők szerepe is. Az ellátásbiztonság megtartása érdekében a villamosenergia-rendszer zöld átmenetéhez ezért a tartalékokat biztosítani képes, könnyen szabályozható eszközök is elengedhetetlenek. Az új rugalmassági eszközök megteremtése pedig új üzleti lehetőséget teremthet az energetikai befektetőknek.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) harmadik alkalommal hirdeti meg a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelést ösztönző METÁR-tendert. Az újabb pályázat segítségével ismét bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás Magyarországon – mondta a tenderrel kapcsolatban Horváth Péter János a hivatal elnöke.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Néhány napja még elkeseredett küzdelmet indítottak a tranzitért, de úgy tűnik, beletörődtek a leállásba.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
