Kihirdette a harmadik, még április végén meghirdetett METÁR-tender eredményeit hétfőn a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Az összesítés szerint a felhívásra összesen 183 ajánlat érkezett, melyek közül 57 pályázat nyert. A nyertes pályázók naperőműveket építenek, összesen 183 MW beépített teljesítménnyel.
December 13-án hétfőn 00:00 órától 23:59 óráig nyújtható be a pályázati dokumentáció a november 22-én kiírt idei harmadik METÁR-tenderre. Úgy tűnik, hogy ezúttal a régebbi biomassza- és biogáz-tüzelésű erőművekről szólhat a pályázat.
Miután a JAS Budapest Zrt. áramkereskedési üzletága ellehetetlenült és végső menedékest kellett kijelölni, december 9-én csütörtök este azt jelentette be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), hogy december 17-től 90 napra felfüggeszti a cég földgáz-kereskedelmi működési engedélyét is. Az érintett ügyfelek földgáz-ellátását december 10-től 17-ig a biztonsági földgázkészletből kell teljesítenie a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek (MSZKSZ), aztán 17-től majd vagy valamelyik gázkereskedő jelentkezik a feladatra, vagy a hatóságnak ki kell jelölnie valakit.
Az idei harmadik negyedévben bekövetkezett lassulás ellenére és a még le nem zárt utolsó negyedévtől függetlenül máris kijelenthető, hogy 2021-ben rekord mértékben bővült a háztartási napelemes erőművek (HMKE-k) beépített teljesítménye és darabszáma.
A világpiaci kínálati hiány és a fokozott kereslet miatt októberben is rendkívül magasan mozogtak a gázárak Magyarországon is, és közben az elmúlt évek legmagasabb gázfogyasztását produkálta az ország a szokásosnál jelentősen hidegebb időjárás miatt – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal októberi földgázpiaci jelentéséből. Ebben a Hivatal utalást tett arra, hogy a rendkívül magas gázárak jócskán, kétszámjegyű mértékben fogták vissza a gázkeresletet az ipari fogyasztók részéről már szeptemberben is, ami termelés visszafogásokra, leállításokra utal, ahogy az egyes hírekben meg is jelent. Friss októberi ipari fogyasztói adat még nincs.
Az energiaár-válság kiváltó okairól és a hazai zöld átállás előtt álló kihívásokról volt szó a Green Policy Center podcast beszélgetése során, ahol Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy bár örömteli lenne ha a megújuló technológiák már ki tudnák váltani a földgázt az energiatermelésből, és ezáltal egy jövőbeni hasonló földgázpiaci zavar nem lenne ekkora hatással a villamosenergia árára, azonban ehhez még gyerekcipőben járnak. Elmondta azt is, hogy alapvető fontosságú lenne a fogyasztói oldal alkalmazkodása és az energiahatékonyság növelése, erre azonban még „mostohagyerekként” tekint a politika.
Megszületett az eredménye annak a nyilvános felhívásnak, amelyet a múlt héten írt ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal amiatt, hogy a bedőlt energiakereskedő JAS Zrt. egyetemes szolgáltatásra jogosult ügyfeleit lássa el egy egyetemes szolgáltató. Mivel senki sem jelentkezett önként a felhívásra, így a MEKH az MVM Next Zrt.-t jelölte ki hatósági jogkörénél fogva. A cégnek így december 1-től jövő április 1-ig kötelessége lesz végső menedékesként ellátnia a szóban forgó ügyfelek 79 mérési pontját 31 forint körüli kWh áron árammal, azaz az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó, hatóságilag meghatározott áron.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött települési hulladék mennyisége 3,245 millió tonna volt tavaly, ebből 1,088 millió tonnát adtak át a hasznosításra, ami 29,3 százalékkal több az előző évhez képest - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden a november 21-28. között megrendezett Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) eseményeihez kapcsolódóan. A hasznosításra átadott 1,088 millió tonnán felül ártalmatlanításra 1 979 662 tonnát, előkezelésre pedig 1 505 756 tonnát adtak át. Az EWWR-hez kapcsolódó programok az Európai Hulladékcsökkentési Hét magyar oldalán olvashatók.
Októberben ugyan valamivel csökkent Magyarország bruttó villamosenergia-felhasználása az egy évvel ezelőttihez képest, de az év eddigi részében jóval több áram fogyott, mint a tavalyi hasonló időszakban, 2021 egészében pedig várhatóan új éves rekord születik.
Tovább bővült a nagyméretű naperőművek magyarországi állománya, így összesített beépített teljesítőképességük már megközelíti az 1800 MW-ot, ha pedig a háztartási méretű naperőműveket is ide vesszük, már 2800 MW körül jár a hazai fotovoltaikus kapacitás. Bár az év második felében lassulhatott a növekedés, legkésőbb 2022-ben átléphetjük a 3000 MW-os határt, teljesítve az energiastratégiában 2030-ra kijelölt célhoz vezető út felét.
Szeptemberben a villamos energia másnapi piac árai historikus magasságokba emelkedtek – olvasható a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi villamos energia piacmonitoring riportjában.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az Európai Bizottság felhívásának megfelelően elvégezte a magyar-osztrák összekötő vezeték kétirányúsítására vonatkozó korábbi mentesség felülvizsgálatát, és az osztrák hatósággal koordinált döntésében jóváhagyta a két érintett szállítási rendszerüzemeltető projektjavaslatát, amely szolidaritási mechanizmus alapján biztosít lehetőséget földgázkiszállításra Ausztria irányába.
Augusztusban a megtermelt villamosenergiának a 22,4%-át adták a megújuló energiaforrások Magyarországon – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó augusztusi energiastatisztikai riportjából.
„A hidrogén alapvetően a jövő energiarendszerének hiányzó kirakós darabja lehet, hiszen sokoldalúan felhasználható az iparban, a közlekedésben, a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában és a fűtésben egyaránt” – hívta fel a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) virtuális konferenciáján.
Kiemelten vizsgálja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a villamos energia költségnövekedését és annak hatásait a víziközmű-szolgáltatók gazdálkodására – jelezte hétfői közleményében a MEKH.
Egy új lakossági energiadíj-kalkulátort készített a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amely segít kiszámítani az éves lakossági áramfogyasztással járó költséget a várható éves fogyasztás ismeretében. Az egyetemes szolgáltatásban részesülő felhasználók az alkalmazás segítségével tudatosabbá tehetik a fogyasztásukat és kiszámíthatóbbá válik az éves megtakarítás – hívja fel a figyelmet a Hivatal.
Idén tavasztól a piaci kondíciók változásával nem indokolható, túlzott áremelkedést tapasztalt a kiegyenlítő szabályozási energia piacán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a most lezárt vizsgálata azt állapította meg, hogy ez a piac túlzottan koncentrált, amely lehetőséget ad erőfölényes árazásra, ezért ennek megakadályozására iparági határköltség alapú árképzést írt elő a piac egészére – közölte kedden a Hivatal. Az új rendszer november 1-től él és fontos, hogy kompenzációs rendszert is beépített abba a MEKH, így „a kötelezés minden piaci szereplő számára mindig biztosítja a költségek megtérülését, csak a piaci erőfölényes árazás lehetőségét korlátozza”.
Az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb a lakosság által fizetett áram- és gáz ára, több nyugat-európai országban a többszörösét fizetik az itthoni díjaknak, ami a 2014 óta érvényes rezsicsökkentés eredménye, így ezt meg kell védeni a mai EU-csúcson az elszálló piaci energiaárak mellett is – hallhattuk az elmúlt napokban többször is a kormány érvelését. Ahhoz azonban, hogy almát az almával hasonlítsunk össze, érdemes inkább az ár- és bérszínvonallal együtt nézni, hogy hol mennyit kell fizetnie az embereknek. Éppen ezt tette meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a csütörtöki közleményében, amelyben már az idén szeptemberi rezsidíjak is benne vannak ezekkel az összevethető adatokkal. Az ábrákból kiderül, hogy az árszínvonalat figyelembe véve a gáz csak a második legolcsóbb nálunk, az áram lakossági ára pedig már inkább a középmezőny aljához tartozik. Ha pedig a nettó béreket vesszük figyelembe, akkor egy kétkeresős átlagos budapesti háztartás szintén a középmezőny alját jelentő részt fizet az együttes áram- és gázszámlára és többet fizet, mint a párizsi, berlini, brüsszeli, vagy bécsi háztartások.
Új METÁR pályázati kiírást tett közzé honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felkérése alapján. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatását szolgáló 4. tenderkiírás több ponton jelentősen eltér a korábbiaktól, nem egy változás pedig igencsak meglepőnek mondható.
Az E.ON Energiamegoldások Kft. 2021. november 30-ai határidővel megszünteti lakossági földgáz-versenypiaci szerződéseit, így az érintett háztartásoknak legkésőbb december 1-ig új szerződést kell kötnie a felhasználási helyen működési engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltatóval, vagy egy másik földgáz-kereskedővel, különben kikapcsolhatják a gázt és leszerelhetik a gázórákat – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közleményéből.