A kormány javaslata szerint bevándorlási különadót kell fizetnie a bevándorlást segítő szervezeteknek, ezt is tartalmazza az Országgyűlés elé ma kerülő adótörvény - olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében.
Tovább húzódik Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kormányának belügyminisztere, Horst Seehofer, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének vitája a menekültügyi szabályozásról, a CDU-s és a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők külön-külön tartott csütörtöki ülésén mindkét pártvezető támogatást kapott álláspontja további képviseletéhez, kompromisszum egyelőre nem körvonalazódik. Egyes értékelések szerint egyre nagyobb a veszélye egy politikai válság kialakulásának Németországban.
A magyar-szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi - mondta Angela Merkel német kancellár vasárnap egy televíziós interjúban.
Szicília nem válhat Európa menekülttáborává, európai válasz kell a migrációs helyzet megoldására - mondta Matteo Salvini új olasz belügyminiszter a szicíliai Pozzallóban működő regisztrációs központban vasárnap. A Liga vezető politikusaként a belügyminiszteri posztot elfoglalva Salvini máris bejelentette, hogy jövő kedden az EU belügyminiszteri csúcstalálkozóján Olaszország nemet mond a menedékkérelmeket szabályozó dublini egyezmény reformjára és az EU tervezte új menedékpolitikára, ehelyett azt akarja, hogy tárgyalják újra az egész európai migrációs dossziét.
Az Európai Unió az afrikai fejlődő országoknak nyújtandó nemzetközi segélyprogrammal, egy újabb Marshall-tervvel tudná megoldani a menekültválságot, amely az egyik oka annak, hogy a közösség mára súlyos egzisztenciális válságba került - jelentette ki Soros György magyar származású amerikai üzletember kedden Párizsban a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű nemzetközi elemző intézet éves ülésén elmondott beszédében. A neves befektető véleménycikket is megjelentetett a témában, amelyben egy esetleges új pénzügyi válságról is ír.
Heteken belül elkészül az új vezetésű német szövetségi belügyminisztérium átfogó programja - úgynevezett mesterterve - a menekültügyi rendszer hatékonyságának növeléséről, és nyár végén hozzálátnak a reformokhoz - mondta a tárca vezetője, Horst Seehofer volt bajor miniszterelnök csütörtökön egy berlini sajtóbeszélgetésen.
Németország egymilliárd eurót ajánlott fel a polgárháború sújtotta Szíriában élő rászorulók és a környező országokban menedéket keresők támogatására szerdán az Európai Unió és az ENSZ által szervezett brüsszeli donorkonferencián.
Újabb hat hónappal meghosszabbítják az ellenőrzést Németország Ausztriával közös határszakaszán - közölte a német szövetségi kormány pénteken.
Az uniós alapszerződés miatt az nem járható út, hogy szankciós jelleggel megtagadják Magyarországtól és Lengyelországtól a 2020 utáni strukturális és beruházási támogatásokat a jogállamisági problémák, vagy a menekültbefogadás elutasítása miatt, így két másik, "hátsóajtós" megoldás körvonalazódik - mutat rá a mai EU-csúcsra készített helyzetelemzésében Carsten Nickel, a Teneo Intelligence Brüsszelben dolgozó kutatási igazgatóhelyettese. A két "trükkös" megoldási irány felvázolása azért lényeges, mert az elmúlt három napban három helyről is erőteljes német figyelmeztetéseket kapott a magyar és a lengyel kormány:
A Bruxinfo saját forrásai alapján árnyalni igyekezett azt a mai sztorit, miszerint a német kormány durvának tűnő tervvel rendelkezik a 2020 utáni EU-pénzek kifizetéséről, jogállamisági és menekültbefogadási feltételekhez kötnék majd a kifizetést. A lap szerint tényleg sok tagállam szeretné a jogállamisági előfeltételekhez kötni az EU-pénzek kifizetéséhez, de a németek azon terve, hogy több kohéziós támogatást kapna az az ország, amely több menekültet fogad be, inkább csak azt tükrözi, hogy a kohéziós politikát jobban a menekültprobléma enyhítésének szolgálatába kellene állítani. Az ügy általunk is megírt előzménye:
A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.
Körülbelül 60 százalékkal csökkent az Európai Unióba érkező illegális bevándorlók száma 2017-ben az előző évhez képest, tavaly összesen 204 ezer embert regisztráltak a hatóságok az olasz és a görög szigeteken, illetve Spanyolországban - derült ki az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) pénteken közzétett jelentéséből.
Új elemet dobott be a fenyegetésébe a német kormányba készülő Martin Schulz, aki már többször is pénzügyi retorziókat helyezett kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem fogadnak be menekültet. Az SPD elnöke ugyanis azt mondta egy pénteki lapinterjúban, hogy Németországnak nem kellene annyi EU-s pénzt befizetnie a 2020 utáni következő uniós kasszába, mint szokott, mert a két legnagyobb haszonélvező tagállam kibújik a menekültválság terhei alól, az elosztási mechanizmusból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtön visszaszólt, szerinte Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel, noha Magyarország és Lengyelország tényleg az a két tagállam, amely egyetlen menekültet sem vett át görögöktől és az olaszoktól. A német kormányalakítás egyébként kifejezetten vontatottan halad, az emberek nem is igazán akarnak nagykoalíciót:
Új uniós áttelepítési rendszerre tett javaslatot az Európai Bizottság kedden, amely a következő két évben legalább 50 ezer különösen kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló ember áthelyezését biztosítja Európában.
Nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása a 2020 utáni uniós támogatásokról szóló tárgyalások során - mondta Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban. Az üzenet után néhány órával Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország igenis szolidáris a menekültügyben, és az EU-támogatási rendszer végülis mind a német cégeknek, mind Magyarországnak előnyösnek.
Teljességgel elfogadhatatlan az Európai Bíróság ma kihirdetett ítélete a kvótaperben, amely felelőtlen és felháborító - többek között így fogalmazott mai rögtönzött sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azt is mondta, hogy a magyar kormány minden jogi eszközt ki fog használni, hogy maga dönthesse el, kit enged be az országba. Trócsányi László igazságügyi miniszter közben azt közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben. Az Európai Bizottság illetékes biztosa üdvözölte a bíróság döntését, majd belengette: ha a renitens országok nem változtatnak álláspontjukon, akkor az ellenük indított eljárás a következő szakaszba léphet és végül pénzügyi bírságra számíthatnak.
A papírforma érvényesült az Európai Bíróság ma kihirdetett ítéletében, amelynek lényege, hogy teljes egészében elutasította a testület Magyarország és Szlovákia felperesi keresetét, amely kifogásolta a 2015. szeptemberi ideiglenes menekültáthelyezési döntés végrehajtását.
A kormány a belügyminiszter javaslatára úgy döntött, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet fél évvel, 2018. március 7-ig meghosszabbítja - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a szerdai kormányülés szünetében az MTI-nek.
Németország egyelőre nem küld vissza Magyarországra menedékkérőket - jelentette kedden a német sajtó. Az ügyről elsőként beszámoló ARD közszolgálati televízió szerint a Baloldal (Die Linke) nevű ellenzéki párt egy szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőjének írásbeli kérdésére adott kormányzati válaszban az áll, hogy április 11. óta nem küldik vissza Magyarországra mindazokat a menedékkérőket, akik ott léptek be az EU területére, holott a menekültügyet európai szinten szabályozó dublini rendelet főszabályként előírja, hogy abban az államban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU, illetve a menekültügyi együttműködésben résztvevő európai országok alkotta területre.
Szeptember 6-án délelőtt hirdet ítéletet az Európai Bíróság abban az ügyben, mely szerint Magyarország nem hajlandó az uniós kvótáknak megfelelő számú menedékkérőt befogadni - közölte pénteken a testület magyar sajtóreferense. Az előzetes főtanácsnoki indítvány alapján nem Magyarországnak áll a zászló.
Ha átmegy az új rendelet, akkor drágulhatnak az okmányok.
Történelmi mélyponton a forint az angol fonttal szemben.
Az ÁKK közbelépésével.
Vészjósló előrejelzés: 250 000 milliárd forintos gazdasági kár fenyegeti Európát
Három lépcsőben lép hatályba az etikus 2.0 szabálycsomag.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
